Nyíregyháza-Sóstó

A minden mozdulatában fegyelmezett, katonás megjelenésű gyógyszerész azok közé tartozik, akik a kötelező éveken túl, folytatva tanulmányaikat, doktori címet szereztek. Az önmagával és a munkatársaival szembeni „szigorúság” magától értetődő, hisz egy hibás mozdulat emberi életekbe is kerülhet. Vangel Sándor Farkas Anna és – a már néhai – Vangel Sándor harmadik gyermekeként Szegváron született. Hat testvére között van jogász, pedagógus, római katolikus plébános. Veronika, a legfiatalabb, alig másfél évesen tetanuszban hunyt el 1950-ben.

Vangel doktor felesége, Pusztai Mária is gyógyszerész, sőt ugyanebben a gyógyszertárban dolgozik. Fiuk, Sándor, belgyógyász-szakorvos, a MÁV Rendelőintézet egyik vezetője.

Leányuk Márta Zita, közgazdász, a Stollwerck gyár menedzserigazgatója Budapesten. Legkisebb gyermekük, Attila szintén a fővárosban dolgozik. Ő a Nokia cégnél programozó.

Dr. Vangel Sándor a szentesi Közgazdasági Technikumban tette le érettségi vizsgáit 1958-ban. Az érettségit munka követte Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszertári Központ raktárában, ahol az akkori főgyógyszerész „irányította” pályára a fiatal érdeklődő férfiembert. A kétévi, Vácott töltött katonaidő után az útja visszavezetett előző munkahelyére, ahol a már újonnan kinevezett főgyógyszerész szavai tovább inspirálták a pálya felé. Így felvételizett 1963-ban a Szegedi Egyetem Gyógyszerészeti Karára, ahová – szorgalmának és tanulásvágyának köszönhetően – sikeresen be is került. Az egyetemi évek alatt ismerte meg feleségét, akivel egyszerre is fejezték be a tanulmányaikat és vették át diplomájukat. Az ezt követő esküvő utáni első állomásuk rövid időre ismét Kecskemét lett, de a lakáshelyzetük megoldása végett Nyírbátorba kerültek. 1969 októberétől kezdődően dr. Vangel Sándor „pendliző” gyógyszerészként Bujon, majd Kótajban dolgozott, ahol először töltött be vezetői munkakört. 1971-ben került a megyeszékhelyre, ahol gyógyszer-gazdálkodási szakelőadóként tette a dolgát közel kilenc éven át. Ezen időszak alatt szakfelügyelői tanfolyamot végzett, szakvizsgát tett gyógyszerügyi szervezésből.

Doktori disszertációját 1980-ban, gyógyszertechnológia–gyógyszer-felszabadulási témakörben védte meg, Szegeden. A nyugdíjba vonult szakszervezeti titkár helyére egyhangúlag őt jelölték munkatársai, így négy éven át töltötte be ezt a funkciót. Közben szakfelügyelő lett, akinek a gyógyszertárak működésének teljes keresztmetszetét rendszeresen kellett ellenőriznie, az adott helyen készített gyógyszereket megvizsgálnia, azokat minősítenie. Munkájára mi sem jellemzőbb, hogy az érintettek megállapításait ellenvetés nélkül fogadták el. Mint gyógyszer-gazdálkodási osztályvezető két évig dolgozott, majd a Sóstóhegyen nyíló új gyógyszertárat pályázta meg 1987-ben. 1991 áprilisában új helyen, a Berenát úton már egy gyógyszertárnak való épületben dolgozik. Ez már magángyógyszertár is egyben. A jelenlegi helyén a „Sóstó Gyógyszertár” 1994 óta működik egy, az önkormányzattól bérelt épületben. Itt két gyógyszerész és egy asszisztens szolgálja ki a betegeket.

Mint gyógyszerész–történész személyes barátságban volt dr. Antall Józseffel, aki később miniszterelnök lett.

A kínálkozó lehetőséget kihasználva az épület tulajdonjogához 2001-ben jutottak, így ma már azt saját elképzeléseik szerint alakíthatják. Terveik között szerepel a bejárat felújítása, a külső tatarozás, csinosítás. Az anyagiaktól függően egy belső átalakítást is szeretnének elvégezni a jövőben. Kérdésünkre Vangel doktor elmondja, hogy a munkájuk során érzékelik a jóléti társadalmi élet káros hatásait: a mozgásszegény életmód okozta megbetegedések számának növekedését. Munkája kezdetére visszaemlékezve említi meg, hogy szerinte akkor lényegesen kevesebb volt a cukorbetegek, a daganatos megbetegedések száma a körzetben. A mai viszonyokra visszatérve szól arról, hogy a felfokozott életmód okozta feszültség, az intolerancia hatására egyre nő az idegi elváltozásokra szedhető gyógyszerek forgalma.

Vangel doktor úr lelkiismerete szavára hallgatva rendszeresen folytatja egészségnevelő munkáját azzal, hogy a hozzá fordulókat nemcsak a kapott gyógyszer hatásáról, hanem a betegség megelőzéséről is mindenre kiterjedően tájékoztatja. Elmondja, hogy a hozzá betérők épp úgy tisztelik őt, a gyógyszerészt, mint sok évtizeddel ezelőtt. Véleménye szerint azért, mert a körzetében még élők a falusi életmód haladó hagyományai. Ide kapcsolódóan mondja el, hogy munkájáért eddig sokféle hivatali elismerést kapott, de a legtöbbet neki az emberek megbecsülése jelenti.

Dr. Vangel Sándor kedvenc időtöltése a horgászat, a természetjárás, a kempingezés és nem utolsósorban imádja a fényképezést. Fiatalabb korában ezzel egészítette ki a fizetését is.

Mint mondja, nem bánta meg, hogy nem könyvelő lett belőle annak idején.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)