Nyíregyháza

Sokan felkapták a fejüket a hírre, amely szerint a Szabolcsi Halászati Kft. halgyárat épít Kemecsén. Pár nappal később újabb jó hírt hallhattunk: országos halászléfőző-versenyt rendeztek, s a kft. dolgozói egy arany és egy ezüst díjat nyertek a nagyszabású rendezvényen. Mondhatni: egy arany és egy ezüst hal akadt a hálójukba. A laikusok arra is következtethetnek, hogy a szabolcsiak nemcsak a tenyésztésnek és az értékesítésnek a mesterei, a főzéshez is jól értenek. Az egyre ismertebb kft. ügyvezető igazgatója Radóczi János halászati szakmérnök.

A több szempontból is jó hír szerint az uniós elvárásoknak is megfelelő halfeldolgozó üzem épül a szabolcsi településen, Kemecsén. (A kft. bejegyzett székhelye, irodája a nyíregyházi Csillag utcán van.) A költségek várhatóan kétszázmillió forintot tesznek majd ki. Amikor az üzem felépül, térségünkben országosan is egyedinek mondható, komplex lesz a haltenyésztés, a feldolgozás, az exportálásra is nagyobb lehetőség kínálkozik.

Az építkezést várhatóan 2001 őszén kezdik, és 2002 tavaszán avatják a halgyárat. Az üzem kezdetben 12, később akár 20 embernek teremt munkalehetőséget. A szigorú egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő üzemben 13 fok lesz a hőmérséklet. Egy kisebb jéggyárat is kialakítanak, kásás jeget tesznek a speciális kamionokba, így jegelve mehet majd a hal exportra. Halételek készítésére is alkalmas lesz az üzem. A sült halat például egy hétig ecetes pácban tartják, a szálkák így megpuhulnak, ehetővé válnak. Talán ezáltal is növekedhet a halfogyasztási kedv, egészségesebben táplálkozhatunk. (Sokakat állítólag a szálka tart vissza a halfogyasztástól, a szülők a kisebb gyermekeknek nem nagyon készítenek halételeket, noha azok élettani szempontból igen kedvezőek.) A szakember, Radóczi úr felhívta a figyelmet arra: ha ugrásszerűen megnőne az igény a halételek iránt, nem biztos, hogy maradéktalanul ki tudnák azokat elégíteni. Az új üzemben glazúrozott halat is előállítanak majd.

A gödöllői egyetem halászati tanszéke ugyanis országos, komplett tervet készített a haltenyésztés és halgazdálkodás fejlesztésére. E terv megvalósítását a kormány a Széchenyi-terv keretében támogatja. A terv egy része foglalkozik a glazúrozott hallal.

Ennek lényege: a fagyasztott halat nulla fokos vízbe mártják, ezáltal átlátszó jégréteg képződik rajta. Ezzel a módszerrel tovább marad frissnek a hal. Külön említést érdemel, hogy két évvel ezelőtt Kecsén halvágóhidat építettek, ez év tavaszán keltetőházat avattak, így a feldolgozóüzemmel teljes lesz a vertikum – hangsúlyozta Radóczi János. Hozzátette: a kemecsei önkormányzattal közösen pályázatot adtak be a nemzetközi Phare-irodára. A pályázatnak ez a címe: Halászati kultúra és a halgazdálkodás fejlesztése a Felső-Tisza mentén. A 60 millió forint pályázati pénzből takarmányozó gépeket, szállító- és oktató eszközöket vásárolnak. Erre alapozva az önkormányzat képzési bázist hoz létre, itt alapfokú halászati képzés indul majd térségi szinten. Említést érdemel, hogy a kft. egyik hasznos embere Orsó Miklós halászmester. Itt juthat szerephez, tapasztalatát itt átadhatja.

A kft. jogelődjét eléggé furcsa módon egy jogi, igazgatási formuláról, a magyar alkotmányról nevezték el. A szocializmusban Nyíregyházi Alkotmány Halászati Szövetkezet volt a jogelőd neve. A szövetkezet csónakja egyre mélyebbre süllyedt. 1984-ben a szövetkezők csődbe jutottak. 1985-ben a felszámolás sorsára jutott a szövetkezet, dolgozói úgy érezhették magukat, mint a partra vetett hal.

A megmaradt vagyonból alakult a Szabolcsi Halászati Közös Vállalat. E vállalat indításával és igazgatásával Radóczi Jánost bízták meg. Mondhatni, hogy bedobták a mély vízbe. Jelképesen és stílusosan szólva jól tudott úszni és evezni, jó, megbízható munkatársakat vett maga mellé, így már az első zárszámadáskor nyereséges volt a cég! A közös lónak túros a háta – tartja a közmondás. A cégnek más megyéből is voltak résztulajdonosai, ők a nyereség nagy részét elvitték… A rendszerváltás után 1992-ben Radóczi Jánosék önállósodtak, megalapították ezt a kft.-t. A nyereséget évről évre visszaforgatják, fejlesztenek, ez a sikerük egyik, talán legfőbb titka. Megcélozták a hipermarketeket, szállítanak a Tesco áruháznak, a miskolci Cora áruháznak is. A kft. működési területe a Tisza Záhony és Tiszadob közti szakasza, a Lónyai Csatorna, a nyírségi tározók, fő bázis a kemecsei és a nagyhalászi tó.

Radóczi János ezerkilencszázhetvenötben végzett a Debreceni Agráregyetemen. A Nyírmadai Állami Gazdaságban, majd rövid ideig a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben szerzett gyakorlati tapasztalatokat. Aztán a megyei tanács mezőgazdasági osztályán főállattenyésztőként dolgozott, a közös vállalat megalakításáig. Debrecenben szakmérnöki vizsgát tett. Nemcsak a halászatot, a vadászatot is szereti. János fia egyetemet végzett, Ph.D.-vizsgára készül, ő a nagyhalászi tógazdaság vezetője. A Gábor fia felsőfokú gépészképzésben vesz részt, és a kemecsei telep vezetője. A vizek hasznosításáért, a haltenyésztés fejlesztéséért sokat tesz a három Radóczi.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)