Dán Csabáné

Polgármester

Nábrád

A falu arculata átutazónak, vendégnek és itt lakónak éppolyan fontos, mint egy embernek a saját arca. Ha néhány perc alatt átsuhanunk a településen, ha vendégként időzünk, vagy itt éljük az életünket, egyaránt lélekderítő az ápoltság, a rend és tisztaság.

A községháza erkélyéről kitekintve olyan tér látványa fogad, amelyre egy város is büszke volna. Ha drón repülne fölé kamerával, balra látnánk a kőhajításnyira folyó Szamost, mellettünk a református templomot, szembe az iskolát, és a Botka-kastélyt, jobb oldalt a művelődési házat. A repülő szerkezet kamerája felénk suhanhatna a sétány gazdagon virágzó rózsasorán, és megállhatna a polgármester asszony rózsamintás ruháján, amint tekintetével büszkén magához öleli a késő délutáni színekben pompázó szülőfaluját.

– Óvónéni szerettem volna lenni – emlékezik gyermekkorára. – Édesanyám az óvodában volt szakács. Szeretet vette körül mindenki Ica nénijét. Ám másként alakult a sorsom.

A leányka felcseperedett. Az általános iskola után Fehérgyarmaton a Zalka Máté Gimnáziumban tette le az érettségi vizsgát 1989-ben. Nagy hatást tett rá Szilvási Csaba tanár úr pedagógiai fakultációja. Ezek az órák pályaorientációs erővel bírtak.

A nábrádi általános iskolában a sajátos nevelési igényű gyermekeknek osztályt indítottak. Az igazgató meghívta – akkor még képesítés nélküli státuszban – tanítani, és egyidejűleg beiratkozott Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára szociálpedagógia szakra. Jó választás volt mindkét részről. 2011-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Karán kitüntetéses minősítéssel szakvizsgázott pedagógusi, közoktatásvezetői, intézményvezetői oklevelet szerzett.

Nyolc év pedagógiai munka következett 2001-2008 között. 2008 után pályakorrekció – minő véletlen – újabb nyolc esztendő családgondozóként.

– Betekintést kaptam azoknak a gyermekeknek a családjába, akik éppen a problémáik miatt váltak „sajátos nevelési igényűvé” – említ egy nagyon fontos szempontot, miáltal még részletesebben megismerhette szülőfaluja lakóit és azok életkörülményeit.

A 2014. évi választáson elsősorban azért indult, mert úgy látta, ki kellene mozdítani a stagnálásból a települést. A négy induló közül egy már kampánygyűlése után visszalépett. Ő pedig nyert, és az azóta eltelt esztendők alatt megmutatta, hogy rászolgált a bizalomra.

– Programomat szórólapon is eljuttattam annak idején a választóimhoz – idézi fel a közel fél évtizede történteket. – Minden pontjához „odatettem már a pipát” ­– mondja, vagyis sikerrel valósította meg őket. – Egyedül a Botka-kastéllyal kapcsolatban van hiányérzetem. Kívül belül felújításra szorul.

– Ezerrel vágtunk bele a munkába – érzékelteti a kezdeteket. – A közfoglalkoztatottak nagyot néztek, amikor egyik napról a másikra jelenléti íven kellett igazolni a munkában töltött időt. A tartalmát pedig azzal töltöttük meg, hogy valóban hasznos elfoglaltságot kaptak.

Hosszú volna felsorolni mi mindennel bővült tevékenységük. A kőművesek – lássanak csodát – kőművesmunkát kaptak, a hivatal épülete mellett lekvárfőző házikóban kavarják Szatmár aranyát, a szilvát, a fóliasátorban zöldséget termelnek, az asztalosműhelyben készülnek a famunkák…

– Még ezt a függönyt is mi készítettük – ugrik fel a fotelből, hogy megsimogassa az ablakot ékítő darabot. Több, mint 130 közfoglalkoztatottal kezdtük annak idején ­– foglalja össze a felsorolást. – Ma már negyvenen vagyunk, mert a többiek megtalálták a lehetőséget más munkahelyen.

Egy másik, még az előzőnél is hosszabb felsorolásra a pályázati munkájuk ismertetésénél nyílik lehetősége a polgármester asszonynak.

– Közel 300 milliót nyertünk az általános iskola felújítására és ez kiegészül egy komplett új tornateremmel. Teljesen megújul az óvodánk is. Hamarosan sor kerül a művelődési házra, ám úgy gondoltuk, előbb tartalommal kell megtölteni. Igény van Nábrádon a színvonalas programokra, ez már bebizonyosodott. Nagy siker volt például Berecz András mesemondó szereplése a közelmúltban.

Manapság méltán kerül előtérbe az egészséges életmódban a sport. Dán Csabáné szülői háza egyik oldalán a Szamos folyt csendesen, a másikon a sportpálya volt hangos hétvégeken. Kedveli a futballt. Ő is osztozott tehát a sportegyesület örömében,  amikor nyolcmillióra pályáztak és nyertek. A pénzből egyebek között megszépült az öltöző, és manapság ismét fellendült a futballélet.

A község ravatalozója ugyancsak régen várja, hogy méltó körülmények között vehessenek búcsút szeretteiktől a helybéliek. Megszépült állapotát az egyik szomszédos község polgármestere ­– nem kevés fekete humorral – íly szavakkal jellemezte: „ilyen körülmények között még meghalni is jó.

Szinte valamennyi beruházásnál, felújításnál megragadnak bennem szavak, amelyek arra utalnak, hogy a polgármester asszony, ha csak tehette személyesen ellenőrizte a projekteket. „Én választottam nem csak a csempét, még a fugaszilt is…” Az egykori családgondozó most a „nagy család” fejeként igyekszik, amiben csak lehet szebbé és jobbá tenni a „családtagok”, Nábrád polgárainak életét.

Szerző: 2018. 08. 14.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése