Bárány Pál

A Bárányterv Kft ügyvezetője

 Nyíregyháza

szszb 28 és Bárány Pál.JPGÉletében a mesebeli hármas szám többször is előfordul. Akkor figyeltem fel erre, amikor a családtagok foglalkozását kérdeztem, és gondolkodás nélkül azt válaszolta, három generáció egy szakmában. Manapság ez igencsak ritka, különösen egy olyan területen, amelynek nincs több évszázados múltja. Kiderül, hogy feleségével, Mikita Katalinnal a miskolci Bláthy Ottó Erősáramú Szakközépiskolában szerettek egymásba. A gávavencsellői lány édesapja villanyszerelőként dolgozott, és az udvarlót gyakran beavatta a villanyszerelés gyakorlatába is. Ez a családi-szakmai kapcsolat folytatódott, hiszen Katika később a TITÁSZ-nál helyezkedett el, jelenleg az E.ON ügyfélszolgálati Kft. irodavezetője. Mindkét gyermeküket „delejezte” a szülői ház szakmaisága, mert lányuk, Anikó erősáramú villamosmérnökként nagyteljesítményű transzformátorokat tervez. Péter fiúkról büszkén mondja, hogy most kapta meg a köztársasági ösztöndíjat a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol villamosmérnöki mesterszakon tanul.

Aztán, ahogy Bárány Pál életútját taglaljuk, újabb érdekességekre bukkanunk. Gyermekkorát Bodrogkisfaludon, a Klapka emlékmű szomszédságában élte. Szüleinek harmadik gyermekeként évtizedes korkülönbséggel született 1959-ben a két nővére után. Ez az ő családjukban nem volt feltűnő, és nosztalgiával tekint a családi történelem több, mint egy évszázadot átölelő három generációjára, hiszen nagyapja még 1876-ban látta meg a napot. Mennyi minden történt ez alatt! Talán csak a szőlő jelentette az állandóságot. Édesapja ugyan kazánfűtőként dolgozott az ő gyermekkorában, de a családi gazdaságban megmaradt az egy holdnál valamivel nagyobb szőlő, ami a tokaji hegy lankáin nemcsak mindennapi munkát, hanem lehetőséget is adott arra, hogy a gyerekek tanuljanak. „A matematikát édesanyám szerettette meg velem, pedig csak hat osztályt végeztek a szüleim, de édesanyám máig minden nap olvas valamennyit. A tanulást nem erőltették, valahogy olyan természetes igényük volt, hogy a középiskolát elvégezzük – mondja. Aztán nekem mégis összejött három diploma. Erősáramú villamosmérnök szerettem volna lenni, de nem oda vettek fel, hanem a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola épületvillamossági szakára. Ezzel a sorsom ki is lett jelölve, mert hazakerülve, Nyíregyházán kezdtük a közös életünket, és én a Nyírtervhez kerültem, ahol végig jártam, tanultam a szakmát. Voltam szerkesztő, tervező, vezető tervező, irodavezető, miközben a Műegyetemen műszer- és irányítástechnika szakon okleveles mérnök lettem. Egy idő után azonban azt vettem észre, hogy a mindennapi munkámhoz szükségem lenne a közgazdasági diplomára is. Szerencsémre a Számviteli Főiskolának volt Nyíregyházán kihelyezett tagozata, és így szereztem meg a mérnök közgazdász minősítést 1993-ban. Dolgoztam nagytekintélyű építészekkel, sokat tanultam Scholtz Bélától.” Még ma is csodálkozva idézi egyik ironikus, bátor mondását: „A szocializmus egy kanyargós út, amely visszavezet a kapitalizmushoz.” Bárány Pál a rendszerváltást megelőző időben maga is tapasztalni kezdte, hogy főnöke nem járt messze az igazságtól. Az itt töltött 12 év alatt szakmai tudásának növekedésével párhuzamosan egyre magasabb vezetői feladatokat kapott, és a rendszerváltáskor, mint szakszervezeti titkárnak részt kellett volna vennie az elbocsátásokban. Ekkor pályájának második szakaszát kezdte, amelyben a szaktudásához illeszkedő, de teljesen új területre vállalkozott. 1992-ben jött létre az Állami Fejlesztési Intézet, amelynek nyíregyházi kirendeltségét megszervezte, és vezette. A területfejlesztés, a nagy beruházások korszaka volt ez, és három év után a Nemzeti Bankkal történő fúzió után, létrejött a Magyar Államkincstár. Bárány Pál itt is hasonló feladatokat látott el, miközben a terület- és településfejlesztés intézményrendszere fokozatosan, de állandóan változott. A megyei államkincstárban 15 évet dolgozott, és Vas János igazgató úr mellett önállóan végezhette kincstári feladatait, de ekkor sem hagyta abba az eredeti szakmájának a művelését.

2011-ben, munkásságának a harmadik korszaka kezdődött, amikor utódjának, kollégájának átadta a helyét. Ekkor megalapította a Bárányterv Kft-t, ismét tervező asztalhoz (helyette ma már a géphez) ült, hogy az épített környezetünk kényelmét, biztonságát kigondolja, megtervezze. Munkakedve töretlen, mert mint mondja, ősz vagyok, de nem öreg. Igazát bizonyítja, hogy folyamatosan dolgozik, baráti körével vadászni jár, és ha vendégeket hívnak, szakácsnak áll. A családi emlékek hatására mondja, amikor Katika járt főiskolára, akkor tanultam meg főzni, és rájöttem, egyre több mindent szeretek elkészíteni. Ekkor vettük észre, közeledik a dél, jön ebédre a fia, és együtt mennek majd délután vadászni.

(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)    

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése