Lezsák Sándor

Az Országgyűlés alelnöke,

Budapest

Noha munkája közel két évtizede jellemzően a fővároshoz köti, ezer szállal kötődik a vidékhez, melynek mindig is szószólója volt a Parlamentben. A vidékhez, amely számára nem az erőltetett népi-urbánus ellentétpár egyik tagja, hanem a magyar megmaradás záloga, az értékmentés szinte egyetlen lehetséges színhelye. Szimbóluma ez mindannak, amelyért előbb a szocializmus kereteit feszegetve, majd közel húsz éve már hivatalosan, a rendszerváltozás egyik legmeghatározóbb politikusaként, a Magyar Demokrata Fórum alapítójaként küzd a törvényhozás alelnöke.

1949. október 30-án született Kispesten, mely akkor még Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt. Édesapját, aki a világháború előtt és alatt is hivatásos katona volt, politikailag megbízhatatlanként bélistázták, így csepeli segédmunkásként, majd műszaki tisztviselőként dolgozott. Édesanyja, noha bodroghalmi születésű, már Szabolcsból került Budapestre, ahol sokat éjszakázott szakácsként, majd raktárvezető gazdasszonyként. A gyermek Lezsák Sándor a sötét idők kérdéseivel, félelmeivel szinte „menekült” a városból a kicsiny szabolcsi faluba, a Nyíregyháza melletti, Nyírtelekhez tartozó Felsősóskútra, a nagyszülőkhöz megnyugvást keresni. A természettel együtt élő családok egyszerűségére ma is szívesen emlékszik. Gondolatban százszor bejárta a házat, az udvart, az istállót, a gyümölcsöst, a kaszálót, s talán innen is ered vidékszeretete, innen, ahol minden kimondott szónak súlya volt. A nyarak Szabolcshoz, az iskolák a fővároshoz kötötték: a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Egy évig kocsikísérő, rakodómunkás volt, majd könyvtári segédmunkás az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol szembesült a határon túli magyarság gondjaival, és bepillanthatott az ’56-os forradalom zárt iratanyagaiba is. 1969-ben Lakitelekre költözött, ahol öt évig képesítés nélküli tanító volt a tanyasi iskolában, majd közben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett magyar nyelv és irodalom–történelem szakos diplomát. Ekkor már a helyi általános iskola tanára és ezzel párhuzamosan másfél évtizeden át, 1985-ig művészeti előadó és a színjátszó csoport vezetője a művelődési házban. Ebben az évben az ’56-ra emlékező Antológia című előadóest miatt bocsátották el állásából. Persze volt előzménye: rendszeresen szervezett találkozókat, irodalmi esteket, a Szocialista Kultúráért miniszteri kitüntetést 1977-ben levélben visszautasította, s már ugyanekkor vezetőségi tagja volt a Fiatal Írók József Attila Körének. A nyolcvanas évektől rendszeresen publikál verseket, drámát, melyekért akkor egyebek mellett Kilencek Irodalmi díjjal és a clevelandi József Attila Társaság irodalmi díjával, később Pilinszky János-díjjal ismerték el. 1979 májusában Illyés Gyula és Csoóri Sándor támogatásával szervezte barátaival Lakitelken a Fiatal Írók Találkozóját, ahol több, mint százan vettek részt. Ők voltak a „búvópatak nemzedéke”, s ebből a forrásból ered közvetve az MDF is, amely 1987. szeptember 27-én a háza kertjében, a „lakiteleki sátorban” alakult meg. Az első, párttá alakulást eldöntő országos gyűlésen elnökségi tagnak választják, majd alelnöknek, és kampányfőnökként irányítja az első szabad választást, amit megnyert az MDF, ám ő háttérbe vonult. Feleségével, a gyógyszerasszisztens, majd tanító Sütő Gabriellával létrehozták a Lakitelek Alapítványt, melynek segítségével életre hívták a Lakitelek Népfőiskolát, ami nyomdát és kiadót is üzemeltet a mai napig is.

1993–1994-ben az MDF ügyvezető alelnöke, majd 1996-tól 1999-ig elnöke, azután egészen 2003-ig alelnöke. 2004. november 8-án kizárták az általa is alapított MDF-ből. Erről úgy vélekedik, hogy ugyan sok vereséget megélt, de József Attilával mondhatja:

„Le vagyok győzve, (győzelem, ha van), de nincs, akinek megadjam magam.” Több kizárt alapítóval megszervezte a Nemzeti Fórumot, amely ma szerinte az igazi MDF, s amely képes emberséges és nemzeti érdekű program összeállítására. A Parlamentnek 1994 óta tagja. Először a Bács-Kiskun megyei területi listáról kapott mandátumot, majd 1998-ban a Tiszakécske központú választókerületben a második fordulóban nagy fölénnyel lett képviselő. A 2002–2006 közötti időszakban pártjának még frakcióvezető-helyettese is, majd kizárása után függetlenként dolgozik tovább. 2006-ban újra a Bács-Kiskun megyei 3-as számú választókerületben szerez egyéni mandátumot, s mindamellett, hogy 13 esztendős parlamenti munkája alatt számos bizottság tagja, alelnöke és elnöke, 2006 júniusától az Országgyűlés alelnöke. Úgy véli: a nemzeti újjászületésre most a Fidesz Magyar Polgári Szövetség által van lehetőség.

Három gyermekük született: Levente, Gabriella és Anna, akik jellemzően a filozófia, a régészet és a jog iránt érdeklődnek. Ő pedig Szabolcs iránt is, ahová nemcsak akkor tér haza, mikor gyertyát gyújt Nyíregyházán, nagyszülei sírján.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése