Lendvai Zoltán és Lendvai Zoltánné

A Szent István Nemesi Rend hazai megalapítói

Nyíregyháza-Sóstóhegy

Szétszóródott a magyarság, mint homok a szélben. Vannak, akiket csupán érzelmileg érint ez a tény, mások a tettek mezejére lépnek. Az Újvilágban, akár az Alkotmányt megfogalmazó alapítók, ezúttal 6, nemesen gondolkodó férfi nyilatkozatot és fogadalmat tett: mindent elkövetnek a szórványban, a határainkon túl és az anyaországban élő magyarok fennmaradásáért, összetartozásának erősítéséért. Molnár Elek, aki jelenleg Floridában él, vitéz Bánkúti Géza, vitéz Beke Imre, dr. Hilberth Tamás, Juhász Ferenc és Kossányi Miklós alapító atyák a nemzet sorsáért aggódó magyarok nevében, Szent István államalapításának ezredik évfordulóján, 2000. augusztus 20-án látták el kézjegyükkel az Alapító Okiratot. Lendvainé Ildikóval – akinek Molnár Elek a nagybátyja – és férjével, Lendvai Zoltánnal a tárgyi és szellemi emlékekkel, fotóhegyekkel zsúfolt családi ház nappalijában ezer évet repülünk vissza az időben. Előre pedig mennyit is láthatunk? – talán kiderül az írásból.

Minket is mélyen érintett a magyarság hányatott sorsáról folytatott polémia – kezdi a beszélgetést Ildikó. – Kimentünk Amerikába és ott részletesen tájékozódtunk a nemes küldetésről. 2001. augusztus 18-án pedig már Nyíregyházán avatták a Nemesi Rendhez csatlakozó új tagokat. Ebben a nappaliban – mutat körbe – olyan emberek cseréltek eszmét, akik globálisan gondolkodnak és lokálisan cselekednek, s erre buzdítják a barátaikat, családtagjaikat és a téma iránt érdeklődőket.

Magyarországra, közelebbről Nyíregyházára a Lendvai házaspár hozta el a Szent István Nemesi Rendet. Innen keresték fel az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki magyarság képviselőit, a hagyományokat őrző közösségeket. Országszerte is elindították a szervezést, avattak új tagokat Nyírparasznyán a csodálatos református templomban, Ópályiban, Budapesten, Karcagon, de eljutottak Kárpátaljára, Erdélybe és a Felvidékre is. A határainkon túli programokról több kilónyi fénykép és elmondhatatlan élmények őrzik a feldarabolt nemzet szellemi újraegyesítéséért tevékenykedők cselekedeteit. A másfél évtized számos programja közül csupán néhánynak szoríthatunk itt helyet: például Salánkon a Mikes Kelemen csoport közreműködésével a református templomban történt avatás után a görög- és a római katolikus hívek is csatlakoztak hozzájuk és énekelve vonultak a Rákóczi szobor avatásához. Csángó magyarokkal kötöttek barátságot. Külön kérték, hogy a Salánkon élő és a Beregszászi Magyar Egyetemen tanító Kész házaspár áldozatos munkáját emeljük ki, mert a felnőttek mellett gondolnak a gyerekekre is. A viszonylag zárt közösségben élő magyarok gyermekeinek szerveznek honismereti tábort, bevonva anyaországi vendégeket is. Jurtákban alusznak, megismerik az ősök mesterségét, például a lovaglást, a nyílvessző használatát, és elméleti, történelmi ismeretekkel is gazdagodnak.

45 magyarlakta településről toborozták a Nemesi Rend tagjait, és 18 határon túli településen tartottak már avatást, de a kezdeti lelkesedés sok helyen alábbhagyott. Ők viszont töretlenül őrzik a lángot, mint Ildikó fogalmazott: mi a templomban, kezünket felemelve esküt tettünk Isten és a közösség előtt, hogy mindent megteszünk a magyarság összetartozásának elősegítéséért, csak nem szegnénk meg az eskünket?!

A cselekvő támogatáshoz pénz is kell, ezért Zoltán és Ildikó létrehozta a Szent István Nemesi Rend Első Alapítványát, mely a jelenlegi vezető, Móré Mihály irányításával új lendületet kapott. Sikerrel pályáztak központi forrásokra. Így tudták nemrégiben a kolozsvári Házsongárdi temetőben rendbe hozni a báró Wesselényi család sírkertjét. Az Árpádházi Szent Erzsébet Líceum végzős diákjainak gyönyörű ballagó ruhákat ajándékoztak, mások huszár egyenruhát kaptak. A gyimesközéploki iskolának hímzett zászlót adományoztak. Szorosan együttműködnek a sóstóhegyi Aranykor Nyugdíjasklubbal is, amelyet Lendvai Zoltán vezet. Tavaly például zsákszámra gyűjtöttek használt ruhát és vitték ki Salánkra.

Olyan emberekkel ismerkedtünk meg az évek során – folytatja Lendvainé Ildikó – akik szintén önzetlenül tevékenykednek a magyar közösségekért, például Berszán atya, Tőkés Erzsébet, Deáki András. Fontosnak, hogy a diaszpórában élő honfitársaink unokái is tudjanak megszólalni magyarul. Szerveznénk szívesen cserelátogatást, mert az anyaországbeliek, főleg az idősebbek, nem beszélnek angolul, ugyanúgy, ahogy az 56-os emigráltak unokái nem ismerik nagyszüleik nyelvét. Felemelő pillanat volt Csíksomlyón az ünnepi körmenet részeseként a kegytemplomhoz eljutni. Látni az ezer éves Őrházat, mellette a kőből kifaragott Szent Koronával.

Lendvaiék közel félévszázados frigyét három gyermekkel áldotta meg a Teremtő: Zsolt táncművész, Péter a Zwack-nál dolgozik, Kata angoltanár. Küzdelmeiken érzik az égiek áldását.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése