Fehérgyarmat

A kisebbséghez tartozást nem egyformán éli meg mindenki. Van, akinek megroppantja a gerincét, és nem meri vállalni a mássággal járó különbözőségeket. Van, akit elragadnak a szélsőséges indulatok, és vannak olyanok is − vallja Szalai László református lelkipásztor Fehérgyarmaton −, aki lélekben győztesként kerül ki a mellőzöttségből.

Már egészen apró gyermekként, öntudatlanul raktározta el a tudat legmélyebb rétegeibe a kisebbséghez tartozás hátrányait.

Mérken, az ízig-vérig sváb faluban látta meg reformátusként a napvilágot, egész pontosan 1951. április elsejének éjszakáján, ám a babonákban, égi és földi jelekben hívő édesanyja március 31-ét íratta be születési dátumnak. Végül is a szülési fájdalmak ekkor kezdődtek…

A gyerek nagy büszkén öltötte fel minden év október 31-én az ünnepi ruhát, hiszen a reformációt ezen a napon köszönthették. Mérken kényes egyensúly vigyázta a katolikus svábok és a református magyarok mindennapjait: ha a téeszelnök tisztét sváb kapta, a helyettese biztosan magyar volt.

Vagy ha református igazgató működött egy intézményben, a helyettese csakis katolikus lehetett…

Akaraterejét megedzette az eszmélése óta folytatott küzdelemsorozat: annak ellenére felvették a teológiára, hogy a keresztapja kommunista vezető, téeszelnök-helyettes volt Mérken.

Még teológus hallgató korában exmittálásra Kérsemjénbe rendelték. A teljes szolgálatot rábízták. Lélekben már Isten szolgájának szegődött, s most a hétköznapokban is megtapasztalhatta, mit jelent a gyülekezet összetartása, a napi feladatok intézése. A kérsemjéniek a szívükbe zárták, és megválasztották lelkésznek.

A szószékről hirdette Isten igéjét, de a változtatás szükségességét is kiérezték szavaiból a gyülekezetének tagjai. A kisebbségi lét hátrányai ellen mindig is küzdő Szalai László a rendszerváltozáshoz vezető években barátaival megalakította a helyi MDF-szervezetet 1989 elején.

Kimondott céljuk szerint Lakitelek szellemiségét akarták ötvözni a kálvinista hagyományokkal. Politikai munkálkodása nemcsak a környezetében emelte ki őt, hanem a fővárosban is felfigyeltek rá. 1991 és ’93 között bekerült az MDF Országos Választmányába.

Már az önkormányzatok megalakulásánál is szerepet szántak neki a közéletet szervezők: jelölték polgármesternek, de második lett. A közélet, a napi politika változatlanul élénken érdekelte, politikai akadémiára küldte a Demokrata Fórum: itt magyar és német előadóktól hallgatta a gazdaság, a költségvetés, a közélet tudományos igényű ismeretanyagát.

Felsorolni is nehéz, hány és hány közéleti feladat hárult Szalai Lászlóra. A helyi Szamos Menti Közéleti és Kulturális Egyesület vezetőségi tagjává választották, de erről a tisztségről a legutóbbi képviselő-választás miatt lemondott. Ellenszavazat nélkül jelölték. Abban a körzetben szállt ringbe, amelyikben az egyik legtöbb képviselőjelölt, szám szerint 13 indult. Az örök második ismét második lett: a szocialista jelölt mögött ebben az időszakban aligha rúghatott labdába bárki is…

Az egyház is egyre fontosabb feladattal bízza meg lelkipásztorát. Mehetett volna Brazíliába missziólelkésznek: Rio de Janeiróban 30 magyar egyesületet kellett volna összefogni. Szalai László azonban csak olyan feladatot vállal el, amit hite és meggyőződése szerint maradéktalanul képes ellátni. Ezt nem érezte ilyennek. Inkább most készül arra a világtalálkozóra, amelyet a kárpátaljai, az erdélyi, az Amerikában és a világ számos pontján élő reformátusok tartanak 1996-ban a Magyar Református Lelkész Egyesület szervezésében.

Felesége Bolyáki Edit, harmadik generációs fodrász. Gyermekük, Márk 13 esztendős, sporttagozatra jár. Kézilabdakapus, és a szakemberek komoly sportkarriert jósolnak neki, most éppen Szlovákiában edzőtáborozik.

Szalai László hittant tanít a gimnáziumban, és nagy örömére, az utóbbi időben négyszer annyian jelentkeznek teológiára.

− Aki cselekedheti a jót és nem cselekszi, bűne az annak − írja Pál apostol és vallja Szalai tiszteletes úr. − A lelkészi szolgálat és a közélet az én életemben át és átszövi egymást. Mint ahogy a vallásban is jelentkeznek tévtanok és hamis próféták a hosszú évtizedekig tartó hallgatás után, ugyanúgy a politikában is fellelhetjük a szélsőséget.

Gyümölcsöt termeszt a kertjében, olvas − politikai és teológiai könyveket −, zenét hallgat, kirándul. Örök másodiknak mondja magát, de hívei ragaszkodnak hozzá. Most helyettesít Nagyarban, Fehérgyarmaton pedig hetvenegy egyházközség adminisztratív feladatait látja el egyházmegyei lelkészként.

Hívták több helyre, de Isten igéjét és a nép szolgálatát − úgy érzi − neki itt kell képviselnie.

(Szatmári Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1994.)