Sátoraljaújhely

Nem akármilyen, hanem egyenesen „turbósított” ember Juhász István. Számtalan közéleti– társadalmi funkciója mellett két fontos cégnél is ügyvezető igazgató. Nem álláshalmozó, csupán komplexitásra törekszik, mindazt szeretné megvalósítani, amire képes, és amit fontosnak tart a zempléni térségben élők biztosabb jövője szempontjából. Határozott, céltudatos, energikus ember. Reggeltől késő estig csúcsteljesítményen dolgozik. Főállásban a Lantos Rt. ügyvezető igazgatója, tiszteletdíjasként pedig ugyancsak igazgatója a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak (ZRVA). Ő maga „álmodta meg”, hozta létre a céget, nyolc évvel ezelőtt. Természetes, hogy nem érte be ennyivel. 1994 óta működik a Kárpátok Eurorégión belül egyedülálló, trilaterális (magyar–szlovák–ukrán) együttműködés, a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség, ez is Juhász István „hangszerelésében”.

A rendszerváltás óta folyamatosan tagja a sátoraljaújhelyi képviselő-testületnek, a megyei közgyűlésben is következetesen harcol a város, a térség érdekeiért. Negyvenhét éves, nős, két fia van. Büszkén említi, hogy ő és felesége, sőt, nagyobbik fia is ugyanott érettségiztek – a sátoraljaújhelyi Kossuth-gimnáziumban –, ahol maga Kossuth Lajos is tanult egykoron. Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát. Olyan képzést kapott, hogy egész eddigi életét erre alapozhatta – mondja.

Diplomával a zsebében hazatért Sátoraljaújhelybe, a helyi termelőszövetkezet műszaki-, majd fejlesztési főmérnöke lett, a térség mezőgazdasági üzemeinek gépesítését és az együttműködést szervezte, irányította 1976–84 között. 1984-től ’90-ig – saját szavaival élve – politikai kitérőként, a városi pártbizottság munkatársaként Zemplén gazdasági életével foglalkozott, pontos ismereteket szervezett a vidék ipari, kereskedelmi, közlekedési és hírközlési helyzetéről.

A rendszerváltás után fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy a 15 év alatt összegyűjtött tapasztalatait hasznosítani kellene a térség, az új típusú vállalkozások segítése érdekében. E felismerés és az akkoriban indult PHARE-programok tették lehetővé számára a ZRVA létrehozását, ami ma már az egész terület térségfejlesztő, gazdaságfejlesztő centrumaként is működik Szerencstől Hollóházáig és Zemplénagárdig, sőt, az utóbbi néhány évben Kárpátalja és Kelet-Szlovákia is szerves részét képezi ennek az együttműködésnek.

– Életem legsikeresebb, legtermékenyebb időszakának tartom ezt, hiszen az általunk létrehozott inkubátorház ma már 1300 nm-en 16 vállalkozásnak ad helyet, emellett, mintegy hatvan munkahelyet teremtett, ami ma már nagy szám egy kisvárosban. A nemzetközi nyitás mellett mi koordináljuk az EU-csatlakozással kapcsolatos helyi folyamatokat, az információcserét, a felkészítést erre az új lehetőségre. Végül is egy  lerobbant zsidóiskolából sikerült százmilliós értéket létrehoznunk, amely nemcsak kedves színfoltja a városnak, hanem jól prosperáló, közkedvelt és hasznos intézménnyé lett, melynek jóvoltából az elmúlt nyolc év alatt a térség háromszáz vállalkozójának tudtunk pénzügyi támogatást adni – mikrohitel, vagy szaktanácsadási program keretében. Ezek nagy része ma is talpon van, munkahelyet teremtve nemcsak magának, de családjának és másoknak is.

Fontos tényezőként említi az együttműködést segítő, három nyelven megjelenő Kárpátok Gazdasági Szemle folyóiratot és a Zemplén Televízió rendszeresen jelentkező „Referencia” nemzetközi gazdaságpolitikai műsorát. Legnagyobb eredménynek a Zempléni Vállalkozási Övezet létrehozását tartja, amely, kiemelt gazdasági övezetként, kedvezményeket nyújt a vállalkozások számára, ezen belül pedig a Sátoraljaújhelyi Ipari Parkot, amely ’99 őszétől, kiépített infrastruktúrája révén jelentős munkahelyteremtő potenciált biztosít, mint koncentrált iparfejlesztési terület. Ezek mellett számtalan kezdeményezés és eredmény szolgálja a végcélt, hogy Sátoraljaújhely mint régió-központ visszanyerje egykori jelentőségét és középtávon, eurorégiós központjává váljon a hármas határ mentén húzódó térségnek. A jelenlegi főállás, a Lantos Rt. pozitív példa a megvalósíthatóságra, hiszen, mint a Bodrogköz egyetlen ipari munkáltatója 350 saját dolgozónak és további 3-400 embernek, mint bedolgozónak biztosít munkalehetőséget úgy, hogy konfekcióipari termékeinek minősége a legmagasabb nyugati normáknak is megfelel. A példa másolható, követhető.

Az egész Juhász család ennek reményében dolgozik: a feleség – vállalkozóként – kereskedelmi, oktatási feladatokat lát el a térségben, a nagyobbik fiú most kezdi egyetemi tanulmányait, informatika szakon, a kisebbik pedig- az ipari fellendülés biztos tudatában szerszámkészítő technikusnak tanul a helyi szakközépiskolában. Juhász István jövőképe is világos:

– A leendő ipartelepítés komoly szakembereket igényel. Reméljük, hogy ezeket, a most iskolába kerülő fiatalokat már a helyi park, illetve a vállalkozói övezetbe betelepülő befektetők tudják majd fogadni, hosszú távú, biztos megélhetést nyújtva!

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)