Badar László

Polgármester

Hermánszeg

Mozgalmas évtizedet tudhat maga mögött a Holt-Szamos partján fekvő település, amely lélekszámát tekintve a legkisebbek közé tartozik a térségben. A nagyjából kétszáz körüli hermánszegi lakos a legutóbbi választáson ismét Badar Lászlónak szavazott bizalmat. Mosolygós, időnként cifra kifejezésekkel tarkított beszédű ember. A tíz évvel ezelőtti kötetünkben látható képét nézve mondom neki, hogy szinte semmit se változott. “Itt felül talán egy kicsit gyapjasabb voltam” simít végig a feje tetején. Átragad rám felszabadult nevetése. A falu láthatóan új és szép épülete ad helyet a polgármester hivatali helyiségének, ahol beszélgetünk.

“Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér” mondja a kissé komplikált nevét. Nagy a gyanúm, hogy sem ő, sem más nem nagyon nevezi így. A Községháza nem jöhet szóba, mert pályázaton nyerték rá a pénzt, és az abban leírt névtől nem lehet eltérni. Mindenesetre ékessége lett Hermánszegnek, és valóra vált vele egy régi terv. “Remény van a kultúrház felújítására, illetve a polgármesteri hivatal kialakítására.” Ezek a sorok olvashatóak az Almanach 18. kötetében nyilatkozó Badar Lászlótól. Beszélgetésünk fonala ezután meg is marad amellett, hogy mennyi valósult meg a régi elképzelésekből és tervekből. Mert ugye ember tervez… De nem csak Isten útjai kifürkészhetetlenek. Az anekdotákkal kísért visszaemlékezés arról tanúskodik, csak leleményességgel és találékonysággal kiegészítve lehet számítani a segedelmére.

“A környezetvédelmi hatósághoz elküldték azt a tájékoztatást, melynek nyomán a temetővel szemben lévő területet rendezni lehet”  − olvasom a következőt e régi tervekből. A falu névtáblája utáni részről van szó, amit én csak azért nem néztem meg, mert a temető egyik sírkövén rögtön egy Badar nevét láttam meg. “Tényleg?” Kerekedik el a nagyon is élő Badar László szeme. “Na, majd megnézem. Szóval ott, a tábla után volt egy rogyadozó ház. Nagyon bántotta a szememet, amint lehetett eltakarítottuk, a lakóinak pedig másutt ajánlottunk fel egy házat.”

Hermánszegnek a Szamos felé eső része, ahonnan a látogató érkezik, ma már rendezett, kulturált, parkosított hely. Otthont ad a falunapnak és más rendezvényeknek. A folyópart pedig része lett annak a projektnek, mellyel megvalósult a régi álom. Nem zsákfalu többé a Badarok, Kanyók lakóhelye.

“A 2003-ban megkezdett mezőgazdasági feltáróút építését 2004-ben szeretnék befejezni. Így Csegöldön át rövidebb úton juthatnak ki az országhatárra vezető útra.” A polgármesternek és Hermánszeg polgárainak a régi óhaja megvalósult, de ahogy Badar László elmeséli, kiderül: a Luca széke ehhez képest egy villámgyors projekt. A mögöttünk hagyott teljes évtized kellett hozzá, hogy néhány héttel ezelőtt átvágják az avató szalagot.
Megcsörren a telefon, vendéglátóm elnézést kér, felveszi. Véletlenül tanúja vagyok egy másik avatásnak. A falu papja a vadonatúj útról az árokba csúszott. Miközben néhány másik hívással elintézi a mentést, arra gondolok: talán az ilyen gyors helyzetfelismerés, és az azonnali cselekvés a nyitja annak, hogy valaki sikeres vezető legyen. Az útépítés története megerősíti benyomásomat. A négy kilométeres szakaszt előbb meg kellett osztani Csegölddel. El is készült mindkét oldalról nagyjából egy-egy kilométer. Közben leállások, időnként évekre. A pályázati feltételek megváltozása, újratervezés, újrakalkulálás… A végeredmény a fontos: nem mezőgazdasági feltáróút, nem az országhatár gyorsabb megközelíthetősége, hanem egy rendes, szilárd burkolatú út, amelynél a pályázati feltételeknek megfelelően szatmárnémeti “jött közelebb” és húsz kilométerre fekvő nagyváros mozgáskorlátozott lakói is akadálymentesen jöhetnek el a szamosparti − szintén akadálymentesített − horgászparadicsomba.

A Holt-Szamos parti falucska lakói különben akár világraszóló rendezvény megtartásától sem riadnak vissza. Ilyen volt a Kanyók Világtalálkozója. Vas Antalné Kanyó Magdolna állt élére a kezdeményezésnek. “Meglepődtünk, meg nem is, hogy Erdélyből, Amerikából is eljöttek, és azon is, hogy mennyi Kanyó vitte sokra, akinek a mi kis falunkba nyúlnak a gyökerei” − húzza ki magát büszkén a másik gyakori név viselője. Nem is ő volna, ha nem fűzné hozzá tréfásan: “én tiszteletbeli Kanyó vagyok anyai ágon.”

A “tiszteletbeli Kanyó” hermánszegi hétköznapjaiban nem fogynak a fordulatok. Manapság az új közigazgatási változásokhoz történő alkalmazkodás, az ezzel járó közigazgatási, törvényi feladatok végigvitele, megoldása van napirenden. Későbbi korok olvasója ebből az írásból még csak azt tudhatja meg, hogy a szomszédos falvakkal együtt alkotnak majd egy közigazgatási egységet. Hol lesz a székhely, miként változik a képviselet, a vezetés szerkezete, és a további tényezők, amelyek meghatározzák a helyben lakók életét. Ami már biztos: Badar László faluja már most is letelepedő, ingázó szatmárnémetiek célpontja.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése