Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Oroszi István
A Szatmár Tiber Tész elnöke,
Tisztaberek
Nem én voltam az első, aki „Tibor”-nak olvasta a község termelési és értékesítési szövetkezetének a nevét, de legalább azok közé tartozom, akik maguk jöttek rá, hogy a rövidítés a helynévből ered. Oroszi István, a cég első embere fehérgyarmati otthonában fogad. A ház vadonatúj, és a korszellemnek megfelelő koncepcióban épült kívül-belül. A kovácsoltvas kapu előtt és belül ápolt gyep, rostált zúzott kő. Bezárul mögöttünk az ajtó, csend és meghitt enteriőr csalogat. Könyvsorozatunk két évtizeddel ezelőtti kötetében apró legényke húzódik apjához. Ifjú és idős Oroszi István. Utóbbi már nincs az élők sorában, vendéglátóm pedig nem csak hogy felcseperedett azóta, de nagyon hamar maga vált idős Oroszi Istvánná. Az ifjú István 2008-ban született, a család szeme fénye. Kreatív gyermek. A gyönyörű falon már ott van keze és tolla nyoma…
– Fél háromkor jöttem haza az éjjel – avat be munkája egy momentumába Oroszi István. Addig tartott az átvétel, szezonja van most az uborkának és még sok minden másnak. A fiam viszont nyolc előtt már felkeltett – hozza szóba ismét az ifjú Istvánt, és elmosolyodik. – Reméljük, rövidesen testvére is lesz – teszi hozzá. A többes szám (lánykori nevén) Balogh Andreát takarja, akivel 2005-ben kötött házasságot. Élete párja biológus, a kórház laborjában dolgozott, jelenleg gyesen van.
– Édesapám 2002 októberében hagyott itt bennünket, amikor én még csak 24 éves voltam – idézi fel azokat az időket, amikor hirtelen azzal szembesült, hogy rá vár a dolgok továbbvitele. Jobbjának ujjai a pólójának szíve fölötti részére hímzett ugró lovon játszadoznak, szeme valahová messze pillant. – Mai fejjel talán nem vállalnám. Tíz éve lassan, hogy elkezdtem, és nagyjából mostanra álltak be úgy a dolgok, úgy ahogy menniük kell.
A fiatalember persze annak idején a gazdálkodás családi hagyományai mellett jó indíttatást kapott az akkor Zalka, ma Deák Ferenc Gimnáziumban, később pedig a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. Társai a nyaralásról, ő az uborkáról mesélt az iskolakezdéskor. Így amikor váratlanul csatasorba kellett állnia, nem volt teljesen felkészületlen, hiszen édesapjával az uborkaföldeken töltötte a nyarat. Annál is inkább, mivel az alapdiplomát gyorsan követte egy második, a környezettechnológusi. Tyukodon dolgozott akkor a konzervgyárban, nem volt tehát véletlen az önképzés további iránya. Miközben hallgatom, azon gondolkozom, a történelem olyan, mint egy harapós kutya. Nem engedi, hogy az ember szépen kényelmesen átsétáljon az életén. Ott csahol a nyomában, és aki nem igyekszik, annak megszaggatja a nadrágját. Mert mintha az öreg Oroszit hallanám:
– Huszonnyolc ember alapította annak idején a Tész-t. Alig volt miből összekaparni az alaptőkét. Pedig nem is az volt a fontosabb, hanem az, hogy annak az öt falunak az uborkatermesztési kultúrája megmaradjon, továbbfejlődjön.
De hát a fia beszél, mert a folytatás így hangzik:
– Ma 44 faluban több mint 700 tagunk van, és a világon itt a legmagasabb színvonalú a szabadföldi kordonos uborkatermesztés.
Ha az ember ekkorát mond, akkor egy pillanatnyi szünetet tart, és maga is megilletődik egy kicsit, ám Oroszi István mondatszerkesztésében nyomát se tapasztaltam. Végül is amerre Szatmárban hálós uborkát látni, ott azonnal szembetűnik a gondos munka, a technológiai fegyelem. A tisztelet a megélhetés lehetősége előtt. A kordonos uborka, ahogy Oroszi István mondja, társadalmi kategória is, a szociális háló fontos része. Az volt két évtizede, és az ma is. Az ő külön szakmai öröme, hogy megvalósította azokat a beruházásokat, amelyekről édesapja álmodott. Ezek közül a legfontosabb a hűtőház és a telephely, amelyen ott áll a felirat: Szatmár Tiber Tész. Elnökének az elmúlt tíz év nagyobb részt munkával telt. Ahogy mondja, volt egy pótnászútuk Egyiptomban, más nem nagyon. Én viszont hozzáteszem, fiatal emberek, előttük az élet, lesz még idő mindenre.
– Mindenképpen több időt szeretnék a családommal tölteni – gondol egy pillanatra az elszállt évtizedre. – Mikor a fiam azt mondja „apa, ma ne menj dolgozni, maradj itthon velem”, hát a szívem szakad meg, hogy el kell mennem. Elmondhatatlanul jó érzés a ragaszkodása, a szeretete.
Az Oroszi család a mai gazdasági környezet bizonytalansága, de az is lehet, hogy az erős családi hagyomány miatt mindezek mellett még saját gazdálkodást is visz. Gyerekkori barátjával, Puskás Robival uborkát és paprikát termelnek, a falugazdásszal, Kállai Tiborral pedig gyümölcsöst művelnek.
– Már apámnak is jó barátja volt – jellemzi társát –, akire én is mindig számíthatok.
Oroszi Istvánt barátai már csábítgatták vadászni, hiszen ilyen szempontból nagyon gazdag vidéken él. Hajlana is rá, de az ő szenvedélye a futball. A tisztaberki egyesületet ki más támogatná, mint Oroszi István. A szponzorpénz pedig nem hullhat terméketlen talajra, mert az edző maga az elnök, és nincs okom kételkedni, amikor azt mondja: megköveteli a kemény munkát a pályán. Csak az elismerés hangján lehet szólni a helyi sportélet istápolása miatt. Az külön haszon, hogy a testmozgással elkerülhetőek az akár ilyen fiatalon is támadó menedzserbetegségek.
(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése