Budapest–Záhony

Székely gyermeknek vallja magát, szülei Székelyudvarhely környékéről 1935-ben települtek át Hajdúba. Édesapja két évtizeden át Debrecen közlekedési főmérnöke, édesanyja a KLTE könyvelője volt. Húga magyar–francia szakos tanár, ma már nyugdíjas. Debrecenben nőtt fel, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban érettségizett, ugyanebben az évben végzett a konzervatórium zongora szakán. Főleg édesapja hatására választotta a műszaki pályát, bár hétéves korától zongorázott, első gyermekszólista volt, énekkarban énekelt.

Kisgyermekkorától imádta a sportot, máig a DVSC szurkolója, ha nagyon „megszorítják”, ma is elmondja a Debrecen akkori összeállítását. A Műszaki Egyetem út-, vasút- és alagút szakán – ezt ma közlekedésépítő szaknak hívják – végzett 1960-ban. Első munkahelye a Főmterv lett, ahol mérnök gyakornokként a főváros közlekedéstervezésével foglalkozott. Hamar kiderült, hogy albérletben nehéz Pesten megélni, így hazament Debrecenbe, ahol a „koszt és kvártély” ingyen volt, a DKV útfenntartó részlegén kivitelező lett.

Innen a közúti igazgatóságra vezetett az út, később némi „mahinációval” 1962. október 1-jétől Vásárhelyi professzor mellé került Budapestre, a Műegyetemre, ahol az útépítési tanszéken négy évet tanított. Arra is jutott ideje, hogy „B” kategóriás zongoristaként, „repülő zenészként”, öt évet zongorázzon a vendéglátóiparban, megfordult a Savoy-ban, a Trojkában és a Pálma cukrászdában is. Akkoriban indult Debrecen általános rendezési terve, ennek megvalósításához egy kétszobás lakással csalták vissza a Hajdúságba.

Három éven keresztül Debrecen közlekedési fejlesztési tervének kidolgozásával foglalkozott, ekkor készültek a Kiskörút, a Hunyadi és a Nyugati utca útkiviteli tervei, de készített rendezési terveket Szabolcsban is. Aztán újra Budapest következett, előbb a VÁTI mérnöki irodájában a közlekedési osztályt vezette, majd 1975. szeptember 1-jétől a VÁTI igazgatója lett. Másfél évtizeden keresztül töltötte be ezt a felelősségteljes posztot, a vállaltirányításon túl foglalkozott közlekedéspolitikával, településpolitikával és regionális fejlesztéssel is.

Derzsi András miniszter invitálására 1984-ben fogadta el a miniszterhelyettesi megbízást, ezen a poszton változatlan munkakörrel, helyettes államtitkárként a rendszerváltás után Siklós Csaba miniszter is megtartotta. Ez volt a ma gyakran emlegetett koncessziós autópálya építés kora, amelyről azt tartja ma is: „Drága, de több mint a semmi!”

Ezerkilencszázkilencvenháromban kidolgozták a vasúti törvényt, ezzel új alapokra helyezték a vasutat Magyarországon. Ezidőtájt kezdett Schamschula miniszter „jóvoltából” egy ingatlanforgalmazó cégnél dolgozni, majd ezerkilencszázkilencvennégytől nyugdíjazásáig, 1997 áprilisáig a MÁV elnöke lett. Ekkor alapította meg a Kálnoki Kft.-t, amely gazdasági-műszaki tanácsadással, közlekedési, területfejlesztési kérdésekkel foglalkozik. A sors jóvoltából 1997-től 2001-ig újra módja nyílt Debrecen közlekedésfejlesztésének megvalósításához.

Ezerkilencszázkilencvenkilencben került kapcsolatba a Rákóczi András által irányított, Záhonyban székelő KIÚT Térségfejlesztő Társasággal, amely kétezerben felkérte elnökének. Tevékenységük alapját az Európai Unió által meghirdetett közlekedésfejlesztési koncepció keretében az ún. V. számú közlekedési korridor megvalósítása jelenti. Eddigi munkájuk eredményeként megtartottak két nemzetközi konferenciát, elkészítettek és elfogadtattak egy tanulmánytervet, amely (az előbb említett koncepció keretében) az M3-as autópálya záhonyi kivezetését tartalmazza, valamint tanulmány készült a térség fejlesztésének feladatairól, amelynek alapja a már kiépült logisztikai bázis. A társaság évente tart közgyűlést, tagjai önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, magánemberek, akik szívügyüknek tekintik Záhony és környékének fejlesztését.

Kálnoki Kis Sándor életútja elismerésekben is bővelkedett: tíz évig volt fővárosi tanácstag, kapott Munka Érdemrend ezüst fokozatot, Árvízért Emlékérmet, volt az Építőipar Kiváló dolgozója, átvehette a Közlekedéstudományi Egyesület Jáky-díját és 2002-ben, nagy örömére, a sportban végzett tevékenységéért a Magyar Köztársaság Aranykeresztjét. Sikereit az örökölt géneknek tulajdonítja, no meg annak, hogy erőteljes közösségi alkat, nyílt, vitára mindig kész, de képes kompromisszumot is kötni és szeret a dolgok végére járni.

Feleségét, Kabdebó Márta Zsófia röntgenasszisztenst is Erdélyből hozta, ezerkilencszázhatvanötben kötöttek házasságot. Két gyermekük közül Attila ötszörös világbajnok öttusázó, jelenleg a CKM magazin főszerkesztője, Réka a Danone kommunikáció–marketing menedzsere. Kálnoki Kis Sándor huszonöt éve dolgozik a magyar öttusában mint versenybíró, hat éve a Magyar Öttusa Szakosztály társelnöke és ekként a MOB tagja, szabadidejében szimfonikus zenét hallgat szívesen.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)