Oroszi István

A Szatmár Tiber Tész elnöke,

Tisztaberek

Nem én voltam az első, aki „Tibor”-nak olvasta a község termelési és értékesítési szövetkezetének a nevét, de legalább azok közé tartozom, akik maguk jöttek rá, hogy a rövidítés a helynévből ered. Oroszi István, a cég első embere fehérgyarmati otthonában fogad. A ház vadonatúj, és a korszellemnek megfelelő koncepcióban épült kívül-belül. A kovácsoltvas kapu előtt és belül ápolt gyep, rostált zúzott kő. Bezárul mögöttünk az ajtó, csend és meghitt enteriőr csalogat. Könyvsorozatunk két évtizeddel ezelőtti kötetében apró legényke húzódik apjához. Ifjú és idős Oroszi István. Utóbbi már nincs az élők sorában, vendéglátóm pedig nem csak hogy felcseperedett azóta, de nagyon hamar maga vált idős Oroszi Istvánná. Az ifjú István 2008-ban született, a család szeme fénye. Kreatív gyermek. A gyönyörű falon már ott van keze és tolla nyoma…

– Fél háromkor jöttem haza az éjjel  – avat be munkája egy momentumába Oroszi István. Addig tartott az átvétel, szezonja van most az uborkának és még sok minden másnak. A fiam viszont nyolc előtt már felkeltett – hozza szóba ismét az ifjú Istvánt, és elmosolyodik. – Reméljük, rövidesen testvére is lesz – teszi hozzá. A többes szám (lánykori nevén) Balogh Andreát takarja, akivel 2005-ben kötött házasságot. Élete párja biológus, a kórház laborjában dolgozott, jelenleg gyesen van.

– Édesapám 2002 októberében hagyott itt bennünket, amikor én még csak 24 éves voltam – idézi fel azokat az időket, amikor hirtelen azzal szembesült, hogy rá vár a dolgok továbbvitele. Jobbjának ujjai a pólójának szíve fölötti részére hímzett ugró lovon játszadoznak, szeme valahová messze pillant. – Mai fejjel talán nem vállalnám. Tíz éve lassan, hogy elkezdtem, és nagyjából mostanra álltak be úgy a dolgok, úgy ahogy menniük kell.

A fiatalember persze annak idején a gazdálkodás családi hagyományai mellett jó indíttatást kapott az akkor Zalka, ma Deák Ferenc Gimnáziumban, később pedig a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Társai a nyaralásról, ő az uborkáról mesélt az iskolakezdéskor. Így amikor váratlanul csatasorba kellett állnia, nem volt teljesen felkészületlen, hiszen édesapjával az uborkaföldeken töltötte a nyarat. Annál is inkább, mivel az alapdiplomát gyorsan követte egy második, a környezettechnológusi. Tyukodon dolgozott akkor a konzervgyárban, nem volt tehát véletlen az önképzés további iránya. Miközben hallgatom, azon gondolkozom, a történelem olyan, mint egy harapós kutya. Nem engedi, hogy az ember szépen kényelmesen átsétáljon az életén. Ott csahol a nyomában, és aki nem igyekszik, annak megszaggatja a nadrágját. Mert mintha az öreg Oroszit hallanám:

– Huszonnyolc ember alapította annak idején a Tész-t. Alig volt miből összekaparni az alaptőkét. Pedig nem is az volt a fontosabb, hanem az, hogy annak az öt falunak az uborkatermesztési kultúrája megmaradjon, továbbfejlődjön.

De hát a fia beszél, mert a folytatás így hangzik:

– Ma 44 faluban több mint 700 tagunk van, és a világon itt a legmagasabb színvonalú a szabadföldi kordonos uborkatermesztés.

Ha az ember ekkorát mond, akkor egy pillanatnyi szünetet tart, és maga is megilletődik egy kicsit, ám Oroszi István mondatszerkesztésében nyomát se tapasztaltam. Végül is amerre Szatmárban hálós uborkát látni, ott azonnal szembetűnik a gondos munka, a technológiai fegyelem. A tisztelet a megélhetés lehetősége előtt. A kordonos uborka, ahogy Oroszi István mondja, társadalmi kategória is, a szociális háló fontos része. Az volt két évtizede, és az ma is. Az ő külön szakmai öröme, hogy megvalósította azokat a beruházásokat, amelyekről édesapja álmodott. Ezek közül a legfontosabb a hűtőház és a telephely, amelyen ott áll a felirat: Szatmár Tiber Tész. Elnökének az elmúlt tíz év nagyobb részt munkával telt. Ahogy mondja, volt egy pótnászútuk Egyiptomban, más nem nagyon. Én viszont hozzáteszem, fiatal emberek, előttük az élet, lesz még idő mindenre.

– Mindenképpen több időt szeretnék a családommal tölteni – gondol egy pillanatra az elszállt évtizedre. – Mikor a fiam azt mondja „apa, ma ne menj dolgozni, maradj itthon velem”, hát a szívem szakad meg, hogy el kell mennem. Elmondhatatlanul jó érzés a ragaszkodása, a szeretete.

Az Oroszi család a mai gazdasági környezet bizonytalansága, de az is lehet, hogy az erős családi hagyomány miatt mindezek mellett még saját gazdálkodást is visz. Gyerekkori barátjával, Puskás Robival uborkát és paprikát termelnek, a falugazdásszal, Kállai Tiborral pedig gyümölcsöst művelnek.

– Már apámnak is jó barátja volt – jellemzi társát –, akire én is mindig számíthatok.

Oroszi Istvánt barátai már csábítgatták vadászni, hiszen ilyen szempontból nagyon gazdag vidéken él. Hajlana is rá, de az ő szenvedélye a futball. A tisztaberki egyesületet ki más támogatná, mint Oroszi István. A szponzorpénz pedig nem hullhat terméketlen talajra, mert az edző maga az elnök, és nincs okom kételkedni, amikor azt mondja: megköveteli a kemény munkát a pályán. Csak az elismerés hangján lehet szólni a helyi sportélet istápolása miatt. Az külön haszon, hogy a testmozgással elkerülhetőek az akár ilyen fiatalon is támadó menedzserbetegségek.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése