Záhony

Gólkirály volt, tartottak tőle a kapusok. A jól irányzott közeli fejesei szinte védhetetlenek voltak. Tehetsége miatt hívták játszani Debrecenbe, Nyíregyházára, Szolnokra, sőt a budapesti MTK-ba is. Ezer szállal kötődik a Tiszához, a sínek birodalmához, szülőhelyéhez Záhonyhoz, így aztán máig itt maradt. Ma is itt kamatoztatja tehetségét, tudását. Ő Erdei Árpád, a ZVSC ügyvezető elnöke. Sudár termete, tisztességben megőszült haja, markáns arca teszi jellegzetessé. Fiatalos. A hatodik ikszhez közeledve sem hízott el, tartja jó külsejét. Igaz, napjainkban is bőven mozog és az öregfiúk csapatában néha rúgja vagy fejeli a bőrt, teniszezik, asztaliteniszezik. (Nem régen egy ideig ő volt a záhonyi labdarúgók edzője.) Büszke a záhonyi sporttelepre, de fejleszteni, korszerűsíteni szeretne. Azt mondja, jó a kapcsolata Háda Imrével, Záhony polgármesterével és az egész záhonyi önkormányzattal.

A záhonyi futballpálya közelében született és szinte ezen a futballpályán nőtt fel. A pálya melletti szülőházra ma is szívesen emlékszik, meg arra is, hogy az apja vasutas volt. A vasút szeretetét tőle örökölte. Fontosnak tartja megemlíteni, hogy gyermekkorában a szülői házat néha öltözőnek használták a focisták. Nosztalgiával emlékszik rá, hogy csak úgy, mint az egykori arany csapat tagjai, ő is rongylabdát rúgott kezdetben a záhonyi pályán. Aztán valakinek futotta gumilabdára, majd jött a fűzős bőrlabda. Népes családba született, hatan voltak testvérek, ő ötödikként látta meg a napvilágot. A gyermekek fele híres labdarúgóvá vált. Egy csapatban, a záhonyiban játszottak, így meg kellett különböztetni őket. Idősebb bátyja, László volt az Erdei I, Zoltán bátyját Erdei II-nek nevezték, ő viselte az Erdei III nevet.

Ami az életútját illeti. Kisvárdán a híres Bessenyei-gimnáziumban érettségizett. A pályafenntartási főnökségen fizikai dolgozóként, pontosabban pályamunkásként kezdte a munkát. A forgalmai szakszolgálatnál is dolgozott. Elvégezte a tisztképzőt, vasúti tiszt lett. Nyugdíjas koráig a vasútnál szolgált. Ott volt az első és utolsó munkahelye. Ezerkilencszázhetvenhéttől vezeti ezt az intézményt. Ami pedig a családját, az utódait illeti, van két asszony lánya és négy szép unokája. Mi sem természetesebb, mint hogy utódai is kötődnek a sporthoz. Korábban mindkét lánya aktívan kézilabdázott. Az egyik veje ma is testnevelő tanár.

Van mire visszaemlékezni. A ZVSC 1947-ben alakult. Az irodán, az ügyvezető elnök munkahelyén a falak díjakkal, serlegekkel, oklevelekkel vannak „kitapétázva”.

A vaskos vendégkönyvbe számos híres ember írt be elismerő sorokat. Itt van a kézjegye a nemrég elhunyt világhírű labdarúgónak, Puskás Öcsinek. Az egykori aranycsapat több tagja is beírta elégedettségét. Több sportág világbajnoka is beírt a vendégkönyvbe. A teljesség igénye nélkül említjük, hogy dr. Nádori László, a Testnevelési Egyetem professzora szintén elismerő sorokat írt, dicsérte a záhonyiakat.

A megalakulás ötvenedik évfordulóján, 1997-ben könyv jelent meg A Záhonyi VSC fél évszázada címmel. A bevezetőben többek közt ez olvasható: „1950 után a jelenlegi területen lett kialakítva egy földes labdarúgópálya, míg az öltöző a Gerő-telep megépítése során készült épületben kapott helyet. 1966-ban a labdarúgócsapat bajnokságának megnyerése után felújították a labdarúgópályát.”

A könyvben olvasható például, hogy az asztaliteniszezők a 60-as évek közepén a bajnokságban az előkelő 4. helyen végeztek. A záhonyi atléták többször szerepeltek országos döntőkben. Az erős vasutas fiúk, a birkózók a sárospataki országos bajnokságról három éremmel tértek haza. A férfi kézilabdázók egykor bajnokságot nyertek. A női kézilabdázók többször voltak dobogós helyen. A kosárlabdázók is jól szerepeltek néha. A 60-as és a 70-es években a záhonyi futballcsapat többször végzett bajnokságában első vagy második helyen. 1971-ben például az NB III-as bajnokságban a záhonyi focisták ezüstérmesek lettek. A könyv felsorolja, hogy kik voltak a híres NB III-as csapat tagjai. Nos, az Erdei fiúk neve is szerepel a felsorolásban.

Korábban tíz szakosztálya volt a ZVSC-nek, most hat van. Hangsúlyozni kell: a négy versenyszakosztály ma is meghatározó a megyei sportolók életében. Előtérbe került a tömegsport és a szabadidősport.

Záhonyban újabban például rendszeresen tartanak korcsolyaversenyeket, szabadidejükben sokan hódolhatnak a téli sportnak. Itt rendezik a megyei diákolimpia gyorskorcsolyaversenyt is. A ZVSC-t a MÁV Rt. és a helyi önkormányzat tartja fenn. Hogy a sporttelep működése hosszú távon is biztosítva legyen, azért az elnök jó kapcsolatot tart fenn az illetékesekkel, a szponzorokkal is. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium pályázat útján 12 millió forintot adott az egyesület épületének idei felújítására. Ez Erdei Árpád szerint is jó hír…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)