Csegöld

Szerencsésnek mondhatja magát az, aki saját falujában kísérelheti meg bizonyítani, hogy amit vállalt, teljesíti. Tarcza György a szatmári kisközségben, Csegöldön született. Húgával együtt úgy nevelték, hogy segítsenek gazdálkodó szüleiknek a mindennapi munkában. Akkor még népesebb volt a falu, helyben tanultak kicsik és nagyok. Pályaválasztásában szerepet játszott a gazdaság, a gazdálkodás. Mátészalkán a Barossban folytatta. Érettségi után falujában, a Bajcsy-Zsilinszky Termelőszövetkezetben várták. 1976-ig helyben dolgozott. Nagyon alkalmasak voltak az évek arra, hogy szinte minden területtel megismerkedjen, a kertészettől az állattenyésztésig.

Az élet tanulással folytatódott. A Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karán gyarapította elméleti ismereteit. Gyakorlatilag ez már 1974-ben sikerülhetett volna, de elírtak egy eredményt, s ez a tény meghiúsította a felvételt (Akkor még ezerhatszáz forintos havi bérért dolgozott.) A főiskolán kapott kollégiumi elhelyezést. Abádszalók éppúgy szerepelt a nyári gyakorlatok között, mint például Kunhegyes vagy Csegöld.

Általános növénytermesztési-, vízgazdálkodási-, és meliorációs üzemmérnöki diplomát kapott. 1979-ben Lengyel János csaholci szövetkezeti vezető hívta növénytermesztési ágazatvezetőnek. Röviddel később főágazatvezető, majd főmérnök lett az erdőháti tsz-ben. Lengyel János közben más területre váltott. Felajánlották Tarcza Györgynek a csaholci elnökséget, nem vállalta. Közben megnősült. Felesége túrricsei lány: Kicska Erzsébet pedagógus. Pár évig felesége szüleinél (Csaholccal szomszédos faluban) laktak, majd amikor szülőfalujába hívták szövetkezeti elnöknek (1989) a Tarcza-szülőkhöz költöztek. Az általa vezetett szövetkezet 1992-ben átalakult, az akkori törvényeknek megfelelően mezőgazdasági szövetkezetté.

Akkor még 50-60 ember dolgozott a szövetkezetben. Időközben egyre szűkültek a lehetőségek. 1999. december végén döntöttek a végelszámolásról. Tarcza Györgyöt jelölte ki a Cégbíróság a felszámolással kapcsolatos munkák irányítására. Úgy tervezik, hogy a végelszámolást követően valamilyen gazdasági társasági formában megpróbálnak tovább dolgozni.

Bekapcsolódott első perctől a közéletbe, a helyi önkormányzati választáson 1990-ben indult. Voltak polgármester-jelöltek, de lakosság döntő többsége három alkalommal mellette szavazott.

Nem választható el a két tevékenység. Szövetkezeti elnökként, polgármesterként egyaránt a falut kell szolgálnia:

– Sikerült egy 45 milliós beruházással gazdagítani a közösséget. Saját erőből és állami támogatással. A megépült szárító embereket foglalkoztatott eddig is, és fog a jövőben is.

Sokat segít a foglalkoztatási gondok enyhítésében a VÉPISZ helyi konzervgyára. Amikor 1992-ben elindultak, még kevesen, de amikor Lengyel János átvette az irányítást, több mint százan találtak itt munkahelyet. Szélesedett a termékskála. Szinte minden család ott van a termelők, beszállítók között. Akik körülnéznek a faluban, gondozott portákat láthatnak. A gondosság tapasztalható a közintézményeknél is.

– Megmaradt az iskola. Ötven alsó tagozatos helyben, a felsősök Jánkmajtison tanulnak. Jól működő háziorvosi-szolgálatunk van. Vállalkozók működtette boltjainknál van javítani való. Önállóvá válásunk idején 3600 méter hosszúságú út várt portalanításra. 1998-ban ezt a feladatot végleg megoldottuk.

– Az itt élők is vágyakoznak mindenre, ami összkomfortosabbá teheti mindennapjaikat: van, amikor ennek sikerül elébe menni, van, amikor követni kell másokat. A telefon, a vezetékes gáz, az egészséges ivóvíz ma már minden telekhez eljutott.

–Ha minden a terveknek megfelelően alakul, már idén ősszel, rosszabb esetben jövő év tavaszán egy olyan szennyvízprogram indul, mely 13 község (köztük Csegöld) ezen gondját megoldja.

– Harminc éve létesült az óvoda. Van önkormányzati konyha, ahonnan gyerekek és felnőttek étkezhetnek. Innen szállítják a szociálisan rászorultaknak is a meleg ebédet.

Működik a településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Mint Tarcza György elmondta szorosan együttműködve a települési önkormányzattal. E réteg is élvezi mindazon infrastrukturális eredményeket, amiket a falu más lakói. Ott vannak a konzervgyári dolgozók, de a termelők illetve a közhasznú valamint közmunkások között is. Többen tagjai a polgárőr szervezetnek.

 A településiek készülnek a millenniumi ünnepségre, ahová miniszteri vendéget várnak. Komoly erőfeszítéseket tesznek a belvíz-rendezésben, gondolva a Garand-csatorna rendbetételére is. Igaz, likviditási gondjai vannak az önkormányzatnak, de működnek az intézmények, orvosolják a szociális gondokat. Tarcza György polgármester célja továbbra is az, hogy segítse a csegöldiek boldogulását.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)