Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Gacsó László
Mezőgazdasági vállalkozó,
Kisar
Ha ebben a községben egyszer – amúgy amerikai mintára – békebírót választanának a polgárok, alighanem jó eséllyel indulhatna. Az alkata maga a megtestesült nyugalom, a hangja barátságos, mosolya invitáló, erőteljes kézfogása határozott emberre vall. Háza előtt traktor, a kertje végében a legmagyarabb folyó töltése. Az utca végében kezdődnek az ártérben a messze földön híres dzsungelgyümölcsösök az ősrégi fajtákkal. A lombok árnya alatt nyáron kellemes langymeleg fogadja az arra járót. A havas hideg télben egy barátságos cserépkályha varázsol hasonló hangulatot Gacsó Lászlóék házában.
– ‘92 óta vagyok képviselőtestületi tag – mondja a házigazda, amikor ezt a békebíró dolgot felhozom. – Amúgy tényleg nincs senkivel semmi bajom a faluban. Pedig a rendszerváltás óta, és azelőtt is voltak itt erős nézeteltérések. Maga az önkormányzat sem volt mentes ilyesmitől. Engem mindig megválasztottak “csont nélkül”.
Gacsó László a közéletben való részvétele mellett a gazdasági életnek is fontos szereplője Kisarban. Édesapja a téesz világban az egyik vezetőségi tagja volt az akkori közös gazdaságnak. A mezőgazdasági orientáció tehát már a szülői példával kezdődött. Ő maga 1961-ben született, és a felserdülve a Vásárosnaményi Kertészeti Szakközépiskolát választotta továbbtanulása első állomásának. Érettségi után már messzebb került a szatmári tájaktól, a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolán folytatta. 1982-ben pedig már diplomája volt abból, amit szülei, ősei, még egy élet tapasztalatával tanultak meg. Növénytermesztő szakon végzett, és természetesen hazajött. A következő évtizedet az Új Élet Termelőszövetkezetben töltötte. Jó szívvel emlékezik vissza főagronómusára, Nagy Károlyra.
– Az én korosztályom, a mai ötvenévesek valahogy nem jó időpontban jöttek a világra – idézi fel a kilencvenes évek elejét. Zárójelben megjegyzi, hogy nem is rendszer-, hanem hatalomváltás történt. Még nem futottunk ki annyira, hogy elég erősek legyünk jó pozíciók megszerzésére. Ahhoz akkor nem harminc, hanem negyven-negyvenöt évesnek kellett volna lenni. És egyáltalán nem vigasz, hogy az ettől idősebbek sem nevezhetők nyertesnek.
Akár panasznak is értelmezhetném, amit mond, de azt gondolom mégsem a vesztesek között érte meg az új évezredet. Végül is egyike lett annak az öt embernek, aki ‘92-ben megalakította a Norton Kft.-t. A létszám később szűkült, sok minden változott, de a kapcsolat a társakkal továbbra is szívélyes, gyümölcsöző maradt.
Amikor intézményes formában, azaz pályázat útján családi gazdálkodóvá vált, egyúttal megszilárdította üzleti önállóságát is. A pályázat egyik feltétele, hogy az első három évben főállásban kell csinálni, amit vállalt, meghatározta a pályát.
– Ha a családi gazdaság mai szerkezetét kellene felvázolni, akkor azt mondhatnám, a fő profil a növénytermesztés, de hamarosan teremni fog a hét hektár dióm, és van négy hektár szórványgyümölcsösöm is. – búvik ki belőle az elemző gazda. Aztán el is időzünk kissé a bevezetőben már említett szilvásoknál. Mi a különbség az elvadult alanyfajták és a nemesebbek között… A közben betoppanó postásasszony hallván a problémát, mellőzve a szakmaiságot rámutat egy tapasztalati eltérésre: a paradicsomszílva édesebb, de jobban felfúj.
Ha eddig csak mosolygott, most oka van egy harsány felnevetésre is a házigazdának. Nem is megyünk tovább a gazdálkodás szálán. Elmeséli, hogy a nemrég megünnepelt ötvenedik születésnapján 100 emberre sütöttek főztek, és akkor sem voltak híján a vidámságnak, mert végigdalolták az eseményt.
Ketten beszélgetünk, holott Gacsó Lászlónak népes családja van. Nem sietett a nősüléssel, ‘93-ban vette feleségül a szintén kisari Toldi Mária Magdolnát, aki ma a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa.. Debrecenben érettségizett a Református Gimnáziumban, és diplomát szerzett a Tanítóképzőben is.
Hozzá fordulnak a szülők, ha tanácstalanok kisebb nagyobb sorskérdésekben – elevenít fel epizódokat a felesége munkájából Gacsó László.
A kései frigy nem befolyásolta a Gacsó házaspárt a családtagok számának gyarapításában. A legkisebb gyermekük, Eszter Lili öt esztendeje született. “Olyan szépen lehet becézni, hogy Lilike”, áll meg egy pillanatra a kislány apja a felsorolásban, nem hagyva kétséget afelől milyen mértékű szeretet övezi a gyermeket. Dávid 14 éves, Gyarmatra jár középiskolába. A nagyfiú, László Károly, a mama alma máterét választotta továbbtanulása színhelyéül. 18 éves, és Debrecenben “refis”. Idáig érünk a felsorolásban, amikor megcsendül a telefon. Termetét meghazudtoló fürgeséggel pattan fel Gacsó László. “Megyek, Dávid… tizenöt perc múlva Gyarmaton leszek. Vége a vendégségnek, beesteledett. Nemsokára egyben a család.
(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése