Nábrád

E. Nagy István felvétele

Az elszalasztott esélyeket fájlalja Varga Károly nábrádi polgármester. Többször megtehette volna ez a csepp falu Fehérgyarmat szoknyája mögött, hogy a térségre is kisugárzó hatással bírjon. Ha… Ha hallgattak volna az idők szavára, netán elébe mentek volna a folyamatoknak a gazdálkodásért akkor felelősök.

Ma már nehéz személyre szólóan kideríteni, kit mennyiben terhel a felelősség. Varga Károly nem is ezt akarja, hanem csupán annyit: az itt élő emberek egyenlő eséllyel induljanak, függetlenül attól, a világnak melyik szegletét mondhatják otthonuknak. S ha ebben ő segíthet, rá számíthat a szülőfaluja minden körülmények közt.

Varga Károly közösségbe született, 1949. június 6-án Nábrádon. Édesapja Varga Pál asztalos, a szövetkezet építőipari részlegéből, 20 év után vonult nyugdíjba. Édesanyjának a négy gyermek felnevelése adta a mindennapi tennivalót. A legidősebb testvér, Rozália pedagógus, igazgatóhelyettes egy dorogi iskolában. Károly a második, Sára és Erzsébet húgai gyermekápolónők a fehérgyarmati kórházban. Együtt dolgoznak. Valamennyien két-két csemetét nevelnek.

Még az apja két testvére is a nagycsaláddal élt, így egyszerre soha nem tudták körülülni az asztalt. Pótágyakon is aludtak, de amit soha nem felejt el ezekből az esztendőkből Károly, az az egymás és a család iránt érzett felelősség, a gondoskodni, segíteni akarás.

Az általános iskolát Nábrádon, a közgazdasági szakközépiskolát Fehérgyarmaton végezte el, 1967-ben érettségizett. Szobafestő vagy kőműves szeretett volna lenni, de a szülők mindenáron taníttatni akarták a gyors észjárású fiút.

Amikor dönteni kellett, a közgazdasági vagy az állatorvosi egyetem vonzotta, de győzött a józan számítás, és a tízszeres túljelentkezést nem akarta kockáztatni. Ezért a nyíregyházi mezőgazdasági főiskola kertész szakára felvételizett, és 1971-ben vehette át oklevelét.

Nem akart hazajönni. Talán azért, hogy kipróbálja saját tehetségét. Csábító ajánlatokkal keresték meg a frissdiplomás fiatalembert, mehetett volna az akkori megyei tanácsra, vagy az orosi feldolgozóüzembe.

A 70-es árvíz azonban nemcsak a térképet rajzolta át, hanem a családi döntéseket is alapjaiban meghatározta. Még főiskolás korában a győriekkel együtt újjáépítette több falubelinek az otthonát, ma legalább 25 ház viseli a keze nyomát.

Az pedig már a végzett üzemmérnök döntése, hogy hazajött kertészgyakornoknak a termelőszövetkezetbe. Egy évet adott magának, de tizenöt lett belőle. Munkáját közmegbecsülésre végezte, emelkedett is a szakmai hierarchia lépcsőfokain: főkertész, majd háztáji ágazatvezető, 1985-ig. Ekkor szokatlan ajánlattal keresték meg, a falunak szüksége volt egy ambiciózus tanácselnökre. Hogy miért mondott igent? Ma így látja:

− Nem sikerült meglépnünk olyan fontos dolgokat a termelőszövetkezetben, mint a 80 százalékos állami támogatással történő hűtőház létesítése, vagy a gyümölcsfeldolgozás rendszerének kiépítése. A fejlesztéseket és nem a vegetálást tartom lételememnek. Álmodozásnak vették a 40 holdnyi vegyes gyümölcsös telepítésének tervét. Amit viszont megtettünk, a Sirokkó terményszárító, a 30 boltot ellátó takarmánykeverő, ezekkel ma uraljuk a környéket. Láttam, mit kellene, de a kezemet megkötötték.

Tanácselnökként sem az állóvíz nyugalmát kereste. Pénzügyekben ütközött az akkori megyei vezetőkkel, képtelen volt megérteni, miért kell a község pénzét a 14 százalék kamatot fizető OTP-be tenni a 28 százalékos hitelbank helyett. Azért a kiemelt oktatási programban avattak egy négy tantermes, tornatermes iskolát, boltot nyitottak minden utcában és az 1075 lelkes faluban számítógép segíti az orvos, dr. Rácz József gyógyító munkáját. Független polgármesterjelöltként indult és győzött 1990-ben. Az infrastruktúra és a gazdaság modernizálását tűzték célul. A telefon és a gáz kiépítettsége 100 százalékos. Térségi szennyvíztisztítót akarnak, több falu részvételével.

Saját tervei között egy faiskola szerepel: Hollandiából hoznának vírusmentes alanyt. A Szamos partján két hektárt művel a család, itt lenne a legmodernebb eljárással telepített vegyes gyümölcsös.

Szabad idejében kertészkedik, kutyákat tenyészt és a nábrádi Petőfi Vadásztársaság elnöke. Szívesen emlékszik azokra az időkre, amikor futballozott a megyei elsőosztályban, középpályásként a hátára vette a pályát. A sportegyesület elnöke 20 esztendeje.

Neje, Kiss Sarolta védőnő, orvosírnok, Gyügyéről költözött át Nábrádra, amikor 1977-ben összeházasodtak. Fia, Zoltán 17 éves, a fehérgyarmati gimnáziumba jár, a lánya, Annamária elsős ugyanitt.

(Szatmári Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1994.)