Hermánszeg

Csengerben született, 1963. október 31-én. Szülei gazdálkodó emberek voltak, őshonos hermánszegiek. Badar Mihály és Kanyó Terézia három gyermeket nevelt fel. Gyermekkorában még volt alsó tagozatos oktatás Hermánszegen, az általános iskola 5–8. osztályát a szomszédos Szamossályiban fejezte be. A mátészalkai gépészeti szakközépiskola tanulójaként megismerkedett a vasas szakma alapjaival. Általános gépszerelő és karbantartó bejegyzés került az érettségi mellé. Kollégista volt, megismerte, megkedvelte Mátészalkát, s érettségi után is ott maradt. A Magyar Optikai Művekben két évig minőségellenőrként dolgozott. Sorkatonai szolgálatát – híradósként – Székesfehérváron teljesítette. A leszerelést követően az Ikladi Ipari Műszergyár fehérgyarmati gyárában dolgozott. Közben szülei hermánszegi gazdaságában segített az esedékes mezőgazdasági munkákban. Házasságot 1986. május 31-én kötött, Gulyás Ildikóval. Felesége dr. Filep Gabriella cégénydányádi családorvos mellett körzeti ápolónőként dolgozik. A házasságkötés után Cégénydányádra költöztek. Nem szakadt meg a kapcsolat a hermánszegiekkel, az akkor még élő szülőkkel. Így mindkét községben otthon volt, otthon van.

Lányuk 1988-ban született. A cégénydányádi iskolában végezte általános iskolai tanulmányait. Innen a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumba került. Valójában abban a kollégiumban lakik, ahol a szülők is töltötték középiskolás éveiket. Már általános iskolás korában vonzódott a képzőművészethez. A jelenlegi tervek között az informatikustól az állatorvosi hivatásig, több minden szerepel.

A rendszerváltozás nem múlt el nyomtalanul a kis szatmári község, illetve a Badar család fölött sem. Korábbi általános iskolai igazgatója, Bíró Ferenc, az ismét önállóvá vált Hermánszeg polgármestere lett. 1994-ben sikerült megszerveznie a községben a falugondnoki szolgálatot. A polgármester őt tartotta alkalmasnak arra, hogy főhivatású „mindenes” legyen. Örömmel fogadta a felkérést. Az elnyert Mitsubishi L 300-as gépkocsi gazdája lett. A gépkocsivezető falugondnokot dicséri, az odafigyelést, a karbantartást minősíti, hogy a jármű hat éven át szolgálta a községet.

Amikor egykori tanára, igazgatója, polgármestere leköszönt tisztségéről, úgy látta, hogy a megkezdett munka igazi folytatója Badar László lenne. A helyiek kérésére indult az 1998-as helyi választásokon a polgármesteri címért. A választók mellette döntöttek. Folytatta elődje munkáját, az új képviselő-testülettel közösen kialakított tervek megvalósítását. Négy évvel később ismét indult a helyhatósági választáson. Több pályázó közül újra őt választották Hermánszeg polgármesterévé.

A rendszerváltozást megelőzően a Szamossályival közös termelőszövetkezet foglalkoztatta az itt élők többségét. Működött egy konzervüzem is. A változások után az épület önkormányzati tulajdonba került. A korábban megkezdett szociális földprogram gépeinek elhelyezésére és kisebb szolgáltatásokra alkalmas műhelyt sikerült itt kialakítani. A működést 2003-ban segítette, hogy 1 millió 700 ezer forintos pályázatot nyertek. Közmunka és közhasznú munkalehetőségeket igyekeznek kihasználni. Általában 4 közhasznú munkavállalót foglalkoztatnak évente. Kettőt szociális gondozóként, kettőt köztisztasági munkásként. Különösen meggondolandó az igénylés akkor, amikor az önkormányzatnak önrészt kell fizetnie. A munkaügyi központ kínálta más lehetőségekkel is megismertetik a falubelieket. Ketten például képzett szakácsok lesznek 2004-ben, központi támogatással felvállalt keretből. Ez sajnos nem jelenti azt, hogy őket az alig 300 lelkes községben foglalkoztatni tudnák.

Az önkormányzat tervei részben megvalósultak. Hat év után kicserélték a falugondnoki járművet. A 2003-ban megkezdett mezőgazdasági feltáróút építését 2004-ben szeretnék befejezni. Így Csegöldön át rövidebb úton juthatnak ki az országhatárra vezető útra. Megszűnik Hermánszeg zsáktelepülés jellege. SAPARD pályázaton igényelt pénzből tervezik a hiányzó szakasz megépítését. Több uniós pályázatot készítettek. Remény van a kultúrház felújítására, illetve a polgármesteri hivatal kialakítására. A környezetvédelmi hatósághoz elküldték azt a tájékoztatást, melynek nyomán a temetővel szemben lévő területet rendezni lehet. Itt, s a község más részein is tervezik parkok létesítését. A lakosság örömmel fogadta, hogy az önkormányzat falunapot szervezett. Általános vélemény, hogy ezt a kezdeményezést folytatni kell. Szerencsére akadnak szponzorok, akik nagyban hozzájárultak a tartalmas program kialakításához.

A Badar család közel negyven hektáron gazdálkodik. Az évek során sikerült úgy gépesíteni a gazdaságot, hogy csak a jelentősebb kézimunkaerőt igénylő tevékenységeknél kell mások segítségét igénybe venni.

Tiszteletdíjas polgármester, de amikor a község érdekében van tennivaló, akkor mindig a falu érdeke a fontosabb számára.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 18. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)