Kisnamény

A szatmári falvak között több olyan település van, ahol a lakónépesség nem éri el a félezret. Ezek egyike Kisnamény. Kővári István – a település élén egy évtizede álló polgármester – egy négygyermekes családban született. Itt járt iskolába a ma is e faluban élő Anna, 3 gyermeke van, s négy unokája, az időközbeni debrecenivé lett László, neki két lánya van, és a Fehérgyarmaton élő Erzsike, neki két lánya van és egy fia is. Édesapjuk már meghalt, 78 éves édesanyjuk itt él, István fia közvetlen szomszédságában.

Nem volt gond az általános iskolával, bár a gazdálkodó szülőknek illett segíteni. Természetesnek tűnt, hogy István Kétegyházán folytatta tanulmányait, mezőgazdasági szakmunkás lett. A hároméves iskolából 1970-ben érkezett haza. (Később érettségizett a szakmunkások szakközépiskolájában) Hét évig dolgozott a helyi termelőszövetkezetben. Még közelebb járt a húszhoz, mint a huszonöthöz, amikor a Jánkmajtis és Vidéke ÁFÉSZ-hez került, mintegy évtizednyi időre. Közben családot alapított. 1986-ban kötötte össze sorsát egy helyi leányzóval. Somogyi Ibolya a fehérgyarmati Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. Ezt követően került a Jánkmajtis és Vidéke Takarékszövetkezethez, ahol azóta is dolgozik. Dolgozott a nyírbátori tsz-ben, majd a vajai tsz-ben folytatta ’88-ban. A rendszerváltást követően keresték meg azzal a kéréssel, hogy induljon polgármester jelöltként. Engedett az invitálásnak. Független jelöltként győzött. (Közel 35 évesen.) Immáron egy évtized távlatából kezdtünk múltidézésbe:

– Keresztény szellemű ember voltam, és maradtam. Feleségem illetve István fiam nem szólt bele érdemben döntésembe. Fontosnak tartottuk a hivatal létrehozását… Mindenki egyetértett abban is, hogy építsünk ravatalozót. Rendbe hoztuk a reformátusoknak, izraelitáknak, római katolikusoknak egyként „helyet adó” temetőt.

Jutott a közösség erejéből arra is, hogy a belvíz elvezetésnél jelentkező legnagyobb gondokat orvosolják. Sikerült az utak nagy részét szilárd burkolatúvá tenni. Nagy előrelépést jelentett a crossbar-rendszerű telefon (kilencvenhat-kilencvenhét százalékos „lefedettségű”). Ma már vezetékes gáz hálózza be a községet. Elenyésző azok száma, akik nem éltek a rákötési lehetőséggel.

– Környezetvédelmi szempontból fontos lenne a szennyvízrendszer kiépítése. Most várjuk, hogy elnyerjük-e a céltámogatást. A Környezetvédelmi Minisztériumtól még nem kaptunk egyértelmű választ. A ’99-es belvizet követően saját erőből folytattuk a belvízelvezető építését. Erőnkből többre nem futja. Itt is segítségre lenne szükség.

Kővári István nincs megelégedve azzal a megoldással, ami az orvosi rendelő elhelyezését illeti. Mivel több éve próbálkoznak, a jelenlegi épületre nem nagyon kívánnak költeni:

– Új egészségügyi komplexumot szeretnénk létrehozni. Terveink szerint ez 225 négyzetméter alapterületű lenne. Itt helyezkedne el a rendelő, a váró, az öltöző, a kiszolgáló helyiségek, a tanácsadó, és itt kapna helyet a posta is. Ahová szeretnénk építeni – a falu központjába – valamikor állami ingatlan volt. Közvetlenül a rendszerváltás előtt eladták. Most kisajátítás alatt van. A jelenlegi tulajdonos négymillió forintot szeretne érte kapni. Független ingatlanszakértő is bekapcsolódott a folyamatba. A szakértő úgy kétmillióra értékelte az objektumot. Mint korábban sok esetben, most is pályáztunk. Eddig 9 millió forintot kaptunk. Kár lenne nem kihasználni ezt a lehetőséget. Mi 18 milliós objektumot szeretnénk létrehozni.

Üzemel az óvoda, a konyha, a bentlakásos Öregek Napközi Otthona. Felújították a hivatali épületet, megfelelő szakemberek dolgoznak a faluért. Van egy ABC és egy kisebb vegyesbolt illetve italbolt. Falugondnok gondoskodik a rászorulókról, értve ezt a szállításra, a gyógyszer beszerzésre, és az ebéd kihordásra. A tanév indításához egy évtizede folyamatosan segítenek. A kezdeti vásárlási utalvány (voltak, akik eladták) helyett ma ingyenes tankönyvellátás illetve füzetcsomag jelenti a támogatást. A közép és felsőfokú iskolákban tanulók is jelentős segítséget kapnak. Nem szenvednek hátrányt az etnikai kisebbséghez tartozók sem. Értendő ez a közhasznú munkások foglalkoztatására is. Az emberek többsége – így a polgármester is – gazdálkodik. Alma és meggy, uborka és szarvasmarha, minden második házban van fejőstehén, segíti a megélhetést. A régi kastélyból – ha minden összejön – konferencia-központ lesz. (Ez újabb foglalkoztatási lehetőséget is jelentene az ittenieknek.)

Búza, tengeri, napraforgó a fő növényfajta Kőváriék gazdaságában. Persze összeegyeztetve a közösség dolgaival, a faluval kapcsolatos teendőkkel. Tény, nem könnyű napjainkban itt is, ott is helytállni. Fiuk hatodik osztályos. Matematikából kifejezetten jó. Ő is több figyelmet igényelne. Az azonban mindenképpen dicséretes, hogy felvállalt tisztségében becsülettel helytáll.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)