Fehérgyarmat

Jó orvosból, érdekes emberből sok van megyénkben, de dr. Szántó Istvánból csak egy. Hozzá senki sem hasonlítható igazán. Jól bírja a sok munkát és a sok tanulást. Szellemileg és fizikailag igencsak megterheli magát, de tőle senki sem kérdezi: „Doktor úr, a maga szíve sosem fáj?”

A szakvizsgái: családorvos, sportorvos, foglalkozás-egészségügyi orvos, a hagyományos kínai orvoslásból is szakvizsgát tett. Mostanában tudományos fokozat elérésére készül, témája a bioenergetika. A telefonkönyvben a neve mellett az áll, hogy orvos-közgazdász, természetgyógyász. Mondani szokta, hogy nem hisz a csodákban, ám hisz a természet gyógyító erejében.

Alkalmazza azt is, ami a régi orvoslásban jól bevált. E sorok írója faggatta: mondjon egy-két példát a természetgyógyász praxisából. A bőség zavarával küzdött, aztán mondott kettőt. Hogy az egyik betegének krónikus bélpanaszai, fájdalmai voltak, ő ezt az embert hamar meggyógyította. Egy fiatalasszony nyolc évig várt arra, hogy gyermeke szülessen. Szántó doktor mint természetgyógyász meggyógyította ezt az asszonyt, szülhetett. Megadatott neki az élet csodája, a gyermek.

E híres orvosról tavasszal ezt írta az egyik hetilap: „Szellemileg és fizikailag folyamatosan edzi magát. A negyedik diplomájának megszerzésére készül. A nyáron nyelvvizsgát akar tenni angolból. Fehérgyarmaton most alakult meg a Kobra Karate Sportegyesület, elnökének őt választották. Magasra tette maga előtt a mércét. Keveset pihen. Örömmel tapasztalja, hogy a szellemi és fizikai mozgás jól kiegészítik egymást.

Tornyospálcáról hozta a jó sorsa Fehérgyarmatra. Ő dr. Szántó István. Gyógyított a fehérgyarmati kórházban, itt szülész-nőgyógyász volt, sok gyermeket a világra segített. Gyógyított Tiszabecsen is. A határmenti településnek egy ideig a polgármestere volt, a közéleti munkából is alaposan kivette a részét. A Magyar Biofizikai Társaság elnökségének most is tagja.

A Femina Női Labdarúgóklub sportorvosa, a nyáron egy franciaországi versenyen szerepel a klub. A fehérgyarmati sportolókat is gyógyítja, ellátja őket orvosi tanácsokkal. Néha valamelyik iskolában felvilágosító előadást tart. A közeli Panyolán családorvos. Több szatmári településen üzemorvosként praktizál. A felsorolás nem teljes, a teljes bemutatására, a mélyebb megismertetésére talán egy egész újságoldal is kevés lenne.

Gazdasági ismereteinek akkor vette igazán hasznát, amikor a térség orvosai vállalkozásba mentek át, tisztiorvosként segítette őket. Értője a reflexológiának, többek közt a hagyományos kínai orvoslásból is szakvizsgája van. Természetgyógyászként messze földön ismerik.

Májusban például budapesti betegek jöttek hozzá a gyógyulás reményében. A notesze, a naptára zsúfolt, tele van előjegyzésekkel. Május végén részt vett a családorvosok értekezletén, a fehérgyarmati kézilabdázók bált rendeztek, oda díszvendégnek hívták meg. Ugyancsak május végén néhány barátjával Szatmárnémetibe ment, színházi előadáson kapcsolódott ki.

Falusi emberek közt nőtt fel (a nagyapjának földje és cséplőgépe volt), él még benne a föld szeretete, ne csodálkozzunk rajta, hogy mostanában ezüstkalászos gazdatanfolyamra jár. Röpke szabadidejében angolt tanul. A szegedi egyetem jogtudományi karának ötödéves hallgatója, belátható időn belül megszerezheti a negyedik diplomáját. Télen gyakran asztaliteniszezik, nyáron gyakran úszik néhány kört, aztán könyvet, vagy tankönyvet vesz a kezébe…”

Pedagógus szülők gyermekeként Tornyospálcán cseperedett fel. Az apja gyakran biztatta: „Tanulj, mert ami a fejedben van, azt senki nem veheti el!” Az apja már nem él, az édesanyját a közeljövőben hozza át Tornyospálcáról Fehérgyarmatra. A doktor úr felesége tanárnő. A lányuk középiskolában, a fiuk általános iskolában eminens tanuló. A jó családi háttérnek is köszönheti, hogy ennyit tanulhat, ennyit dolgozhat. Szántó István az egyetem elvégzése után a Nyírségből jött Szatmárba. Hamar megszerette a szatmári embereket és a szatmári tájat.

Tagja lett egy vadásztársaságnak, igaz, vadászásra kevés ideje jut. Tervezi, hogy Kisarban beruházásba kezd, a turizmus javítása érdekében. Azt vallja; szakmailag már majdnem mindent elért. Hogy van-e hiányérzete?

Válasza szerint soha nem elégedett teljesen, mindig magasabbra teszi a mércét, újabb kihívásoknak néz elébe. Ahol csak lehet, pluszt keres és talál is. Az orvosi munkában a megelőzést tartja az egyik legfontosabbnak. Az orvos-beteg jó viszonyát is elengedhetetlennek ítéli meg.

Fontosnak tartja a folyamatos továbbképzést, hiszen így szellemi frissességét megtartva tud megfelelni az élet kihívásainak. A betegekkel való kapcsolatát még jobbá szeretné tenni, ha ugyan e témában beszélhetünk fokozásról.

Hangsúlyozta: pár év múlva a politikai munkába is szeretne bekapcsolódni. Megjegyezhetjük: néha a politika is gyógyításra szorul.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)