Nyíregyháza

Olajmérnöknek készült és patikus lett belőle. Ma már el sem tudná képzelni másutt az életét, mint a hófehér bútorok, a rengeteg gyógyszer, no és a betegek közt. Kovács Bertalannak azért másfajta feladatot is adott a sors, mert 1991 óta ő a megyei gyógyszertári központ igazgatója, január 8. óta pedig a részvénytársaság igazgatója. Évtizedek óta szolgálja a beteg embereket, irányítja a szakmát, s ma már egyáltalán nem bánja, hogy gyermekkori álmát nem válthatta valóra.

Mivel a sárospataki református gimnáziumban érettségizett, hiába jelölte meg a veszprémi vegyipari egyetemet, a munkáshatalom fellegvárába be sem hívták felvételizni. Ez cseppet sem keserítette el, igyekezett a kedvező oldaláról nézni az eseményeket.

A hatgyermekes gazdálkodó családjában Bertalan a legifjabb, húsz évvel később született Béla bátyja után, aki bankigazgatóként vonult nyugalomba. Pál közgazdász, jogász, Ella, Mária és Katalin egyaránt tisztviselő. Sajnos, igen korán elvesztette a szüleit, így hamar megtanulta, mit jelent a saját lábára állni, felelősségteljes döntéseket hozni.

Sárospatakon 1952-ben érettségizett, s rögtön felvették a Budapesti Orvostudományi Egyetem gyógyszerészeti karára. Gyakornokként Vásárosnaményban és Kisvárdán ismerkedett meg a szakmával alaposabban.

Ezerkilencszázhatvanban került véglegesen Kisvárdára és azóta is a szívébe zárta és szülőföldjének vallja a rétközi kisvárost. Itt a főnöke Nagy László volt, akit kineveztek a gyógyszertári központ igazgatójának, és a húszas éveiben járó Kovács Bertalan a minisztérium külön engedélyével nyerhette el a vezetői posztot.

Így ő lett a nagyforgalmú gyógyszertárak vezetői közül az országban a legfiatalabb. Ezerkilencszázhatvankettőtől kilencvenegyig látta el ezt a megbízatást.

Időközben a kisvárdai kórház gyógyszerraktárát, majd az új kórház intézeti gyógyszertárát is vezette mellékállásban. Az ő nevéhez fűződik a kórház modern infúziós laborjának a létesítése. Itt körülbelül ötvenféle infúziót készítettek, s így ki tudták elégíteni a helyi gyógyító intézmény évi százezer palackos igényét.

Másik izgalmas megbízatása a területi főgyógyszerészi kinevezés. Eszerint az egykori járás területén működő kilenc gyógyszertár szakmai felügyeletét kellett ellátnia.

− Különösen ügyeleti időben szívesen beszélgettek az emberek a problémáikról, és ma is ez a patika egyik fő vonzereje  − állítja Kovács Bertalan.  − Harminc év múltán is azt tapasztalom, a beteg ember esendő, szeretne támaszt, vigasztalást keresni. Meggyőződéssel állítom, a patikus nagyon sokat tehet ezért. Bizonyára ez okból történt, hogy a szükségesnél is gyakrabban vállaltam ügyeletet, s ma is szívvel-lélekkel látom el ezt a csodálatosan szép hivatást.

A családja már az egészségügyhöz kötődik. Felesége Liener Ibolya, szintén gyógyszerész. Az ő édesapja dr. Liener Zoltán negyven éven át gyógyította a betegeket Kisvárdán, mint körzeti orvos.

A fia, György orvos, az Egyesült Államokban, Long Island-en él. Lánya, Zsuzsa gyógyszerész és a budapesti Eötvös utcában működteti a magánpatikáját. Az ő férje családorvos, dr. Goldberger Tamás, Csepelen laknak. A kisunoka, Ráchel hároméves.

Kovács Bertalan megszállottan szereti a sportot, különösen a labdarúgást. Aktívan focizott, Sárospatakon és az orvosegyetemi Haladásban. A középpályás posztján játszott, s NB-III-ban kergette a pettyest. Kisvárdán most ő a labdarúgó-szakosztály elnöke és a városi sportegyesület elnökségi tagjává választották.

Problémás időszakban nevezték ki a megyei gyógyszertári központ élére. Országosan jegyzett vállalatot sikerült létrehoznia belőle.

Külön is ki kell emelni a gyógyszergyártó labort, amely hazánkban az egyedüli, mivel mind a négy alapanyag (folyékony, kúp, kenőcs és tabletta) gyártási engedélyét is megkapta. Nemzetközi akkreditálási lehetősége szintén tekintélyt ad a most részvénytársasági formában működő cégnek.

Az orvosok és a gyógyszerészek szakmai kapcsolatáról Kovács Bertalan kiemelte: jó kollegiális viszonyt alakított ki velük, hiszen napi találkozás és egymásrautaltság mellett ezt másképp nem is képzelhetnénk el. Közösek a problémáik, mivel mind az orvos, mind a gyógyszerész a beteg embert szolgálja. Mindig megtalálta a közös pontot a kollégákkal, s még ma is baráti kapcsolatot tart a harminc éve ismert orvosokkal.

Igazi otthonának Kisvárdát tartja, ezért eszébe sem jutott beköltözni Nyíregyházára, amikor kinevezték a megyei intézmény élére.

Ma is akkor érzi jól magát, ha felveszi a fehér köpenyt és a recept fölé hajolva egy másik ember problémáján segíthet.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)