Füzérkomlós, Sátoraljaújhely

A sikeres vállalkozáshoz sokféle tényező szükséges, ám elengedhetetlen a kitartó, kemény és következetes munka, az állandó megújulásra való képesség és a több lábon állás. Pilván Gábor minden bizonnyal azért sorolható a sikeres vállalkozók közé, mert e legfontosabb alapkövetelményeknek mindenkor igyekezett megfelelni.

Tősgyökeres füzérkomlósi család fiatalabbik gyermekeként látta meg a napvilágot 1956. július 4-én Füzérkomlóson. Apai dédnagyapját még Pilwein Cyprián Jusztin néven ismerték, ami egyértelműen német ősökre utal, ám apai nagyapját Pálházán már – nem tudni mi okból – Pilván István néven anyakönyvezték. Édesapja erdészeti dolgozó, édesanyja korongos volt a Hollóházi porcelángyárban, sajnos ma már egyikük sem él. Bátyja határőrként – szolgálatteljesítés közben – közúti baleset következtében hunyt el.

Gyermekkorát, a Füzérkomlóst ölelő hegyek, a természet közelsége határozta meg. Társaival sokat focizott, télen pedig a síelés, a sífutás és a lesiklás jelentette az igazi kikapcsolódást. Általános iskolás korában a Magas-hegyen lesiklóversenyen is részt vett.

Középiskolai tanulmányait a Kossuth Lajos Gimnáziumban folytatta Sátoraljaújhelyen. A sokoldalú diákokból álló osztályban, amelyet P. Deák Géza „gardírozott”, elsősorban a matematika és a fizika érdekelte, de a gyakorlati képzés révén autóközlekedési ismereteket és jogosítványt is szerzett. Így szinte magától adódott, hogy érettségi után a Győri Közlekedési és Műszaki Főiskolán felvételizett – a jelentős túljelentkezés miatt – sikertelenül. Ezért az akkoriban népszerű rádió tv – műszerész szakmában lett tanuló a Gelkánál, ahol 1977-ben szerzett szakképesítést. A kor sajátosságaiból következően az elsők között foglalkozhatott a színes tévék javításával.

Időközben letöltötte a katonai szolgálatot – az Ady-ligeten kapott híradós és műszerész kiképzés után – előbb Miskolcon, majd Sátoraljaújhelyen szolgált a határőrségnél.

A kor adta lehetőségeket kihasználva 1989-ben lett vállalkozó, majd két évvel később alapított egy betéti társaságot. Ez gyakorlatilag egy rádió-, televízió-, háztartási gépjavítással foglalkozó társaságot jelentett, amely 1994-ig működött. Ekkor vásárolta meg a helyi Gelkát, amely azóta irányítása alatt Selka Kft. néven működik a mai napig. A társaság a már említett tevékenység mellett kábeltévé üzemeltetéssel is foglalkozik.

Időközben Füzérkomlóson megvásárolta és azóta is üzemelteti az élelmiszerboltot, majd a falusi vendéglátás keretében egy húszágyas, nyolcszobás panziót is működtetni kezdett. Emellett Sátoraljaújhelyen élelmiszerbolt, melegkonyhás söröző, valamint szépségszalon (kozmetika, fodrászat, egészségügyi masszázs) és szolárium szolgálja az itt lakókat.

Időközben elvégezte a vendéglátó-ipari és üzletvezetői szaktanfolyamot. A jövőt a falusi turizmusban látom, ezért is vettünk újabb ingatlant, amit a falusi turizmus javára szeretnénk működtetni – mondja Pilván Gábor.

– A siker elsődleges feltétele a kitartó munka. Ezt ki kell egészíteni a megfelelő árukínálattal és a szolgáltatások terén egyre magasabb színvonalra kell törekednünk. Mivel a bérek, a rezsiköltségek állandóan nőnek, meg kell tanulnunk a pénzzel bánni, a pénzt forgatni, és rá kell éreznünk, hogy mikor, mit, hogyan szabad tennünk! Különösen igaz ez a kereskedelem területén, ahol a szezonális lehetőségeket is maximálisan figyelembe kell venni.

Ezerkilencszáznyolcvanban kötött házasságot Szajkó Brigittával, aki történelem–földrajz–magyar szakosként a füzérkomlósi Általános Iskola tanára. Legidősebb gyermekük – Glória (1981) – színész, leggyakrabban a Fiatalok Színházában és a Móricz Zsigmond Színházban lép fel, de elvégezte a Vitray-újságíró iskolát és a MÚOSZ tagja.

Adrián (1985) az érettségi után Egerben tanul, játékfilm- és animáció készítő. A legkisebb Szilárd (1988) középiskolás, a miskolci Szemere Művészeti Középiskola másodikosa tánc szakon. Szerepelt már a „Mózes” színdarabban, legutóbb karácsonykor a „ Diótörő”-ben játszott.

Pilván Gábor régebben szabadidejében szívesen pingpongozott és síelésre is jutott idő, a családdal többször megfordultak a Chopokon. Napjainkban hétvégi családi programként inkább egy-egy fürdőzés kerül előtérbe.

Elégedettségre nem érez túl sok okot, hisz úgy véli, hogy más körülmények között többet is elérhetett volna. A környék adottsága, az emberek viszonylagos szegénysége gátat szab a vállalkozások bevételi lehetőségeinek. A jövőt illetően a mezőgazdaság lehetőségeivel és a falusi turizmussal számol, szeretné az ősöktől örökölt földet hasznosítani és a Bózsván örökölt parasztházat a turizmus szolgálatába állítani.

Családi terveit tekintve elsődleges célja a gyerekek maximális támogatása, hogy az általuk választott pályán mindhárman megtalálják helyüket az életben.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)