Klapka György

Polgármester,

Milota

A település nevéről a Milotai Diófesztivál gasztronómiai rendezvény jut az eszünkbe. Aki már járt ezen az alig ezerlelkes tiszaháti településen, láthatta, hogy a falu utcái csodálatosak, mindenütt virágok nyílnak, a porták diófával büszkélkednek. A Tisza hullámterében, ahol a „Szőke Tisza” még áttetsző és hűs vizű, az idén ötödik alkalommal vendégek tízezreit vonzotta a maga nemében „hungarikumnak” nevezhető rendezvény, mely ország-világ előtt hírnevet hozott Milotának.

A milotai tíz papírvékony héjú dió ártéri vidékek kedvelt tájfajtáját a tőzsdén is jegyezték, ’73-ban a Müncheni Világkiállításon aranyérmet nyert. Klapka György, Milota polgármestere – az ötletgazda – nevének hallatán a 1848–49-es szabadságharc tábornokára gondolunk. A jól csengő név ugyan nem jön rosszul, de a sikerért mindenkinek magának kell megdolgoznia. Vajon miben áll az ember sikere? Egy történelmi névben? A szülők jó referenciájában? A nagycsalád meleg szeretetében, az összetartásban, a személyre szabott pályaválasztásban, a jó tanulásban, a szerencsében? Vagy a szorgalomban, a kitartásban, a ragaszkodásban, a rendszeretetben, a pontos munkában? A siker számtalan momentumból tevődik össze, és a hosszú távon sikeres ember nem egy fellángoló életérzés következtében, hanem évtizedeken át kitartó, kemény fáradozás eredményeként lesz az. Klapka György polgármester elfogultan beszél a szívéhez nőtt dolgos, rendszerető emberekről.

Az 1939-ben Kölcsén negyedik gyermekként született fiú édesapja nyomdokaiba lépve – aki a Medve bárónál volt gyümölcskertész –, végigjárva a mezőgazdasági iskolákat, felvértezte magát a föld munkájának tudományával. Csongrádon, Mátészalkán, a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán szerzett tudása kiváló gyakorlati rátermettséggel párosult. A mezőgazdaságban végzett munkájáról külön portrét lehetne írni. A Fehérgyarmati Járási Tanácson, a Milotai Új Élet Tsz-ben eltöltött évekről, ahol 29 évesen az ország legfiatalabb tsz-elnöke volt, a Fehérgyarmati Sertéskombinátnál, a tunyogmatolcsi és a gyarmati tsz egyesítése után is virágzó gazdálkodást hozott létre külföldi kapcsolatokat is keresve. A kitaposatlan út mindig rá várt, de ő is kereste az új kihívásokat. Milota akkori kincse nemcsak a sóder volt – aminek kitermeléséből jól profitáltak –, hanem a rizs is megtermett. A tsz-ek fénykorában is a kézimunka igényes ágazatait fejlesztve minél több szorgos kezű asszonynak – kikkel a muzsai hegyet is eltolathatta volna, ahogy ő fogalmaz – és családfenntartó férfinak biztosított munkát. A közéletet kedvelő, jó szervező szakember ’98-ban így lett a falu első polgára. A szó szoros értelmében a „mély vízbe találta magát”. Hitelesen meséli kéthetes polgármestersége idején, a falu életében a legnagyobb tiszai árvízi vészhelyzetet, kitelepítést, a hajnali két órakor kitörő áradást. Amikor a felbőszült folyó kilépett medréből, bosszút akart állni az itt élő embereken. A természet által rajzolt országhatár vonalánál a Tisza túloldala már Ukrajna. Elválaszt, mégis összeköt, hiszen a testvértelepülések, Salánk és Csetfalva élő kapcsolatot jelentenek a bajban, az ember feletti védekezésben egymásrautaltságot. A harmadik ciklusban megválasztott polgármester településformáló munkájának eredménye: 1999-ben elkezdődött a töltés erősítése, pályázatokból lett egyre több utcában aszfaltos út, járda. Kiépült a belvízelvezető rendszer. A felújított 100 éves épület az időseknek ad otthont. Megújult az iskola, az óvoda, fejlődött az infrastruktúra, lett könyvtár, imaház. A falusi turizmus megvalósításának legszebb példaadója, mellyel erkölcsi elismerést is szerzett: a tájba illő épületek, kemence, lekvárfőző üstök, dagasztó, tisztaszoba régi bútorokkal.

A héthektáros bányató jó lehetőség a horgászturizmus fejlesztésére, a virágos utcák, parkok, szó szerint turistaparadicsom ez a település. Az ügyes kezű asszonyok munkáját dicséri, hogy a „Virágos Magyarországért” mozgalomban 2002-ben díjat nyertek, és az Országos Főzőversenyen is remekül forgatták a fakanalakat. Az „Alapítvány Milotáért” szívügye az ifjúság felkarolása, megtartása. A hivatali munkából oroszlánrészt végző munkatársak közül közel tíz éve Simon Blanka jegyzőnő is segíti munkáját. A vitrinben számtalan kitüntetés és oklevél sorakozik, mint a Munka Érdemrend ezüst fokozata, törzsgárdatagságért, nem beszélve az árvízi védekezésben tett szolgálatért.

Hobbija a családja, két gyermeke, él-hal négy unokájáért. Utazásai során bejárta szinte Európa minden országát. A rendet megkövetelő és azt maga is megtartó, pedáns, precíz polgármester szívén viseli az itteni emberek sorsát, gondját. Sokrétű, összetett munkája úgy lefoglalja, hogy szinte teljes életét itt éli, nem Fehérgyarmaton. „Úgy érzem, az emberek a nagy célok elérésében mindig mellettem voltak, amit most újraválasztásommal igyekszem megszolgálni. Ehhez lesz egészség, egyetértés és béke” – fejezte be mosolygó bizakodással.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése