Lezsák Sándor

Az Országgyűlés alelnöke,

Budapest

Noha munkája közel két évtizede jellemzően a fővároshoz köti, ezer szállal kötődik a vidékhez, melynek mindig is szószólója volt a Parlamentben. A vidékhez, amely számára nem az erőltetett népi-urbánus ellentétpár egyik tagja, hanem a magyar megmaradás záloga, az értékmentés szinte egyetlen lehetséges színhelye. Szimbóluma ez mindannak, amelyért előbb a szocializmus kereteit feszegetve, majd közel húsz éve már hivatalosan, a rendszerváltozás egyik legmeghatározóbb politikusaként, a Magyar Demokrata Fórum alapítójaként küzd a törvényhozás alelnöke.

1949. október 30-án született Kispesten, mely akkor még Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt. Édesapját, aki a világháború előtt és alatt is hivatásos katona volt, politikailag megbízhatatlanként bélistázták, így csepeli segédmunkásként, majd műszaki tisztviselőként dolgozott. Édesanyja, noha bodroghalmi születésű, már Szabolcsból került Budapestre, ahol sokat éjszakázott szakácsként, majd raktárvezető gazdasszonyként. A gyermek Lezsák Sándor a sötét idők kérdéseivel, félelmeivel szinte „menekült” a városból a kicsiny szabolcsi faluba, a Nyíregyháza melletti, Nyírtelekhez tartozó Felsősóskútra, a nagyszülőkhöz megnyugvást keresni. A természettel együtt élő családok egyszerűségére ma is szívesen emlékszik. Gondolatban százszor bejárta a házat, az udvart, az istállót, a gyümölcsöst, a kaszálót, s talán innen is ered vidékszeretete, innen, ahol minden kimondott szónak súlya volt. A nyarak Szabolcshoz, az iskolák a fővároshoz kötötték: a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Egy évig kocsikísérő, rakodómunkás volt, majd könyvtári segédmunkás az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol szembesült a határon túli magyarság gondjaival, és bepillanthatott az ’56-os forradalom zárt iratanyagaiba is. 1969-ben Lakitelekre költözött, ahol öt évig képesítés nélküli tanító volt a tanyasi iskolában, majd közben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett magyar nyelv és irodalom–történelem szakos diplomát. Ekkor már a helyi általános iskola tanára és ezzel párhuzamosan másfél évtizeden át, 1985-ig művészeti előadó és a színjátszó csoport vezetője a művelődési házban. Ebben az évben az ’56-ra emlékező Antológia című előadóest miatt bocsátották el állásából. Persze volt előzménye: rendszeresen szervezett találkozókat, irodalmi esteket, a Szocialista Kultúráért miniszteri kitüntetést 1977-ben levélben visszautasította, s már ugyanekkor vezetőségi tagja volt a Fiatal Írók József Attila Körének. A nyolcvanas évektől rendszeresen publikál verseket, drámát, melyekért akkor egyebek mellett Kilencek Irodalmi díjjal és a clevelandi József Attila Társaság irodalmi díjával, később Pilinszky János-díjjal ismerték el. 1979 májusában Illyés Gyula és Csoóri Sándor támogatásával szervezte barátaival Lakitelken a Fiatal Írók Találkozóját, ahol több, mint százan vettek részt. Ők voltak a „búvópatak nemzedéke”, s ebből a forrásból ered közvetve az MDF is, amely 1987. szeptember 27-én a háza kertjében, a „lakiteleki sátorban” alakult meg. Az első, párttá alakulást eldöntő országos gyűlésen elnökségi tagnak választják, majd alelnöknek, és kampányfőnökként irányítja az első szabad választást, amit megnyert az MDF, ám ő háttérbe vonult. Feleségével, a gyógyszerasszisztens, majd tanító Sütő Gabriellával létrehozták a Lakitelek Alapítványt, melynek segítségével életre hívták a Lakitelek Népfőiskolát, ami nyomdát és kiadót is üzemeltet a mai napig is.

1993–1994-ben az MDF ügyvezető alelnöke, majd 1996-tól 1999-ig elnöke, azután egészen 2003-ig alelnöke. 2004. november 8-án kizárták az általa is alapított MDF-ből. Erről úgy vélekedik, hogy ugyan sok vereséget megélt, de József Attilával mondhatja:

„Le vagyok győzve, (győzelem, ha van), de nincs, akinek megadjam magam.” Több kizárt alapítóval megszervezte a Nemzeti Fórumot, amely ma szerinte az igazi MDF, s amely képes emberséges és nemzeti érdekű program összeállítására. A Parlamentnek 1994 óta tagja. Először a Bács-Kiskun megyei területi listáról kapott mandátumot, majd 1998-ban a Tiszakécske központú választókerületben a második fordulóban nagy fölénnyel lett képviselő. A 2002–2006 közötti időszakban pártjának még frakcióvezető-helyettese is, majd kizárása után függetlenként dolgozik tovább. 2006-ban újra a Bács-Kiskun megyei 3-as számú választókerületben szerez egyéni mandátumot, s mindamellett, hogy 13 esztendős parlamenti munkája alatt számos bizottság tagja, alelnöke és elnöke, 2006 júniusától az Országgyűlés alelnöke. Úgy véli: a nemzeti újjászületésre most a Fidesz Magyar Polgári Szövetség által van lehetőség.

Három gyermekük született: Levente, Gabriella és Anna, akik jellemzően a filozófia, a régészet és a jog iránt érdeklődnek. Ő pedig Szabolcs iránt is, ahová nemcsak akkor tér haza, mikor gyertyát gyújt Nyíregyházán, nagyszülei sírján.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése