Tarcza György

Polgármester

Csegöld

Az utca egyik oldalán termelőszövetkezeti elnök, a másikon polgármester. Érdekes párhuzamot von Tarcza György, Csegöld község első számú vezetője az elmúlt évtizedekről. A mezőgazdasági üzemmérnök, majd környezetvédelmi szakmérnök akkor került a Bajcsi-Zsilinszki Tsz élére, amikor hazánkban a rendszerváltás elkezdődött. 1989-től 2000-ig társadalmi megbízatásban látta el az elnöki teendőket. Legjobb tudása szerint felfuttatta a közös gazdaságot. Óriási lelki terhet vett a nyakába, amikor neki kellett levezényelni a végelszámolást. Emberek kerültek az utcára munkanélküliként, s egyik pillanatról a másikra elveszítették a biztonságos megélhetést. A helybeliek bíztak Tarcza Györgyben, és 1990-től ő látja el a polgármesteri tisztséget. Ő egyike azon keveseknek hazánkban, aki közel 3 évtizede, megszakítás nélkül szolgálhatja ily módon a közösséget. 2015-ben összehívták azt a 176 polgármestert az országból, akik negyedszázada látták el a legmagasabb közéleti tisztséget a helyi választók akaratából.

Csegöld a környék egyik legszebb faluja, községe. Ez adottságainak – patak, fával teli szép utcáinak is köszönhető és a polgármester úr mindent megtesz azért, hogy rend és tisztaság legyen. A faluban működik óvoda, iskola, megfelelő az orvosi ellátás, gyógyszertár is található, görög katolikus és római katolikus pap is él a községben. Ez mind meghatározó az életünkben. Tarcza György mindenre odafigyel, minden percét munkájának szenteli, sokat köszönhet neki szeretett faluja.

A román határ 16 kilométerre húzódik Csegöldtől. Ami korábban a szétválasztást jelentette, most az összetartozás, az együttműködés, a gazdasági és az emberek közti kapcsolat megnyilvánulásáról szól. A helyi gyümölcstermelők kertjeiben szüretelt szilva, dió, cseresznye egy része a román oldalon talál vevőre. Ugyanakkor odaátról szívesen vásárolnak itt maguknak házat. Még akkor is, ha esetleg visszajárnak a biztos munkahely miatt. Még mindig találni Csegöldön eladó házat, mert az utóbbi években tapasztalt elvándorlás a 700 lelket számláló kis falut sem kerülte el. Néhányan munkavégzés miatt a 18 kilométerre fekvő járási központba, Fehérgyarmatra ingáznak. A még merészebbek munkahely létesítése céljából külföldön próbálnak szerencsét. Így aztán nem csodálkozhatunk a statisztikán, évente 1-2 esküvőt tartanak, 4-5 gyermek születik és 10 haláleset miatt kong a lélekharang a végső szertartáson. Hogy kinek merre vezet itt az utolsó út, fejtegethetnénk részletesebben is. Ám a polgármester hirtelen kapott egy sürgős feladatot: az Államkincstár számára egy pályázat elszámolását kellett szinte azonnal összeraknia. Bár a váratlan munka kényszerű feladat-átcsoportosítással jár, Tarcza György nem idegeskedik miatta. Mint mondja, csak az nem nyer, aki nem is pályázik. Számon tartják a sikereket, hisz a belterületi útfelújításra 15 millió forintot kaptak. A temetőben a közlekedést 1,2 millióból korszerűsíthették.

Az intézményeket kiépítették, az infrastruktúra rendben. Igaz, a legnagyobb beruházás, a szennyvíz-csatornázás még kicsit várat magára. A pár kilométerre fekvő Jánkmajtissal közösen oldják meg. Ez 2 milliárd forintba kerül, és a tervek szerint belátható időn belül elkészül. Az orvosi rendelőt 45 millió forintból újítják fel.

Aki akar dolgozni, talál magának munkahelyet. A legnagyobb foglalkoztató a konzervüzem és néhány vállalkozó. Nemcsak a termelők járnak jól a közeli és biztos felvásárlással, hanem a munkát és megélhetést remélők is. A megélhetési biztonságot kiegészítik a kertben megtermelt gyümölccsel, ez szerény gyarapodást is jelent.

Tarcza Görgy – bár lehetne elégedett az eredményekkel – állítja magáról, hogy ő folyamatosan elégedetlen. Ha valamit megoldottak, rögtön jött valami újabb kívánság. Egyik ötlet sem a luxusról szólt, hanem a közösség megtartó és eltartó szerepéről. Ebben a csöppnyi faluban már az 1560-as években épült templom, a felújításra sikerült pályázati forrást szerezni. 2019-2020-ra be is fejezik a modernizálást. Már csak azért is történelmi ez a lépés, mert a Tiszántúl második legrégebbi kisharangját 1596-ban Csegöldön emelték. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védetté nyilvánította. A római és a görög katolikusok mellett a reformátusok is meghatározzák a településen élők mindennapi életét. Az egyházak az elmúlt évszázadoktól kezdve a legbensőbb családi események, szertartások megkerülhetetlen szereplői.

Tarcza György 1955. október 21-én született. Soha nem tervezte, hogy másutt éli le az életét. Ősei földjén minden a múltra emlékeztet, és egyúttal kötelez a jövőt illetően. Bármilyen feladatot kapott a polgármester, azt igyekezett és mind a mai napig igyekszik a tőle elvárhatótól egy fokkal magasabb szinten teljesíteni. Örök elégedetlenségének köszönhetőn a csegöldiek élhető körülményeket tudhatnak magukénak az Európai Unió legkeletibb szegletében.

Szerző: 2018. 11. 04.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló