Olcsvaapáti

Olcsvaapáti életében meghatározó három folyó: a Tisza, a Szamos és az öreg Túr. A község címerében ezért is látható három kék csík. Kifejező ez a címer, jól megtervezték. Látható rajta a komp, amely a Szamoson átvisz a túlsó partra. Hal, szilva és dió is van a címeren mint jellegzetes motívum. Felül, középen egy őz agancsa ékeskedik, a háttérben a szőke Tisza fűzes partja látható, ez utóbbi kettő azt jelenti, hogy vadban gazdag ez a környék. A szép természeti környezetben jól érzik magukat a vadak. De vajon hogy érzik magukat az emberek itt, az isten háta mögött? Mielőtt erre választ adnánk, idézzük Halász Csaba polgármester sokat mondó szavait: „Többször jöhetnének ide a politikusok, hogy lássák, miként élünk, hol, miben várunk segítséget.”

A falu a gyakorlatban és átvitt értelemben is mesze van mindentől. Nem nagyon érnek el idáig a segítő kezek. A földrajzi fekvés inkább hátrányt jelent. A Szamos nem összeköt, hanem elválaszt Vásárosnaménytól, a régiós központtól. Nagy áradások idején a komp csak gyalogosokat, kerékpárosokat visz át, gépkocsikat nem. Fehérgyarmatra szárazon be lehet jutni, de a fehérgyarmatiak sok mindenben nem vallják Olcsvaapátit magukhoz tartozónak. A munkanélküliek ügyében a polgármester többnyire a fehérgyarmati munkaügyi kirendeltségre jár intézkedni. Beszélgetésünk előtt egy nappal Halász Csaba Vásárosnaményba ment, hogy részt vegyen a Bereg Térségi Fejlesztési Társulat ülésén.

A Megyei Közgyűlés által kiadott, a megyénk önkormányzatait bemutató kiadványban Olcsvaapátinál ez olvasható: „Vásárosnamény vonzáskörzetében fekszik, közigazgatási területe tizenegy négyzetkilométer, ahol százhatvanegy lakásban háromszázhatvannégyen éltek a választások előtt, 1998 elején. Lakónépessége az utóbbi években az elköltözések és a természetes fogyás következtében csökkent. 1997-ben viszont emelkedett. Ekkor két haláleset mellett hét gyermek született és vándorlási veszteség sem volt. A községben 1996-ban lakásépítés nem volt, ’97-ben két új lakás épült, de egy lakás meg is szűnt. A lakásállomány nyolcvanhárom százalékában az ivóvizet vezetékes hálózatról nyerik.

A községnek önálló háziorvosa nincs, az önkormányzat óvodát, iskolát helyben nem működtet. A településen 4 kiskereskedelmi üzlet és 2 vendéglátóhely üzemel. Községi székhellyel egy kft. és 2 bt. működik, valamint 13 egyéni vállalkozást tartanak nyilván.”

A derék polgármester közölte, hogy az idézett adatok közül kettő már nem felel meg a valóságnak. Van egy jó, meg egy kevésbé jó híre. Jó, hogy a lakónépesség a 2000. év tavaszára már háromszáznyolcvanra nőtt. (Igaz, hogy az ötvenes években még ezerkétszázan laktak itt.) Kevésbé jó, hogy a kft. megszűnt.

A csendes, szimpatikus falu egyik-másik udvarán nem tapasztalunk semmi életjelt. Számos jó állapotban lévő ház eladó. Ezek többségét érdemes megvenni, ha nem is lakóháznak, de hétvégi háznak, pihenőhelynek. Itt csend van, idegnyugtató csend. Kialakítható lehetne itt a falusi turizmus. A csodaszép természeti környezetet a Hortobágyi Nemzeti Park duplán védetté nyilvánította. A falu szélétől az Öreg Túr csak kőhajításnyira csordogál és olyan tiszta, mint az ősidőkben. Halban gazdag a Túr. A Tisza Olcsvaapáti határában ciántól nem szennyezett. (Lejjebb folyik beléje a Szamos.) A Tisza partján az önkormányzatnak van egy kis fenyőfákkal övezett vendégháza.

A közelben, a part mentén parcelláztak, százhuszonkilenc telket adtak el. (A védettség miatt nem lesz több parcellázás.) Érdekes, hogy nemcsak megyénkből, hanem Debrecenből, Egerből, sőt Visegrádról is jöttek ide telket vásárolni. Annak idején a helyi vezetők azt hitték, hogy a kutyának sem kellenek ezek a telkek, ezzel szemben két hét alatt minden telek elkelt. Nyilván azért, mert híre ment, hogy a szép környezetben arany homok kíséri a partot, és nyáron büfé gondoskodik az ellátásról.

A faluban negyvenen jövedelempótló támogatásban részesülnek. A munkanélküliség enyhítésére az önkormányzat pályázati pénz felhasználásával hat embert akar foglalkoztatni a vízelvezető árkok tisztításánál, bővítésénél. Itt sokan a földből akarnak megélni. Búzát, kukoricát, napraforgót termelnek. A termékek nagy részét Namény felé viszik értékesíteni. A komp teherbírása korábban húsz tonna volt. Tavaly központi támogatással felújították, megerősítették, most már harminc tonnát, egy pótkocsis teherautót is elbír.

Halász Csaba a Bodrogközben, Ricsén született. Ide nősült. Villanyszerelő szakmáját gyakorolta Pesten és a naményi költségvetési üzemben, aztán vállalkozó villanyszerelő lett. A rendszerváltás óta ő itt a polgármester. A felesége a helyi orvosi rendelőben szakképzett ápolónő. Az orvos Nábrádon van, így néha éjszaka hozzá mennek a betegek. A két fiuk kereskedelmi vállalkozó. A polgármester valaha aktív futballista volt, most is a foci és a víz jelent neki kikapcsolódást.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)