Lendvai Zoltán és Lendvai Zoltánné

A Szent István Nemesi Rend hazai megalapítói

Nyíregyháza-Sóstóhegy

szszb_32_tk_lendvai_zoltan_800.jpgSzétszóródott a magyarság, mint homok a szélben. Vannak, akiket csupán érzelmileg érint ez a tény, mások a tettek mezejére lépnek. Az Újvilágban, akár az Alkotmányt megfogalmazó alapítók, ezúttal 6, nemesen gondolkodó férfi nyilatkozatot és fogadalmat tett: mindent elkövetnek a szórványban, a határainkon túl és az anyaországban élő magyarok fennmaradásáért, összetartozásának erősítéséért. Molnár Elek, aki jelenleg Floridában él, vitéz Bánkúti Géza, vitéz Beke Imre, dr. Hilberth Tamás, Juhász Ferenc és Kossányi Miklós alapító atyák a nemzet sorsáért aggódó magyarok nevében, Szent István államalapításának ezredik évfordulóján, 2000. augusztus 20-án látták el kézjegyükkel az Alapító Okiratot. Lendvainé Ildikóval – akinek Molnár Elek a nagybátyja – és férjével, Lendvai Zoltánnal a tárgyi és szellemi emlékekkel, fotóhegyekkel zsúfolt családi ház nappalijában ezer évet repülünk vissza az időben. Előre pedig mennyit is láthatunk? – talán kiderül az írásból.

Minket is mélyen érintett a magyarság hányatott sorsáról folytatott polémia – kezdi a beszélgetést Ildikó. – Kimentünk Amerikába és ott részletesen tájékozódtunk a nemes küldetésről. 2001. augusztus 18-án pedig már Nyíregyházán avatták a Nemesi Rendhez csatlakozó új tagokat. Ebben a nappaliban – mutat körbe – olyan emberek cseréltek eszmét, akik globálisan gondolkodnak és lokálisan cselekednek, s erre buzdítják a barátaikat, családtagjaikat és a téma iránt érdeklődőket.

Magyarországra, közelebbről Nyíregyházára a Lendvai házaspár hozta el a Szent István Nemesi Rendet. Innen keresték fel az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki magyarság képviselőit, a hagyományokat őrző közösségeket. Országszerte is elindították a szervezést, avattak új tagokat Nyírparasznyán a csodálatos református templomban, Ópályiban, Budapesten, Karcagon, de eljutottak Kárpátaljára, Erdélybe és a Felvidékre is. A határainkon túli programokról több kilónyi fénykép és elmondhatatlan élmények őrzik a feldarabolt nemzet szellemi újraegyesítéséért tevékenykedők cselekedeteit. A másfél évtized számos programja közül csupán néhánynak szoríthatunk itt helyet: például Salánkon a Mikes Kelemen csoport közreműködésével a református templomban történt avatás után a görög- és a római katolikus hívek is csatlakoztak hozzájuk és énekelve vonultak a Rákóczi szobor avatásához. Csángó magyarokkal kötöttek barátságot. Külön kérték, hogy a Salánkon élő és a Beregszászi Magyar Egyetemen tanító Kész házaspár áldozatos munkáját emeljük ki, mert a felnőttek mellett gondolnak a gyerekekre is. A viszonylag zárt közösségben élő magyarok gyermekeinek szerveznek honismereti tábort, bevonva anyaországi vendégeket is. Jurtákban alusznak, megismerik az ősök mesterségét, például a lovaglást, a nyílvessző használatát, és elméleti, történelmi ismeretekkel is gazdagodnak.

45 magyarlakta településről toborozták a Nemesi Rend tagjait, és 18 határon túli településen tartottak már avatást, de a kezdeti lelkesedés sok helyen alábbhagyott. Ők viszont töretlenül őrzik a lángot, mint Ildikó fogalmazott: mi a templomban, kezünket felemelve esküt tettünk Isten és a közösség előtt, hogy mindent megteszünk a magyarság összetartozásának elősegítéséért, csak nem szegnénk meg az eskünket?!

A cselekvő támogatáshoz pénz is kell, ezért Zoltán és Ildikó létrehozta a Szent István Nemesi Rend Első Alapítványát, mely a jelenlegi vezető, Móré Mihály irányításával új lendületet kapott. Sikerrel pályáztak központi forrásokra. Így tudták nemrégiben a kolozsvári Házsongárdi temetőben rendbe hozni a báró Wesselényi család sírkertjét. Az Árpádházi Szent Erzsébet Líceum végzős diákjainak gyönyörű ballagó ruhákat ajándékoztak, mások huszár egyenruhát kaptak. A gyimesközéploki iskolának hímzett zászlót adományoztak. Szorosan együttműködnek a sóstóhegyi Aranykor Nyugdíjasklubbal is, amelyet Lendvai Zoltán vezet. Tavaly például zsákszámra gyűjtöttek használt ruhát és vitték ki Salánkra.

Olyan emberekkel ismerkedtünk meg az évek során – folytatja Lendvainé Ildikó – akik szintén önzetlenül tevékenykednek a magyar közösségekért, például Berszán atya, Tőkés Erzsébet, Deáki András. Fontosnak, hogy a diaszpórában élő honfitársaink unokái is tudjanak megszólalni magyarul. Szerveznénk szívesen cserelátogatást, mert az anyaországbeliek, főleg az idősebbek, nem beszélnek angolul, ugyanúgy, ahogy az 56-os emigráltak unokái nem ismerik nagyszüleik nyelvét. Felemelő pillanat volt Csíksomlyón az ünnepi körmenet részeseként a kegytemplomhoz eljutni. Látni az ezer éves Őrházat, mellette a kőből kifaragott Szent Koronával.

Lendvaiék közel félévszázados frigyét három gyermekkel áldotta meg a Teremtő: Zsolt táncművész, Péter a Zwack-nál dolgozik, Kata angoltanár. Küzdelmeiken érzik az égiek áldását.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése