Nyíregyháza

Amikor 1995-ben az édesanyját utolsó útjára kísérte, bizonyára megrendítette a gondolat: szülők nélkül maradt, hiszen édesapja, aki a mezőgazdasági főiskola tangazdaságában volt gépszerelő, már jóval korábban meghalt. Így aztán a fájdalom és a gyász beárnyékolta az esztendő egészét.

Balázs László ’62-ben született Nyíregyházán, kései gyermekként. Igaz, édesanyja még csak negyvenesztendős volt, de László testvérei jóval előtte jártak korban. Ezért aztán nem nagyon lehettek vele a gyermeki csínytevésekben. A megkésettségnek persze voltak előnyei is, mert az új jövevény megkapott mindent, amire az Újtelekbokorban gazdálkodó szülőktől csak kitelt.

Itt járt általános iskolába is (az első négy osztályt), ötödiktől nyolcadikig a Váci Mihály Tanyai Kollégium lakója volt Nyíregyházán, a Városmajor utcában.

Amikor pályát kellett választani, a tinédzser valószínűleg nem gondolkodott sokat, mert a gyermek azt látta otthon, hogy a szülei sohasem pihennek, hiszen a paraszti gazdálkodás állandóan ad munkát. Ráadásul nem is lehet belőle olyan jól élni. Ezért aztán a 110. Számú Szakmunkásképző Intézetbe jelentkezett, ahol gázszerelő szakmunkás bizonyítványt szerzett 1979-ben. Jól tanult, természetes volt tehát, hogy a tanulást nem hagyta abba, és ugyanitt érettségizett a levelező tagozaton.

Ekkor már a Tigáznál dolgozott, s a munka mellett „maszekolt” is, hiszen a fiatalembernek szüksége volt minél több pénzre, hogy a terveit megvalósítsa. Aztán ott volt az iskola, de annak befejezése után sem gondolt továbbtanulásra, mert egyszerűen nem bírta volna. Nem jutott rá idő.

1983-ban megnősült. A házasságban két kislány született: Anita 1984-ben, Fanni 1991-ben. Szeretett volna még egy kisfiút is, de egyelőre lekerült a napirendről.

1991-ben két társával megalapították a BANU-SZER Kft.-t, mert tudták, hogy eléri a megyét is a gázprogram, s ezért érdemes önálló vállalkozásba kezdeni. A cég a következő esztendőben kezdte meg működését. Év végére kiderült, hogy a sikeres munkához egész emberre van szükség, ezért otthagyta a Tigázt. A kft.-nek megalakulása óta egyik ügyvezető igazgatója. Kezdetben akadt gond bőven. A legfontosabb feladat az volt, hogy megismertessék a céget a megyében, hiszen be kellett törni a piacra. Ez pedig egyáltalán nem volt könnyű, számos akadályt kellett legyőzni. Végül azonban ez is sikerült, mert mindnyájan hittek benne, hogy jó utat választottak maguknak. Jelenleg kereskedelem és kivitelezés a fő profiljuk, önálló telephellyel, saját gépparkkal rendelkeznek, kilenc ember megélhetését biztosítják. Bőven adott munkát a gázprogram megyénkben, de mostanra beszűkültek a lehetőségek, sajnos egyre fogy a vásárlóerő. Ezért berendezkedtek a különféle gázüzemű készülékek szervizelésére, valamint kiléptek a megyéből és − például − Borsod megyében vállalnak munkát.

Balázs Lászlónak sohasem voltak nagyratörő tervei. Nem vágyott fantasztikus gazdagság után, csak olyan működőképes céget szeretett volna létrehozni, amely képes arra, hogy a benne részt vevőknek megélhetést biztosítson. Ezt az elmúlt években sikerült megvalósítani, és ezt mindenképpen sikernek érzi.

A vállalkozás azonban halálra van ítélve, ha nem gondoskodnak a fejlődéséről. A BANU-SZER Kft. tagjai is azon fáradoznak, hogy minél biztosabban álljon a cég a lábán. Új üzlet megnyitásán gondolkodnak, igyekeznek minél több megrendelőt szerezni. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha minden munkájuk egyben referenciául is szolgál. A tisztességes szolgáltatás mindig is nagyon fontos, de napjainkban különösen felértékelődik, mert egyre nehezebb megrendeléshez jutni.

Valaha Balázs László azért nem választotta a gazdálkodó életformáját, mert szerette volna, ha több szabad idővel rendelkezik, nem kell minden percét munkával töltenie. A vállalkozás azonban nem engedi meg ezt az életmódot, így aztán nagyon kevés időt tölthet a családjával. Nyaranként elmennek üdülni valahová, de jó lenne, ha ezt gyakrabban megtehetnék.

Év közben jólesik egy kis futball a haverokkal, néha pedig asztaliteniszezés. Amikor jó az idő, csavargás a gyerekekkel az erdőben.

Amikor Balázs Lászlóval az Ady Endre utcai lakásban beszélgetünk, éppen egy tüdőgyulladásból lábadozik. Érthető, ha nincs olyan jó kedve. Bár az is igaz, hogy a január eleji gazdasági és üzleti pangás, a várható és a már bejelentett intézkedések nem kínálnak túlságosan sok optimizmust. Márpedig a vállalkozásnak még sokáig életben kell maradnia, hiszen ő is meg a társai is gondoskodni akarnak a gyerekek jövőjéről. Van feladat elég, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy Balázs László mindössze harminchárom éves. Abban a korban van, amikor a legtöbbet képes teljesíteni, amikor még nem érezheti azt, hogy elfáradt, vagy egy-két napnál több pihenésre lenne szüksége.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)