Nyíregyháza

A magas, jó megjelenésű örmény fiatalember, Nzsdeján Szuren úttörő szerepet vállalt megyénk mezőgazdaságában és feldolgozóiparában. Hozzájárult egy igazi termékváltáshoz. Az almának mára csökkent az ázsiója, nemrég írta meg a megyei lap, hogy Kínában termőre fordultak a pár éve telepített almások, a lengyelek is intenzíven termelik, nagy hát a konkurencia.

Az alma helyett sokan bodzát termelhetnek, ez jelentheti a termékváltást. Megyénket pár évvel ezelőtt még „Almaországnak” becézték, lehet, hogy jó pár év múlva „Bodzaországnak” fogják hívni. Nyírturán feldolgozóüzem épül, ez egyedi lesz széles e hazában, a nyírturai üzem ipartörténeti jelentőséggel bírhat majd az utánunk jövők körében. Ezt a nagy, de közeli tervet Szuren úr a Szurex International Kft. ügyvezető igazgatójaként valósítja meg, persze nem egyedül, hanem családi vállalkozás keretében.

Aki felfrissíti történelmi és földrajzi ismereteit, eszébe jut, hogy az ősi Örményország az Ararát hegyen és környékén terül el, nem messze Irántól, ott, ahol a monda szerint Noé apánk bárkája megfeneklett. Egy ilyen messziről jött, még fiatal ember akar itt megyére szóló termékváltást és egyedi üzemet? Hogy sikerülhet neki? Hogy mer belefogni ilyen nagy dologba? Nos, úgy, hogy gyakorlott közgazdász és kereskedő (azt mondják, az örményeknek a vérükben van a kereskedelem) ért már a zöldség- és gyümölcskereskedéshez, egy kicsit a termeléshez is.

Beszél négy nyelven, nagyon jól bírja már a mi roppant nehéz nyelvünket is. Aztán jó szakemberek veszik körül. Megkapta a megye illetékes szakembereinek anyagi és szakmai támogatását, így minden remény megvan arra, hogy a nagy tervek valóra váljanak.

E terveket hűen írta meg a közelmúltban a Kelet-Magyarország: „Egy mezőgazdasági termékváltáshoz járul hozzá a nyíregyházi székhelyű Szurex International Kft., amely augusztusban Nyírturán megkezdi egy feldolgozóüzem építési feltételeinek kialakítását. Az alma helyett megyénkben sokan bodzát, ribizlit és meggyet termelnek majd, ez jelenti a termékváltást. Nyírturán gyártott sűrítmények, élelmiszerek, italok színesítésére szolgálnak majd. A sűrítményeknek bőven lesz felvevő piacuk, a telepítés, a termelés és a feldolgozás pedig 700-800 embernek munkát ad majd. A kft.-nek 187 hektárnyi területen máris integrátori szerepe van a telepítésben és a termelésben. A szabolcsi homokos, savanyú talajon az említett három növény jól megterem.

A bodzatermelés lesz a fő profil. A telepítéseket szeptemberben kezdik és három éven belül kétszázötven hektár bodzást akarnak létrehozni. A bodza vírusmentes szaporítóanyagát, valamint az ültetés és a termelés technológiáját Fertődről hozzák, de a technológiai fegyelem megtartását a kft. fizeti. Kétezertől a bodzakivitelhez őstermelői igazolvány kell, ólmozott termést nem lehet majd kivinni az országból. Ribizlivel idén és jövőre 60 hektárnyi területet ültetnek be. Meggyből − főleg cigánymeggyből − 50 hektárnyit terveztek. Figyelmet érdemel, hogy a kft. biztosítja majd a meggy és a ribizli gépi szedését, a bodzát továbbra is hagyományos módon kell majd betakarítani.

A kft. idén a Megyei Fejlesztési Tanácstól 12,6 millió forint támogatást kapott az integráció kialakításához. Jövőre számítanak a nyírturai üzem építésének támogatására. A nyírturai üzemben 1999 végén vagy 2000 elején kezdik a próbagyártást. Az üzem 40-50 embernek ad majd állandó munkát és kenyeret.”

Jó tudni még, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a termékváltást jelentős összegekkel támogatja a kistermelők esetében is. Aki „zsebkendőnyi területén”, vagyis 1-2 hektáron termel bodzát, az az előzetes számítások szerint annyi jövedelemhez jut, hogy el tudja tartani a kisebb családját.

A hivatalos statisztika szerint Nyíregyházán és vonzáskörzetében immár ötven, örmény gyökerekkel büszkélkedő család él. Köztudott, hogy az örmények szorgalmasak, törekvőek és békés természetűek.

Nos, Szuren úr az őshaza fővárosában, Jerevánban született ezerkilencszázhatvankettőben. Az édesanyja egyetemi tanár volt (szegény már elhunyt), az apja számítógépes mérnök. Szuren tehát igazi értelmiségi családban szívta magába a tudást. Észtországban, Tartu városában végezte el a közgazdasági egyetemet.

A felesége, dr. Kovács Katalin ennek az egyetemnek az orvosi karán végzett. Diákszerelem, házasság, költözés Magyarországra…

Szuren a debreceni Agráregyetemen felsőfokú külkereskedelmi képesítést szerzett, egy ideig a Zöldértnél dolgozott, annak megszűnése után családi vállalkozásba kezdett. A felesége is aktívan segíti a vállalkozást, két fiuk van. Az is lehet, hogy a fiúk pár évtized múlva egy nagy konszernt igazgatnak majd…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)