Tarcza György

Polgármester

Csegöld

Az utca egyik oldalán termelőszövetkezeti elnök, a másikon polgármester. Érdekes párhuzamot von Tarcza György, Csegöld község első számú vezetője az elmúlt évtizedekről. A mezőgazdasági üzemmérnök, majd környezetvédelmi szakmérnök akkor került a Bajcsi-Zsilinszki Tsz élére, amikor hazánkban a rendszerváltás elkezdődött. 1989-től 2000-ig társadalmi megbízatásban látta el az elnöki teendőket. Legjobb tudása szerint felfuttatta a közös gazdaságot. Óriási lelki terhet vett a nyakába, amikor neki kellett levezényelni a végelszámolást. Emberek kerültek az utcára munkanélküliként, s egyik pillanatról a másikra elveszítették a biztonságos megélhetést. A helybeliek bíztak Tarcza Györgyben, és 1990-től ő látja el a polgármesteri tisztséget. Ő egyike azon keveseknek hazánkban, aki közel 3 évtizede, megszakítás nélkül szolgálhatja ily módon a közösséget. 2015-ben összehívták azt a 176 polgármestert az országból, akik negyedszázada látták el a legmagasabb közéleti tisztséget a helyi választók akaratából.

Csegöld a környék egyik legszebb faluja, községe. Ez adottságainak – patak, fával teli szép utcáinak is köszönhető és a polgármester úr mindent megtesz azért, hogy rend és tisztaság legyen. A faluban működik óvoda, iskola, megfelelő az orvosi ellátás, gyógyszertár is található, görög katolikus és római katolikus pap is él a községben. Ez mind meghatározó az életünkben. Tarcza György mindenre odafigyel, minden percét munkájának szenteli, sokat köszönhet neki szeretett faluja.

A román határ 16 kilométerre húzódik Csegöldtől. Ami korábban a szétválasztást jelentette, most az összetartozás, az együttműködés, a gazdasági és az emberek közti kapcsolat megnyilvánulásáról szól. A helyi gyümölcstermelők kertjeiben szüretelt szilva, dió, cseresznye egy része a román oldalon talál vevőre. Ugyanakkor odaátról szívesen vásárolnak itt maguknak házat. Még akkor is, ha esetleg visszajárnak a biztos munkahely miatt. Még mindig találni Csegöldön eladó házat, mert az utóbbi években tapasztalt elvándorlás a 700 lelket számláló kis falut sem kerülte el. Néhányan munkavégzés miatt a 18 kilométerre fekvő járási központba, Fehérgyarmatra ingáznak. A még merészebbek munkahely létesítése céljából külföldön próbálnak szerencsét. Így aztán nem csodálkozhatunk a statisztikán, évente 1-2 esküvőt tartanak, 4-5 gyermek születik és 10 haláleset miatt kong a lélekharang a végső szertartáson. Hogy kinek merre vezet itt az utolsó út, fejtegethetnénk részletesebben is. Ám a polgármester hirtelen kapott egy sürgős feladatot: az Államkincstár számára egy pályázat elszámolását kellett szinte azonnal összeraknia. Bár a váratlan munka kényszerű feladat-átcsoportosítással jár, Tarcza György nem idegeskedik miatta. Mint mondja, csak az nem nyer, aki nem is pályázik. Számon tartják a sikereket, hisz a belterületi útfelújításra 15 millió forintot kaptak. A temetőben a közlekedést 1,2 millióból korszerűsíthették.

Az intézményeket kiépítették, az infrastruktúra rendben. Igaz, a legnagyobb beruházás, a szennyvíz-csatornázás még kicsit várat magára. A pár kilométerre fekvő Jánkmajtissal közösen oldják meg. Ez 2 milliárd forintba kerül, és a tervek szerint belátható időn belül elkészül. Az orvosi rendelőt 45 millió forintból újítják fel.

Aki akar dolgozni, talál magának munkahelyet. A legnagyobb foglalkoztató a konzervüzem és néhány vállalkozó. Nemcsak a termelők járnak jól a közeli és biztos felvásárlással, hanem a munkát és megélhetést remélők is. A megélhetési biztonságot kiegészítik a kertben megtermelt gyümölccsel, ez szerény gyarapodást is jelent.

Tarcza Görgy – bár lehetne elégedett az eredményekkel – állítja magáról, hogy ő folyamatosan elégedetlen. Ha valamit megoldottak, rögtön jött valami újabb kívánság. Egyik ötlet sem a luxusról szólt, hanem a közösség megtartó és eltartó szerepéről. Ebben a csöppnyi faluban már az 1560-as években épült templom, a felújításra sikerült pályázati forrást szerezni. 2019-2020-ra be is fejezik a modernizálást. Már csak azért is történelmi ez a lépés, mert a Tiszántúl második legrégebbi kisharangját 1596-ban Csegöldön emelték. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal védetté nyilvánította. A római és a görög katolikusok mellett a reformátusok is meghatározzák a településen élők mindennapi életét. Az egyházak az elmúlt évszázadoktól kezdve a legbensőbb családi események, szertartások megkerülhetetlen szereplői.

Tarcza György 1955. október 21-én született. Soha nem tervezte, hogy másutt éli le az életét. Ősei földjén minden a múltra emlékeztet, és egyúttal kötelez a jövőt illetően. Bármilyen feladatot kapott a polgármester, azt igyekezett és mind a mai napig igyekszik a tőle elvárhatótól egy fokkal magasabb szinten teljesíteni. Örök elégedetlenségének köszönhetőn a csegöldiek élhető körülményeket tudhatnak magukénak az Európai Unió legkeletibb szegletében.

Írta:
Tóth Kornélia
Written by
Szerző: 2018. 11. 04.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése