Nyíregyháza

A Kórház utcában Nyíregyházán katonás rendben sorakoznak külsőleg hasonló szép házak, azonban belülről már egyéni ízlést takarnak. Itt él Oláh Bertalan és családja. Fiatalok mindketten, hiszen a diákszerelmet hamar házasság követte. Mondandójukban igyekeznek mértéktartóak lenni. A ház asszonya, Erzsike, Tarpán született 1951-ben, a nagymúltú Madai család harmadik lányaként. Kötelezően fiút vártak − különösen édesapja − testvérei Emma és Jolán után. Nagyapa, Madai Károly nyolcvanhat évet élt, tekintélyes gazdaemberként Simon Julianna feleségével példaértékű házasságban. Ő kilencvenkét évesen halt el. Nagymamája értette unokája vágyát: − szárnyalni, mint az angyalok, elképzelt fantáziadús ruhákban repkedni. Engedte unokáját álmodni. Korlátokat nem bírt, szabadságvágyát már akkor is elfogadták. Ez kíséri mai napig. Édesapja, Madai Elek megbocsátotta, hogy leány lett a remélt fiúból. Édesanyja, Péter Emma, a realitásra, a biztonságra, a gondos életvitelre nevelte minden gyermekét szorgalommal, kitartással. Az anyai nevelés érvényesül gondolkodásában: „Nagy lélekre vall, ha bőségben is mértéktartó tudsz maradni”: summázza intelmét. Félárvák lettek a Madai lányok 1961-ben. Áldozata lett az édesapa baleset révén a tsz-be való kényszerítésnek. A lelkében nem tudta feldolgozni az erőszakot.

Édesanyjuk nem adta fel, szinte a semmiből nevelte, taníttatta lányait. Gyerekfejjel sok lemondással élte át iskolai éveit. Tudta, hogy csak jó bizonyítvánnyal könnyíthet a családon. A tarpai általános iskolából a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium diákja lett. A falu után a nagyváros tágabbra nyitotta értelmét, szívét. Jó emberformáló iskola volt. 1970-ben érettségizett. Tanári diplomát szerzett, majd Tarpára, régi iskolájába került vissza.

Az események felgyorsultak, 1971-ben férjhez ment szerelméhez, két szép fiúgyermekük született hamarjában. István jogi egyetemen tanul, Róbert, az öccse vadgazdálkodási technikus, aki már házasságot kötött Thúry Enikővel. Nyíregyházára költöztek 1984-ben. Kis szünet után a házigazda, Oláh Bertalan folytatja. Ő is Tarpán született 1950-ben. Apai ágon ősei Erdélyből származtak, de a Rákóczi-szabadságharc idején már Tarpán éltek. Édesapja, Oláh Elek köztiszteletben álló ember volt, 20 éven át vezette és irányította Tarpa és környéke kereskedelmét. Anyai ágon dédnagyapja a Bocskai hajdúk közül való. Így többszörösen őrzi ősiségét. Édesanyja, Molnár Teréz, törékeny, hű társa volt a házasságban, a család nevelésében. A házigazdának is két testvére van; Éva nővére és Elek öccse. Bertalan Vásárosnaményba járt gimnáziumba, Gyarmati Zsigmond tanár úr történelemre okította, tőle szilárd alapot, reális életszemléletet kapott. Édesapja korai halála nagy veszteség a család számára.

A szűkös életvitel sarkallta tevékenységüket, hisz lélekben egészségesek, és nem szokvány férj-feleség viszony az övék, akik általában kiegészítik egymást. Ők ötletekben és tenni akarásban egymást múlják fölül. A jó helyett jobbat találni. Házasságkötés, gyermekek születése katonáskodás közben. Első munkahelye a helyi termelőszövetkezet volt. Hamar kiütközött az apai üzleti véna: „Nem ráülni kell a spórolt pénzre, hanem azt ésszerűen forgatni, mozgatni kell” − mondja nemes egyszerűséggel.

Bertalan a nagyfokú családcentrikusság mellett a fokozott tempót a vadászatban piheni ki. Nevéhez fűződik a dédai erdőből származó farkas kilövése, amely ma a Jósa András Múzeumban látható. A jelenlegi családi házuk alapját többek között az az ősi ház adta meg, amelyet a nyíregyházi skanzen megvásárolt, és mint nagygazdaház áll az utca közepén. Tarpa után a kótaji tsz-ben jó munkahelyre és még jobb munkatársakra talált. Mégis váltottak. Amikor első lehetőség kínálkozott, családi alapon kft.-t alakítottak Riviera-Tours néven. Elsősorban utaztatással foglalkoznak.

Ma már megszépül a korábbi szerényebb életvitel a kemény napokra emlékezve, de kellett ahhoz, hogy a jelenlegit jobban megbecsüljék. Bizony, a tágas nappali volt az első iroda. Önálló, jegyzett, magas létszámot foglalkoztató, ismert vállalkozás. Végcél az anyagi függetlenség, az ehhez kapcsolódó szabad érzés. Elismerésük jele, hogy 1995-ben Nyíregyházán rendezik a XIII. Ifjúsági Atlétikai Európa Bajnokságot, melynek egyik nemzeti szponzorjogát ők nyerték el. Ennek a nagy kihívásnak szeretnének eleget tenni.

Van-e még, amire vágynak? Igen, több ötlet is van, de a legek legje, hogy Tarpa nevezetességét szeretnék azzal bővíteni, hogy Esze Tamás hamvai Tarpára kerüljenek. Ehhez minden áldozatra készek.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)