Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhelyen született és a katonaságot és az egyetemi éveket leszámítva itt is él Juhász István üzletember, aki egyben aktív részese az újhelyi, zempléni közéletnek is. Szinte meg sem áll egész nap tárgyal, intézkedik. Abba a kategóriába tartozik, amelyre azt mondják két végén égeti a gyertyát, de valamilyen titokzatos okból kifolyólag nem fárad, bírja energiával. Büszkén idézi fel a diákéveket. A város legjobb középiskolájába a Kossuth Lajos Gimnáziumba járt, amely padjait egykoron koptatta az ugyancsak zempléni származású névadó is. Majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki kara következett. Az alma materben a kor színvonalának megfelelő képzésen túl elég jó világlátást is szerzett.

Pályafutásának alakulásában meghatározó szerepet kaptak a Gödöllőn töltött diákévek. A diploma megszerzését követően a 70-es évek második felében hazatért Sátoraljaújhelyre, ahol a helyi termelőszövetkezet műszaki, majd fejlesztési főmérnöke lett. Hét és fél évet töltött a mezőgazdaságban, amelyet egy politikai kitérő követett – amit mai napig sem szégyell, része életének – 1984-től hat éven át az MSZMP gazdaságpolitikai munkatársaként tevékenykedett. A párt részéről koordinálta a térség iparával, kereskedelmével, hírközlésével kapcsolatos tennivalókat. Mindennel foglalkozott, csak a mezőgazdasággal nem, de ezt e nélkül is jól ismerte, hiszen előtte ebben az ágazatban dolgozott.

– Jó iskola volt, megismertem a régió gondjait, problémáit, adottságait – emlékszik vissza a pártmunkatársi évekre Juhász István.

A rendszerváltás életében is fordulatot, megújulást hozott. A pálházi termelőszövetkezet fejlesztési főmérnökeként tevékenykedett másfél éven keresztül. A kor szelleméhez igazodva a tsz-en belül faipari üzemet, melléküzletágat, vállalkozásokat hozott létre. Munka közben rájött, hogy az új típusú magángazdaság indításához nem kapnak segítséget a magukban erőt, ötletet, kreativitást, kezdeményezőkészséget érző kezdő vállalkozók. Sokan keresték meg tanácsot, segítséget kérve. Ennek hatására érlelődött meg benne, hogy vállalkozásfejlesztési, tanácsadó céget kellene létrehozni. Az ötlet és a lehetőség azonban nem mindig jár együtt, ekkor még nem volt fizetőképes kereslet az ilyen szolgáltatásokra a régióban.

Szerencsére azonban ebben az időben indult az Európai Unió által finanszírozott Phare-program, amihez a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közvetítésével sikeres pályázatot követően csatlakozva létrehozta a Zempléni Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (ZRVA) 1991 júniusában.

Ennek keretében létrehozta a vállalkozás segítő irodát, amely inkubátorházzá, tanácsadó és információs központtá alakult idővel. A mai napig az alapítvány ügyvezető igazgatójaként tevékenykedik Juhász István. A kis- és középvállalkozói program mellett „bábáskodott” a zempléni vállalkozói övezet, a sátoraljaújhelyi ipari park, valamint az interregionális program keretében a hármashatár menti együttműködést, ami a Kárpátok Határ menti Gazdaságfejlesztési Szövetség néven tevékenykedik Magyarországon, Szlovákiában és Ukrajnában. Jelentős sikerként könyveli el a zempléni EU információs iroda megnyitását is. A felsorolt tevékenység is bőven kitöltené egy ember idejét, Juhász István azonban ezen túlmenően több vállalkozást is vezetett.

Jelenleg is ügyvezető igazgatója a Lantos Részvénytársaságnak, amely cég női felsőruházati termékek gyártásával foglalkozik, s közel 300 embernek ad munkát a zempléni régióban.  Felesége is benne van az üzletben, egy szolgáltató betéti társaság ügyvezetője, kereskedelemmel, oktatással, tanácsadással foglalkozik. Nagyobbik fia a Miskolci Egyetem III. éves informatikus hallgatója, a kisebbik a helyi szakközépiskola technikus hallgatója.

Az üzlet mellett a közéleti tevékenységre is szakít időt Juhász István, ami nem csoda, hiszen mióta visszatért az egyetemről, aktívan részt vesz Sátoraljaújhely életében. Ifjúsági klubot szervezett a városban, koordinálta a KISZ helyi szervezeteit, 1990-től pedig önkormányzati képviselő. Nem titok az sem, hogy az elkövetkezendő választásokon is indul Sátoraljaújhelyen a helyi képviselői címért. Az első szabadon választott megyei közgyűlésben is képviselő volt, jelenleg az egyik szakbizottság külső tagja. Alapító tagja és a mai napig alelnöke a Magyar Technológiai és Ipari Parkok Országos Szövetségének, a már említett KHGSZ-nek pedig elnöke. Ezen túlmenően több regionális és országos szakbizottságban is tagként tevékenykedik.

A felsoroltak mellett nem meglepő, hogy csak nagyon kevés szabadidő marad. A hobbik közül gyakorlatilag csak egy maradt meg, a zenélés. Idestova már 40 éve trombitál a dohányipari zenekarban. Hetente kétszer van próba, de igazából csak a fellépések előtti gyakorlásra van ideje elmenni. Korábban fotózott is, kiállítása is volt, díjat is nyert. Most csak a negatívok gyűlnek.

– Majd, ha nyugdíjas leszek… – ígérte tulajdonképpen saját magának Juhász István, hogy visszatér a képi világba.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)