Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Horváth Kálmán
Szerkesztő,
Budapest
Horváth Kálmán vagyok. 1975. március 12-én születtem Tiszakóródon, anyám neve Bozsányi Irén. Kétesztendős korom óta állami gondozásban éltem. Az állomások Vásárosnamény (csecsemőotthon), Berkesz (nevelőotthon), Tiszadobon a gyermekvárosban szobafestő, majd Sátoraljaújhelyben porcelánfestő bizonyítványt szereztem, ez utóbbit kitűnő eredménnyel zártam. Már gyermekkorom óta rajzolok és festek. Rengeteg kiállításom volt már országszerte, de Stockholmban is van egy állandó kiállításom kb. nyolc éve. Sátoraljaújhelyi éveim alatt a versmondással is elkezdtem foglalkozni. Itt magyartanárom és az iskola igazgatója figyelt fel képességeimre és segítettek, hogy ne anyagi problémákon múljon, hogy részt tudok-e venni a versenyeken.
Az 1996-os X. Jubileumi Ki mit tud, ahol versmondó kategóriában döntős versmondó lettem, már a nyíregyházi Gyivi-ben talált, ahol felfigyeltek értékeimre és támogattak, hogy a versmondásra, a versenyekre koncentrálhassak. Ezúton is köszönet érte. A köszönet azonban ugyanennyire a Tiszavasváriban lévő Vasvári Pál Szakközépiskolát is megilleti, vezetőségével és tanári karával együtt, ahol ezidőtájt készültem az érettségire. Pódiumi sikereim közül az egyik legjelentősebbnek tartom a Győrött ezerkilencszázkilencvenháromban az Országos „Szép magyar beszéd” versenyen elnyert Kazinczy-érmet. 2002-ben ezt Szekszárdon ismét sikerült megkapnom. Ezúttal már nem mint középiskolás diák, hanem a főiskolások és egyetemisták közötti megmérettetés eredményeként. Ez azért is a legbecsesebb számomra, mert cigány fiatalként immár másodízben vehettem át egy olyan elismerést, mely magyarként is igen megtisztelő lenne.
Több színházi társulatnál színészkedtem. Itt természetesen meg kell említenem a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, mely kellemes, barátságos légkörrel fogadott engem a kezdő, zöldfülű újoncot, a Vágy villamosa című darab epizodistájaként Alan szerepében, ahol az a megtiszteltetés ért, hogy Kerekes Lacival játszhattam együtt, akit kitűnő színésznek tartottam. Emberi példája és barátsága sokat jelentett nekem. Sajnos, már nem lehet közöttünk.
Feleségemet, Mariannát, az intézetben ismertem meg. Igazi támaszra, segítőre leltem benne, ami a legfontosabb vágyam volt mindig eddigi életemben. Ő a zsámbéki katolikus főiskolán tanul óvodapedagógus szakon. Szorgalma ösztönöz engem is tanulmányaimban. Az is áldás számomra, hogy tehetséges festő, így ebben a szenvedélyemben is társam lehet. Volt már közös kiállításunk is, nagyon büszke vagyok rá. Még színházi darabban is lépett már fel velem egy alkalommal. Ő mindenben mellettem áll. Vele tökéletes, szép, boldog családom lehet. Mindketten istenhívők vagyunk, ami derűt, megnyugvást hoz életünkbe. Isten nélkül tudom, hogy senki és semmi lennék. Ő ad erőt, hitet, reményt az élet útvesztőjében eligazodni. Ebben való megbizonyosodásom életem alapköve. Innen indul ki minden jó belőlem.
Visszatérve a színházra, jelenleg a Reneszánsz Roma Műhely Alapítvány Cigány Színházi Társulatának egyik alapító tagjaként dolgozom ezerkilencszázkilencvenöt óta. Társulatunk célja: Roma-drámák, cigány témájú darabok bemutatása. Fő foglalkozásként a Duna Televízió bemondója vagyok. Diplomát a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán szereztem. Jelenleg pedig a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója vagyok. A Duna Televízió mellett alkalmanként az M1 roma magazinja műsorvezetőjeként is láthatnak a nézők, és ami még ennél is fontosabb, egykori, valamint jelenlegi sorstársaim az állami gondozottak és a gyakran lenézett, megvetett, gyenge képességűnek tartott cigány emberek, cigány fiatalok, akik előtt ott a jövő, ha elhiszik azt, hogy kitörhetnek.
A médiában gyakran a mi fajtánk (megjegyzem, gyakran az állami gondozottak is) mint haszontalan, tolvaj élősködő és alulművelt népség tűnik fel. Ezzel szemben az egész világ előtt lehetek ellenpélda ezekre a vádakra, mikor a műholdas közvetítés által, mint kreolarcú bemondó megjelenek a képernyőn a világ több táján egyszerre.
Bár etnikumom cigány, legalább ennyire magyarnak is vallom magam, mint bárki e tenyérnyi hazában, mely mondhatjuk Európa népességének olvasztó tégelye volt a történelem viharaiban.
Ezért aztán nem véletlen az sem, hogy az Aradi Tizenhárom között mennyi más nemzetiségű kiváló egyéniség küzdött a Petőfi (Petrovics) által is úgy óhajtott szabadságért. Ki merné mondani róluk, hogy nem magyarok, nem hősök, nem hazafiak. Amikor Gábor Áron rézágyúját dicsérjük dalolva, ki foglalkozik azzal, hogy cigány mesterember volt. Felesleges is lenne, hiszen az identitást nem csupán a gének, hanem a szellem, az értelem és az érzelmek is meghatározzák – vallotta magáról Horváth Kálmán.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)
Hasonló
Dr. Szórádi Sándor
Dr. Szeifert Gyula
Czibere Károly
Dr. Kapolyi László
Lezsák Sándor
Dr. Dudás Ferenc
Dr. Szórádi Sándor
Dr. Ináncsy Miklós
Dr. Molnár József
Bodó Sándor
Juhász Ferenc
Princz Oszkár
Rigó Zoltán
Kálnoki Kis Sándor
Szikora Tamás
Szakály György
Serafin József
Lakner Zoltán
Dr. Hegedüs Csaba
Dr. univ. Beregnyei József
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése