Nyíregyháza

Két diplomája van, s igazgatja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalatot. A régi, szép időkben az NB I-es Nyíregyházi Szpartakusz labdarúgócsapatának egyik üdvöskéje volt. Vajon napjainkban NB I-es szinten irányítja-e a vállalatot? Annyi szent: ez a vállalat országosan jó hírnévnek örvend. Sőt, külföldön is ismerik és elismerik. Szekrényes András igazgató, mert hiszen róla van szó, beírta nevét megyénk történelmébe. A másoddiplomájának szakdolgozata pedig tananyag lett a debreceni főiskolán. Ez a röpke bevezető is bizonyítja, hogy méltán szerepel ebben a könyvben. Szerénysége miatt tiltakozik: nem ő akar szerepelni, inkább azt akarja, hogy az általa vezetett és fontosnak tartott vállalat szerepeljen.

A vállalat szolgáltatásaival előbb, vagy utóbb minden földi halandó találkozik. Szolgáltatásának minőségétől függ, hogy miként veszünk búcsút szeretteinktől.

1953-ban alakult a cég, vállalati szervezésben. A csendes, békeidőben, a 60-as években a temetkezést alapellátásnak minősítették az akkori hivatalos szervek. Dicséretükre legyen mondva, hogy 1971-ig az állami költségvetés támogatta a földbe temetést. Közvetlenül a megyei tanácson keresztül valósult meg ez a támogatás. Talán arra sem árt emlékeztetni, mondta az igazgató, hogy 1986-ig előírás volt: csak az arra alapított cég foglalkozhatott temetkezésekkel. 1974 is mérföldkőnek számít a vállalat, illetve a gyászolók életében. Ettől kezdve támogatták a falusi ravatalozók építését. Korábban háztól temettek, s bizony ez a szegényebb embereknek, meg a közös udvaron lakóknak néha gondot okozott. 1986-tól kialakult a piac. Vagyis magánszemélyek is foglalkozhatnak temetéssel, halottszállítással. A rendszerváltás, a privatizáció nem csak az élőket, közvetve a halottakat is érintette. 1990-ben és ’91-ben jött a fordulat: a vagyonátadó bizottság a közüzemi vállalatot az önkormányzatoknak volt kénytelen átadni. Az állami tulajdon önkormányzati tulajdonba ment át. Néhol jogvitával, anyagi vitával, ezzel kapcsolatban is megmutatkoztak az emberi gyengeségek.

Most, 1997-ben 85 tulajdonosa van a megyei temetkezési vállalatnak.

Szekrényes András 1983-tól dolgozik a vállalatnál. Főmérnökként kezdte. 1990-től ’91-ig megbízott igazgató volt, ekkor a megyei közgyűlés kinevezte igazgatónak. Igazgatóként különösen a 90-es évek közepétől fáradozik a fejlesztés, a korszerűsítés érdekében. Szorgalmazta és szorgalmazza, hogy a szerény nyereséget forgassák vissza a fejlesztésbe. Az utóbbi időben a kertészet például sokat fejlődött. A vállalat saját sírkőüzemet hozott létre. Korszerűsítették a mátészalkai, a fehérgyarmati és a vásárosnaményi ravatalozót, körbe kerítették a rakamazi temetőt. Urnákat, koporsókat hoznak be külföldről, ugyanakkor exportálnak kegyeleti tárgyakat. Nőtt a temetkezés színvonala, s talán ettől sokaknak könnyebb elviselni a gyászt. Több dolgot elsők közt kezdett el gyártani a vállalat. Szekrényes András nevével jegyezték be a szabadalmat, a márványurnát. Ez a hamvakkal elhelyezhető a sírboltba és a sírba, előnye, hogy nem porlad mint a kerámia és esztétikus. Az újfajta urnák tetszést arattak a Dunántúlon is. 1997 májusától működik a nyíregyházi temetőben a hamvak bemosására alkalmas temetkezési hely, a hozzá tartozó látványos kegyeleti hellyel. Kegyeletsértések, szabálytalanságok is előfordulnak a megyében, ezért a vállalat is sürgeti a temetkezési törvénytervezet elfogadását és a Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamarán belül a kegyeleti szakosztály létrehozását.

Szekrényes András Nyírteleken született, a győri Bencés Gimnáziumban érettségizett 1969-ben. Ez nem volt jó ajánlólevél az orvosi egyetemen, ahol felvételizett. Műtősként dolgozott a nyíregyházi kórházban. A Nyíregyházi MEZŐGÉP-nél kalkulátor lett. Zalaegerszegen sorkatona volt. Leszerelés után a Keszthelyi Kertészeti Egyetem Körmendi Műszaki Főiskolai Karán tanult, hazajött Nyíregyházára focizni, így a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Gépész Karán szerzett diplomát. 1983-ig a MEZŐGÉP-nél dolgozott. 1986 és ’89 közt a debreceni Ybl Miklós Műszaki Főiskolán tanult, gazdaságszervező másoddiplomát kapott. Szakdolgozata a temetkezésről szólt, mivel ez egyedi és jó, tanítják a főiskolán.

Korengedménnyel már 14 évesen a megyei első osztályban focizott. A győri Rába ETO labdarúgójaként igazi hírnévre tett szert. Zalaegerszegen és Körmenden is rúgta a bőrt. A Nyíregyházi Szpartakuszban a híres Temesvári Miklós edzősége alatt NB I-es labdarúgóként több poszton, főleg hátvédként játszott. Szerette a csapatszellemet, a közösséget. Szép emléke: egy 80 éves fehérgyarmati bácsi bejött a vonattal a Szpari-Fradi meccsre. Ő az alelnöke a Nyíregyházi Városvédő Egyesületnek. A Római Katolikus Egyházközösség képviselő-testületének is tagja. Felesége pedagógus. Mindkét lánya a Szent Imre Gimnáziumban tanul. Szekrényes úr sokat tesz azért, hogy mindenki megkapja a kellő végtisztességet.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1997.)