Simon Blanka

Jegyző,

Milota

A Tiszahát kicsi falvainak egyik gyöngyszeme a „Diófesztiváljáról” híressé lett Milota. Az egyébként Isten háta mögötti, a nagyvilágtól távol lévő település, amelyet már csak a természetes határvonal, a Tisza választ el Ukrajnától, mégsem olyan eldugott. Hiszen ha máskor nem, évente egyszer, augusztus utolsó hétvégéjén idejönnek a nagyvilágból – a fővárosból, külföldi országokból, sok közeli és távoli településről – az érdeklődők. Az a közel tízezer kíváncsi turista, aki látni akarja mindazt, amit a fesztivál gazdag eseménysorozata kínál. Az „M-10-es” diófajta által az agroturizmusra építő milotaiak polgármestere Klapka György, jegyzője Simon Blanka, a képviselőtestület és a falu lakosai meg is tesznek mindent azért, hogy ez a 2001-től megrendezett hungarikum még több hagyományőrző és kulturális programmal még több embert, még távolabbról vonzzon ide. Hiszen már a falu jövője is függ tőle. A jó hírnév a „kedves vendég” által lesz még jobb.

A nagy fizikai és anyagi erőfeszítések ellenére még mindig vannak tartalékok, új dolgokat kell kitalálni, hogy a vendégek visszavágyjanak. Nem könnyű, de talán mégis jó egy ilyen település polgármesterének és jegyzőjének lenni. Erről győz meg engem a fiatal, agilis jegyző. Simon Blanka amúgy sem olyan „vándorlós” típus, meg is erősíti, a világ minden pénzéért sem cserélné fel faluját egy másik vonzó vagy akár városi csábításért. Innen erednek gyökerei, szülei tősgyökeres milotaiak. Bár ő már Fehérgyarmaton született 1969-ben, de Milotán nevelkedett testvérével, húgával együtt, meleg családi fészekben, szülei mindent megadtak nekik.

Az 1987-ben a Fehérgyarmati Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett, nem gondolt akkor még továbbtanulásra, hiszen akkoriban érettségivel könnyen lehetett munkát kapni. Így kezdte a Tiszabecsi Nagyközségi Közös Tanácsnál munkáját igazgatási előadói területen. A továbbtanulási alkalom akkor érkezett el, amikor a rendszerváltás után, 1998-ban önálló önkormányzatként Milota polgármestere Klapka György lett.

„Meg is bízott a képviselő-testület a jegyzői feladatok ellátásával, ekkor már több mint egy éve helyettesítettem annak személyét. Jelentkeztem az Államigazgatási Főiskolára.” Büszkén említi kiváló tanáregyéniségeit. „Most jubilálok Klapka György polgármesterrel együtt, hiszen egy évtizede, hogy ő polgármesterként, én pedig jegyzőként dolgozom. Úgy gondolom, nagyon jól tudunk együtt dolgozni, jól kiegészítjük egymás munkáját. A falu, az itt élők érdekeit képviselve” – mondja. Lokálpatriotizmusa csak javára válik, hiszen mindenkit ismer, az utcákat, házakat, a családokat. Mint nő sem érzi hátrányát, hiszen segíti munkáját, hogy korábban végigjárta már ezt a létrát. Elfogadták saját falujában, ahol az emberek egyszerűek, közvetlenek. Egy kistelepülésen az ő munkakörében valóban univerzálisnak kell lenni. A feladatok ugyanúgy megvannak, mint egy városi hivatalban, ahol minden szakfeladatnak külön előadója van. Itt kicsi az apparátus – vele együtt öt köztisztviselő –, mindenhez kell érteniük.

„Két pénzügyi előadó, egy adósmunkatárs, egy igazgatási előadó tartozik közvetlen irányításom alá, akikkel hatékonyan tudunk együttműködni” – mondja. Mi mindenhez is kell értenie egy kis faluban a jegyzőnek! Sorolja a szakfeladatokat, majd a beruházásokra tér át. Első helyen említi az iskola felújítását, bővítését, egy 132 milliós beruházást, amelyet uniós pályázat útján sikerült megvalósítani, és 2007 őszén Baja Ferenc adta át rendeltetésének. Előző évben egy konyha és egy ebédlő épült. Így lehet mondani, hogy az intézmények felszereltsége és állapota 100%-os.

A felújítást követően szép, dekoratív hivatalban dolgozhatnak, mellette egy tornaterem is épült, amely a sporteseményeken túl rendezvények színhelye is. A faluban kiépült a víz-, gáz-, szennyvíz-, telefon-, a kábeltv-hálózat. Folyamatban van az internet-szolgáltatás kiépítése.

A középületek akadálymentesítése mindenütt megtörtént. Az utcák szilárd útburkolata már jóval korábban megvalósult. Nagy folyójuk nem jelent mostanában közvetlen életveszélyt, a gátrendszer stabil, ám a faluban élők szabadidős tevékenységéhez – horgászat, kirándulás – kellemes környezetet és kikapcsolódást kínál. Fehérgyarmat, mint a hozzájuk legközelebb eső város, vonzása mindenképpen érvényesül. Munkalehetőségek teremtésével, új üzemek, vállalkozások beindításával jobban itt lehetne marasztalni a fiatalságot.

Az idén a VII. Nemzetközi Diófesztivál zajlott. Szemet gyönyörködtető a színes virágszőnyeg az egész faluban, így nem véletlen az, hogy a „Virágos Magyarország” mozgalomban, 2005–2006-ban helyezést értek el. A takaros kis település most is rászolgál erre a jelzőre.

Simon Blanka szereti a munkáját, látszik rajta, örömmel csinálja. A talpraesett, határozott egyéniség jól érzi magát a bőrében, itt ebben a faluban.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Klapka György

Puskás Sándor

Katona László

Balla László

Kincstári menyhalak

Szabó József

Váradi Lászlóné

Balogh Erzsébet

Rostás István

Tóth Jánosné

Soltész Bertalan és Szigeti...

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!