Sátoraljaújhely

A számítógépek – és a hozzá kapcsolódó technika és technológia – világában rendkívül gyors a fejlődés, a változás, ezért különösen nagy jelentősége van a „gyors reagálásnak”, az előrelátásnak, a stratégiai gondolkodásnak.

Majoros László mindezt elsősorban  – korát gondolkodásban megelőző – egykori főnökétől, Megay Oktávtól tanulta. Az előrejutáshoz szükség volt ugyanakkor saját képességeire, állandó tudásvágyára is.

1954. április 18-án született Sátoraljaújhelyen. Ma már nyugdíjas édesapja köztisztviselőként az államigazgatásban dolgozott, járási hivatali elnökként, majd a B.-A.-Z. Megyei Tanács elnökhelyetteseként, rövid ideig elnökeként. Édesanyja az OTP csoportvezetője volt. Húga, Anikó a kereskedelmi szakközépiskola matematika–fizika szakos tanára, férje a Generali-Providenciánál dolgozik, két lányuk van.

Gyermekkorát szülővárosában töltötte, amelyhez ma is ragaszkodik. Az iskolában magaviselet-jegye nem éppen a legjobb volt. Már ekkor kitűnt, hogy saját elgondolásaihoz ragaszkodva,  „nem mindig áll be a sorba”.

Elsősorban a technikai tárgyakat kedvelte, így a Kossuth Lajos Gimnázium matematika–fizika tagozatán tanult. Máig jó szívvel gondol vissza osztályfőnökére, Bocsor tanár úrra – valamint történelemtanárára, Győr Annára.

Kitűnő érettségi után Gödöllőn, az agrártudományi egyetem gépészmérnöki karán tanult, ahol sok olyanra megtanították, amit akkor „nem igazán díjazott”, ám az élet később igazolta azok hasznosságát.

Diákként dolgozott: éjszakánként tejet, kenyeret hordott Budapesten, operabérlete volt, tevékeny részese volt az egyetemi klubéletnek és a fotós szakkörnek, egyszóval mozgalmas diákéletet élt.

Tanulmányi ösztöndíjasként a karcsai tsz-ben – már egyetemi nyári gyakorlatait is itt töltötte – kezdett dolgozni. Alulról kezdte, szinte beosztott szerelőként, majd szép lassan araszolni kezdett a ranglétrán, végül elnökhelyettes lett.

Eközben még két újabb diploma megszerzésére is futotta erejéből: előbb mezőgazdasági energiagazdálkodási szakmérnöki, majd számítástechnikai szakközgazdász szakképesítést szerzett. Utóbbit a Közgazdasági Egyetemen. Igazából ekkor ismerkedett meg a számítógépes technikával, a számítástechnika gyakorlati alkalmazásával.

A rendszerváltás idején az általa irányított számítógépes csoportból alakult meg a Dóka-Soft Kft., amely szoftverfejlesztéssel foglalkozott – ekkor nyitották meg első üzletüket Sátoraljaújhelyen. 1993-ban alapított egy bt.-t, amely továbbra is számítástechnikával és lapkiadással foglalkozott. Két év múlva egy kis kitérőt tett az „Amway világába”, ez a direkt marketingtevékenységben való eligazodást segítette elő.

1997-ben hozta létre a ma is működő InterNetKer Kft.-t, amely a számítástechnika mellett az internet és a telekommunikáció irányába nyitott. A cég 12–20 embernek ad munkát, ma már százmilliót meghaladja az árbevételük. 1999-ben kapcsolatba került a Teleház-mozgalommal, ahol elsősorban a civil mozgalom szellemi pezsgése érdekelte.

Az információs írástudás fejlesztésére koncentrálva 2000-ben ECDL nemzetközi vizsgaközpont és az egyik első városi Teleház lettek. Csak 2004-ben több mint 1800 vizsgát bonyolítottak, szinte „éjjel-nappal” működnek immár Sárospatakon is.

Önálló országos internetszolgáltatók, mikrohullámú szolgáltatást is nyújtanak Szerencsen és Újhelyben, és újabban újra foglalkoznak mobil- és vezetékestelefon-szolgáltatással is. A három megyét felölelő Teleház-régió elnöke és tagja az országos szövetségnek.

Elnöke a Zempléni Informatikai Egyesületnek. Négy éve egyfajta távoktatásnak számító önálló tv-műsort készítenek a Zemplén TV-ben. Elősegítik a megváltozott munkaképességűek munkához jutását, számítástechnikai kiállítást és konferenciákat szerveztek.

A jótékonysági céllal létrehozott  – a világ nyolcvankilenc országában, több mint hatszázezer embert tömörítő klubhálózat egyikének, a Sárospatak–Zemplén Kiwanis Klubnak elnöke. Baloldali elkötelezettségű, az MSZP sátoraljaújhelyi alapszervezete elnökségének tagja.

Ezerkilencszázkilencvenkilencben feleségével „Csevegő” fantázianéven nyelviskolát indított, ahol a német és angol tanfolyamok mellett nemzetközi nyelvvizsgára készítik fel a hallgatókat.

Majoros László feleségével, Majorosné Csorba Olgával, aki a Kossuth Lajos Gimnázium nyelvtanára, idén ünnepelte ezüstlakodalmát. Két tehetséges gyermekük közül Csilla az ELTE harmadéves japán–angol szakos hallgatója, László pedig Dunaújvárosban műszaki informatikát tanul.

Munkáját egyben hobbijának is tekinti, eddigi életútját érdekesnek érzi, hiszen több váltás után elismert, fejlődő vállalkozást vezet. Cégét tovább fejleszti, tevékenységével szűkebb pátriája fejlődését is elősegíti és reméli, hogy a családi vállalkozást lesz, aki folytatja.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)