Tarcza György

Polgármester

Csegöld

Az utca egyik oldalán termelőszövetkezeti elnök, a másikon polgármester. Érdekes párhuzamot von Tarcza György, Csegöld község első számú vezetője az elmúlt évtizedekről. A mezőgazdasági üzemmérnök, majd környezetvédelmi szakmérnök akkor került a Bajcsi-Zsilinszki Tsz élére, amikor hazánkban a rendszerváltás elkezdődött. 1989-től 2000-ig társadalmi megbízatásban látta el az elnöki teendőket. Legjobb tudása szerint felfuttatta a közös gazdaságot. Óriási lelki terhet vett a nyakába, amikor neki kellett levezényelni a végelszámolást. Emberek kerültek az utcára munkanélküliként, s egyik pillanatról a másikra elveszítették a biztonságos megélhetést. A helybeliek bíztak Tarcza Györgyben, és 1990-től ő látja el a polgármesteri tisztséget. Ő egyike azon keveseknek hazánkban, aki közel 3 évtizede, megszakítás nélkül szolgálhatja ily módon a közösséget. 2015-ben összehívták azt a 176 polgármestert az országból, akik negyedszázada látták el a legmagasabb közéleti tisztséget a helyi választók akaratából.

Csegöld a környék egyik legszebb faluja, községe. Ez adottságainak – patak, fával teli szép utcáinak is köszönhető és a polgármester úr mindent megtesz azért, hogy rend és tisztaság legyen. A faluban működik óvoda, iskola, megfelelő az orvosi ellátás, gyógyszertár is található, görög katolikus és római katolikus pap is él a községben. Ez mind meghatározó az életünkben. Tarcza György mindenre odafigyel, minden percét munkájának szenteli, sokat köszönhet neki szeretett faluja.

A román határ 16 kilométerre húzódik Csegöldtől. Ami korábban a szétválasztást jelentette, most az összetartozás, az együttműködés, a gazdasági és az emberek közti kapcsolat megnyilvánulásáról szól. A helyi gyümölcstermelők kertjeiben szüretelt szilva, dió, cseresznye egy része a román oldalon talál vevőre. Ugyanakkor odaátról szívesen vásárolnak itt maguknak házat. Még akkor is, ha esetleg visszajárnak a biztos munkahely miatt. Még mindig találni Csegöldön eladó házat, mert az utóbbi években tapasztalt elvándorlás a 700 lelket számláló kis falut sem kerülte el. Néhányan munkavégzés miatt a 18 kilométerre fekvő járási központba, Fehérgyarmatra ingáznak. A még merészebbek munkahely létesítése céljából külföldön próbálnak szerencsét. Így aztán nem csodálkozhatunk a statisztikán, évente 1-2 esküvőt tartanak, 4-5 gyermek születik és 10 haláleset miatt kong a lélekharang a végső szertartáson. Hogy kinek merre vezet itt az utolsó út, fejtegethetnénk részletesebben is. Ám a polgármester hirtelen kapott egy sürgős feladatot: az Államkincstár számára egy pályázat elszámolását kellett szinte azonnal összeraknia. Bár a váratlan munka kényszerű feladat-átcsoportosítással jár, Tarcza György nem idegeskedik miatta. Mint mondja, csak az nem nyer, aki nem is pályázik. Számon tartják a sikereket, hisz a belterületi útfelújításra 15 millió forintot kaptak. A temetőben a közlekedést 1,2 millióból korszerűsíthették.

Az intézményeket kiépítették, az infrastruktúra rendben. Igaz, a legnagyobb beruházás, a szennyvíz-csatornázás még kicsit várat magára. A pár kilométerre fekvő Jánkmajtissal közösen oldják meg. Ez 2 milliárd forintba kerül, és a tervek szerint belátható időn belül elkészül. Az orvosi rendelőt 45 millió forintból újítják fel.

Aki akar dolgozni, talál magának munkahelyet. A legnagyobb foglalkoztató a konzervüzem és néhány vállalkozó. Nemcsak a termelők járnak jól a közeli és biztos felvásárlással, hanem a munkát és megélhetést remélők is. A megélhetési biztonságot kiegészítik a kertben megtermelt gyümölccsel, ez szerény gyarapodást is jelent.

Tarcza Görgy – bár lehetne elégedett az eredményekkel – állítja magáról, hogy ő folyamatosan elégedetlen. Ha valamit megoldottak, rögtön jött valami újabb kívánság. Egyik ötlet sem a luxusról szólt, hanem a közösség megtartó és eltartó szerepéről. Ebben a csöppnyi faluban már az 1560-as években épült templom, a felújításra sikerült pályázati forrást szerezni. 2019-2020-ra be is fejezik a modernizálást. Már csak azért is történelmi ez a lépés, mert a Tiszántúl második legrégebbi kisharangját 1596-ban Csegöldön emelték. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védetté nyilvánította. A római és a görög katolikusok mellett a reformátusok is meghatározzák a településen élők mindennapi életét. Az egyházak az elmúlt évszázadoktól kezdve a legbensőbb családi események, szertartások megkerülhetetlen szereplői.

Tarcza György 1955. október 21-én született. Soha nem tervezte, hogy másutt éli le az életét. Ősei földjén minden a múltra emlékeztet, és egyúttal kötelez a jövőt illetően. Bármilyen feladatot kapott a polgármester, azt igyekezett és mind a mai napig igyekszik a tőle elvárhatótól egy fokkal magasabb szinten teljesíteni. Örök elégedetlenségének köszönhetőn a csegöldiek élhető körülményeket tudhatnak magukénak az Európai Unió legkeletibb szegletében.

Írta:
Tóth Kornélia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése