Budapest

Az ország jövője szempontjából két kulcsfontosságú fogalom: a polgárosodás és a modernizáció tartalommal való megtöltése elképzelhetetlen a vidék felemelkedése nélkül. A vidéken élők azonban csak akkor adhatják a modern és polgárosodott Magyarország erős társadalmi bázisát, ha a magyar értelmiség felismeri teendőit e folyamatok kiteljesedésének megvalósításában, sokrétű, integráló tevékenységét ezek megvalósítása érdekében fejti ki.

A rendkívül sokrétű, színes, érdekes egyéniség dr. Erent Gábor, egyike a magyar értelmiség ezen képviselőinek. Életútját végigkíséri az újat keresés, a vidék fejlődésének, a polgárosodás, az önigazgatás erősítésének tudatos segítése. Különösen igaz ez Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében. Felvidéki kötődése révén (anyai ágon az Ung megyei Nagyberezna, apai ágon a felvidéki Bátorkeszi jelenti a szülőföldet, gyermekkora egy részének Besztercebánya, Radány és Pozsony volt a helyszíne, és ma is élnek jó nevű iparos rokonai Szlovákiában) szívéhez nőtt ez a táj. A MÉM megyei összekötőjeként az elmaradt térségek fejlesztése volt a feladata, munkája révén vált közismert emberré, sok barátot szerzett a megyében.

Ezerkilencszázötven október 5-én született Budán, felvidéki iparos család idősebbik gyermekeként. A Ferences Rendiek Gimnáziuma (Szentendre) után első diplomáját Sopronban az erdőmérnöki karon szerezte. Később pénzügyi–számviteli szakon kapott újabb oklevelet Gödöllőn és közgazdaságtanból, pénzügy-számvitelből doktorált, majd politológusként szerzett abszolutóriumot.

Szakmai életútjának több fontos, a maga nemében újszerű állomása van. Első önálló munkájuk Székely Katalinnal hálótervezési módszerrel (PERT), az egyik legnagyobb szövetkezet üvegházi beruházásának megszervezése.

Nevéhez kötődik a mezőgazdasági vállalatok belső önelszámolásának, decentralizálásának fejlesztése a MÉM munkatársaként. Ezerkilencszáznyolcvanegyben a Pénzügyminisztériummal együttműködve hét mezőgazdasági szövetkezetben elindította a kísérleti jövedelem- és keresetszabályozást. A sikeres lépések eredményeit tapasztalva újabb 92 mezőgazdasági vállalatnál folytatódtak a kísérletek.

Ezerkilencszáznyolcvannyolctól a pénzügyi, biztosítási, szervezési feladatokat koordinálva dolgozott a hitelszövetkezetek kialakításán, majd a vidék biztosítási gondjainak megoldására tárgyalásokat kezdett Brüsszelben a belga parasztszövetség biztosítójával az ABB-vel. Így lett alapítója az ARGOSZ Biztosítónak. A nehezen biztosítható károk esetében, látva a termelők nagyfokú kiszolgáltatottságát, Frans Rijmenamssal, Márki Jánossal közösen kidolgozták a nonprofit, „parasztbiztosítási” rendszert, mely jelenleg mintegy 10 milliárd forintot véd.

Ezerkilencszázhetvenhatban hozták létre a Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetségét, amely Erent Gábort tiszteletbeli elnökévé választotta. Stratégiai vezérigazgató-helyettesként fontos szerepet játszott a Skandináv lottó kidolgozásában és bevezetésében Magyarországon.

Rendszeresen dolgozott és dolgozik különböző kutatási területeken. Előadásokat tart és államvizsgáztat egyetemeken. 1990 óta a Parlament több bizottságának szakértője, a Magyar Agrárgazdasági Egyesület titkára, a magyar kamarai rendszer egyik felépítője. Eddig több mint 500 cikke, tanulmánya jelent meg, ezek jelzik a kultúra fontosságáról vallott nézeteit. Széles körű munkásságát több miniszteri kitüntetéssel honorálták. Emberi segítőkészségét, önzetlenségét jelzi a több ember életének megmentéséért az államfőtől kapott Életmentő Emlékérem.

Eddigi elismerései közül az 1997-ben kapott Magyar Köztársasági Érdemrendre a legbüszkébb, de sokszínűségét jelzi a Nívódíj és a Sajtómunka Segítéséért adott kitüntetés, a Nimród Emlékérem, vagy a 2000-ben közösen kapott Eurocities Díj, hogy csak néhányat említsünk.

Dr. Erent Gábor tevékenységének alapvető elve a rászorultak segítése. Mint mondja: „Szeretem a reménytelen vállalkozásokat, hisz ma korrekten, szép dolgokat tenni egyre reménytelenebb dolog! Szeretnék minél több jó embernek és jó ügynek segíteni, és minél több elvetemült szereplőnek keresztezni szándékát!”

Szabad idejében többféle hobbijának is hódol. Ezek között kitüntetett helyet foglal el a vadászat, amiben nem a vad lelövése a lényeg, hanem a magaslesen ülve az állatok világának megismerése, a csillagok megfigyelése, a lehetőség a meditálásra.

Ha szerét teheti, vaddisznót, vadkacsát lő szívesen, a vaddisznópörköltet el is készíti. Kora tavasztól késő őszig kajakozik a szentendrei Duna-ágon, gyalog bejárta az Északi-középhegységben a Kék Túra útvonalát, kajakkal a Dunát, Tiszát, többször a „Nagy Kör”, TID vízi túrát. Amatőr szinten fotózik, melyek olykor külföldi útleírásainak „mellékleteit” képezik. Hogy a sokoldalú kép még árnyaltabb legyen, sportlövész, judomestervizsgával is rendelkezik.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)