Nyilas László

Mezőgazdasági vállalkozó

Szatmárcseke

Egy szép tavaszi szombat délelőtt belépek a Nyilas-Farm-ra. Sehol nem látni senkit, csak a gépek tompa moraját hozza a szél, meg persze a májusi madárfüttyöt. Nyilas László nyit kaput és rögtön hellyel kínál, leülünk a filagóriában és már mesél is. Nem is kell kérdezni, nagyon jó beszélőkéje van. Hihetetlenül jó a memóriája, évtizedekkel korábbi dátumokra napra pontosan emlékszik, ha meg nem teljesen biztos az adatban, akkor ott van a „Főnök”, ahogy kedves feleségét következetesen szólítja.

A gyerekkorral kezdjük természetesen. Rögtön kiderül, hogy mennyire mély érzésű ember. Az ősöket felemlegetve könnycsepp jelenik meg a szemében, elérzékenyül. Visszamegyünk a régmúltba: szinte látom magam előtt apai nagyapját, aki a legnagyobb melegben is állig begombolt ingben, mellényben, „kötényben” dolgozott, aki feleségével együtt 5-5 hold földdel kezdte el a házaséletet. Aztán néhány évtized alatt 27 hold szántó, 5 hold gyümölcsös és 17 hold erdő tulajdonosaként került kuláklistára, az akkor regnáló rendszer vissza nem utasítható „jutalmaként”. Aztán nagyapja és édesapja Budapesten kénytelenek munkát vállalni a Hídépítő vállaltnál havi 640 forintért. Kéthetente hétvégeken kötelezően „ügyeletet” kellett vállalniuk, ezen alkalmakkor nemegyszer előfordult, hogy 4 embernek 10 vagon cementet kellett kirakodni. Aztán hazajöttek, gazdálkodtak kicsit, egészen az agitátorok megjelenéséig. Szépen beléptettek mindenkit a tsz-be, ki is írták Kóród végére, hogy „Termelőszövetkezeti falu.” 

Édesapja már felnőtt fejjel végezte el Mátészalkán a Baross László Mezőgazdasági Technikumot 1966-ban. Ő pedig a következő évben kezdte. Titokban jelentkezett a szolnoki légierőhöz vadászpilótának. Ki is jött a behívó érettségi után, máig rejtély maradt számára, édesapjának hogyan sikerült elintézni, hogy ne vigyék be.

A kóródi Tsz-ben kezdett, majd rövid idő múlva átkerült a csekeibe, ahol végigjárta a ranglétrát. Gyakornokként kezdte, de volt növénytermesztési ágazatvezető és főagronómus is. A Tsz-ben 1983-ig tartott a pályafutása, ebben az évben természetvédelmi őr lett a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben. A természet közelében nőtt fel, kora reggeltől késő estig járta a területet. Ettől nem sok szebb hivatás van, 2001-ben mégis váltott, hiszen a fokozatosan felépített vállalkozás akkor már teljes embert kívánt.

Ahogy elkezdtek fújdogálni a változások szelei a 80-as években, ő az elsők között ébredt. Azzal az 5,4 hektárral kezdődött el Nyilasék visszatérése a gyökerekhez, amelyet az országban a törvény megjelenése után elsőként vett magánkézbe. Az első évben kukoricát vetett, a tiszta haszon 617.000 forint volt, 1989-ben!  1992-ben Szatmárcsekében már 70 hektárt bérelnek, majd 1993-ban a kárpótlás idején ehhez jön még mintegy 85 hektár terület, szépen gyarapodott tehát a művelésre vágyó termőföld, de a növekedés nem állt meg. Néhány évvel később már megtöbbszöröződött a birtoknagyság. 1995-ben lett a gazdaság központja a csekei szárító, Nyilas László ugyanis tisztában volt vele, hogy a vállalkozás csak akkor rentábilis, ha a termőföldhöz szárító és tároló kapacitás is kapcsolódik. Meg persze erős családi háttér.

Anna lányuk és Laca fiúk ma már kiröppent a csekei fészekből, de büszkén jelenti ki Nyilas László, hogy a család minden tagja a vállalkozásban dolgozik. Anna  Budapesten, a Gazdasági Főiskolán szerzett diplomát, lakást vettek neki, jó állása volt. A fővárosban ismerkedett meg párjával, aki nem mellékesen szatmárcsekei származású. A családfőnek sikerült hazacsábítani az ifjú párt, és a „csécsi ősi portán” találták meg fészküket.

Laca követte apját és nagyapját a mátészalkai „Barossban”, majd előbb Gyöngyösön bontogatta szárnyait a főiskolán, mellette motorversenyző volt. Első motorja egy enduro volt, édesapja azt a feltételt szabta a motorvásárhoz, hogy BMX kerékpárjával egy keréken tekerjen végig a fél falun. Még a rendőröknek is szemet szúrt a tréfás próbatétel. Versenyzőként egyre komolyabb eredményeket ért el, profi szerződést ajánlottak neki, de végül a családi tanács meggyőzte, és megmaradt hobbinak a motorozás. Nyíregyházán szerzett mezőgazdasági diplomát, azóta ő is itt dolgozik a családi vállalkozásban és az egykori, tiszakóródi családi házban lakik. A motorozás iránti szenvedélyét volt kitől örökölnie, ugyanis édesapja maga is gyerekkorától kezdve vonzódott a motorokhoz. Aztán már őszülő halántékkal vett egy komoly motort és a tavalyi évig közel 200.000 kilométert motorozott szerte Európában.

A feleség, Magdi 30 év után, az unoka születésekor hagyta ott a pedagógus pályát, hogy biztosítsa a háttér országot a családi vállalkozásban. Azt, hogy a família rendszeresen együtt reggelizik és ebédel, azaz együtt vannak a családi tűzhely melegénél, felbecsülhetetlen. Az unoka, Bendegúz is a szemük láttára cseperedik, már a „mezőre” is ki-kimegy papáékkal.

Nyilas László ma már lakóautóval megy kirándulni, ha ideje engedi, de abban a tudatban indul el, hogy otthon nem áll meg az élet, mert a család minden egyes tagja megtanulta az örök érvényű mondást: „Rend a lelke mindennek.”

Írta:
Borbély Balázs

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése