Nyíregyháza

Nomen est omen  − mondja a latin. Sok múlik a névadáson, mert olyan lesz a felnőtt, amilyet a neve ígér. Nem tudni, hogy Toldi Miklós szülei gondoltak-e Arany János elbeszélő költeményére, vagy a nagyszalontai legendás erejű legényre, mindenesetre szép szál legénnyé nőtt a gyermek Miklós.

Inkább profitált belőle, mosolyog, amikor a névadást emlegetjük, mert könnyebb volt kapcsolatokat teremteni, hiszen a legtöbb embernek bekattant: ja, Toldi Miklós. Persze volt ennek hátránya is, például a katonaságnál, ahol azonnal megjegyezték a nevét. Egyébként sohasem akart nagy erejű lenni, nem sportolt, nem focizott.

1961-ben született Panyolán, itt is nevelkedett tizennégy éves koráig. Hármasban élt a család, mert a szülei korán elváltak. Ettől függetlenül édesanyjával és Mária nővérével kellemesen teltek azok az évek, amikor kialakul  − még gyermekként  − a felnőtt ember személyisége.

Az általános iskola elvégzése után Debrecenbe ment a vegyipari szakközépiskolába, majd érettségi után Miskolcra, a Nehézipari Műszaki Egyetemre. Gépészmérnökként diplomázott 1985-ben.

Mindössze két hónapig volt a debreceni Titásznál, aztán Nyíregyházára, a TIGÁZ-hoz került. 1987-ben megnősült, miskolci lányt vett feleségül, Nagy Ildikót. Házasságukból két fiú született. Szabolcs 1988-ban, Máté 1992-ben.

A TIGÁZ-nál először műszaki csoportvezető, majd műszaki vezető lett. 1994-ben úgy döntött, hogy a maga útját járja, és minden erejével a magánvállalkozással foglalkozik. 1994 óta a Gáz Globál Kft. ügyvezető igazgatója.

Az 1991-ben alakult cég gázvezetéképítéssel és -tervezéssel foglalkozik. Elsősorban térségek, települések gázellátását vállalják. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye „piaca” hamar telítődött, ezért jelenleg már Borsod megyében vállalnak munkát. Arra is felkészültek, hogy váltsanak. Valószínűleg a szennyvízhálózatok kivitelezése lesz a következő profil. Emellett klímaberendezésekkel is foglalkoznak. Egy szó mint száz igyekeznek több lábon állni, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, amit nem tudnak kivédeni. A jelenlegi gazdasági helyzet rugalmas alkalmazkodást igényel a piac minden szereplőjétől.

A változtatni tudás képessége mellett persze az is fontos, hogy a vállalkozó legyen pontos és megbízható. A cég jórészt olyan dolgokkal foglalkozik, amelyeket egyszer csináltatnak az emberek az életükben. Éppen ezért személy szerint is úgy szeret dolgozni, hogy híre menjen a munka jó minőségének, s kapjon újabb és újabb feladatokat. Felesleges az a tapasztalat, amit a rosszul végzett munka után szerez az ember. Ezért aztán nagyon jól kell dolgozni.

Egyre gyakoribbak az igényes megrendelők, bár a hazai mentalitás (vagy inkább a pénztárca) még nem tart ott, hogy mindenből a legjobbat igényelje. A jobb minőségű anyagok többe kerülnek, s ezt még az úgynevezett igényes megrendelők sem akarják pénzben elismerni. Mindenesetre, ha kialakul az igazi versenyhelyzet, akkor lehet, hogy megteremtődik az egyensúly az árak és az igények között is.

Amikor arról beszélgetünk, hogy változott-e valamit a munkához való viszony a rendszerváltozás óta, nem is olyan kézenfekvő a válasz. Toldi Miklós szerint a munkához való viszony attól függ, hogy megbecsülik-e a munkást. Mindenkit tisztelni kell, engedni kell, hogy dolgozzon, hiszen a képzett munkás sok olyan dolgot tud, amit egy jó elméleti felkészültséggel rendelkező vezető nem.

A cégen belül az ő reszortja inkább a szervezés, úgy gondolja, ahhoz ért igazán, s veszi hasznát annak is, hogy nem okoz nehézséget számára a kapcsolatteremtés.

Toldi Miklós mindig türelmes ember volt. Igaz, az utóbbi időben megkopott egy kicsit ez a türelmesség, de még mindig nagyobb, mint az átlag. Leggyakrabban a tehetetlenség teszi türelmetlenné, amikor nem úgy mennek a dolgok, ahogyan kellene, s nincs mindig módja, hogy helyes irányba befolyásolja a folyamatokat.

Toldi Miklós még nagyon fiatal ember. Sok mindent elért már, de előtte több van még, mint mögötte. Vajon mi inspirálja? Két dolgot említ. Az egyik az indíttatás. Elvált szülők gyermekeként, nehéz helyzetből elrugaszkodni, és megmutatni, hogy mire képes az ember, ha rendelkezik megfelelő kitartással, egy kis tehetséggel. Ha szívósan küzd azért, hogy sohase szoruljon az élet peremére.

A másik: megalapozni a család egzisztenciáját. Az elmúlt évek során számtalan döntést az motivált, hogy mennyiben felel meg a vállalkozásban részt vevő családok hosszú távú érdekeinek.

A gazdagság? Nem nagyon foglalkoztatja, egyébként is nagyon viszonylagosnak tartja, mit tekintünk gazdagságnak. A személyes szükségletek kielégítésén túl nincs különösebb értelme a gazdagság utáni hajszának. Persze, a személyes szükségletek tartalma változik az idők és a lehetőségek előre haladtával, de ami nem jelent örömöt az embernek, azt nem érdemes csinálni.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)