Nagykálló

Nagykálló és a mellette lévő Harangod évente több megyei rendezvény színhelye. (Kevesen tudják – főleg a fiatalok körében –, hogy ez a kisváros valaha megyeszékhely volt.) Több híres embert adott a hazának ez a település. A Kállai kettős dallamai pedig szárnyalnak a határokon is túl. A német testvérvárosban, Metzingenben is jól ismerik és tisztelik a nagykállóiakat. Ezen a két könyvoldalon ízelítőt adunk e város múltjáról, jelenéről, felvázoljuk jövőjét, dióhéjban bemutatjuk polgármesterét, Terdik Jánost.

A települést 1263-ban Káló néven említette egy oklevél. Az Árpád-korban már lakott volt. 1315-ben városi rangot kapott. I. Rákóczi György itt öntette a szabadságharc első ágyúit. Korányi Frigyes szülőháza, az Ínségdomb és Harangod csodálatos környezete ma is turistacsalogató.

A termálfürdő is vonzóvá teszi a bő 10 ezer lelkes várost. Említést érdemel, hogy 1991-ben megalakult a Településszolgáltató és Vállalkozó Kft., 67 százalékban tulajdonos az önkormányzat, 33 százalékban a Nagykálló Városért Alapítvány. A kft. kommunális és építőipari szolgáltatásokat végez. Üzemelteti és fenntartja az egyhektáros parkosított strandfürdőt. Biztosítja az ivóvíz és az ipari víz szükségletet. A kft. a strand fejlesztését tervezi.

A KÁLLFO Jóléti Szolgálat Alapítvány és Kht. bemutató prospektusában ez olvasható: „Célunk minél több hátrányos helyzetű dolgozó foglalkoztatása. Elsősorban megváltozott munkaképességű, kisnyugdíjas, önhibáján kívül a társadalom szélére sodródott ember számára lehetőséget biztosítunk az újrakezdéshez. Humánszolgáltatásaink: háziápolás, házigondozás, gyógypedagógia. Tevékenységeink: sícipő-, sportcipővarrás, textilvarrás, faipari munkák. Külföldi partnerünkkel, az olasz Nordica-val, illetve a Benetonnal ezerkilencszázkilencvenkettő óta dolgozunk együtt.”

2003 végén a polgármestertől kaptunk tájékoztatást, amely szerint egy angol érdekeltségű cég Nagykállóban biosajtüzemet hoz létre. A belvárosban bevásárlóközpontot építenek. A szociális intézkedések közt a 65 éven felülieknek az új önkormányzat eltörölte a vízalapdíjat. Ebben az évben szociális segélyre több mint 150 millió forintot fizettek ki. Terdik János hangsúlyozta: az új önkormányzat 200 millió forintos adósságot örökölt. Ezért és más megfontolásból is takarékossági tervet dolgoztak ki, intézkedtek a „pénzteremtés” érdekében.

A karcsúsítás jegyében összevonásokra került sor, a korábbi tizenkét intézményből hat lett. A kiadások csökkentése, a bevételek növelése most is fő célkitűzés. Az iparűzési adót 1 százalékról 1,8 százalékra növelték, hogy gyarapodjon a város kasszája. (A polgármester zárójelben megjegyezte, hogy megyénk számos településén 2 százalék az iparűzési adó.) Az úgynevezett alaptevékenységen kívüli tevékenységeket kiadták vállalkozásokba.

Ígéretes az az intézkedés, amelynek nyomán négy szakember pályázatfigyelő csoportot alapított. Tíz hónap alatt harmincnégy pályázatot készítettek, összesen 1,2 milliárd forint támogatásra pályáztak. A többletbevételből az önkormányzat a kultúrát és a sportot a korábbinál nagyobb mértékben támogatja. A város huszonhét utcája 85 millió forintos költséggel szilárd burkolatot kapott, 2004-ben tizenegy utcát újítanak fel.

A polgármesteri hivatalban többes céllal létrehozták az ügyfélszolgálati irodát. A város költségvetése 2003-ban 2,5 milliárd forint volt.

A munkahelyteremtésre is gondoltak. Megállapodás van arról, hogy befektetők építenek egy biosajtüzemet, itt 50 embernek teremtenek munkát. Elkészült a város településrendezési terve. Ebből is kiderül, hogy az önkormányzat modern, lakható kisvárost akar. A terv szerint a központban pihenőparkot és díszparkot építenek. A központban valószínű már 2004-ben körforgalmat alakítanak ki.

Új egészségügyi központ is épül a belvárosban, önkormányzati telken. A mostani egészségügyi központ helyére átköltözik a polgármesteri hivatal. A mostani, pontosabban a régi polgármesteri hivatalban alakítják ki az idősek otthonát.

Külön említést érdemel: a nagykállóiak kérték, hogy az új autópálya nagy ívben kerülje el a várost. A belvárosban a mostaninál jobb közlekedési lehetőséget alakítanak ki, kiiktatják a nagy kanyarokat.

Terdik János jogi szakokleveles mérnök, szakközgazdász. Több helyen szerzett vezetői, szakmai és emberi tapasztalatokat. Öt éven keresztül a híres vasas üzem, a Mezőgép Vállalat főmérnöke volt. Nagykállóban az Országos Takarékpénztár fiókigazgatójaként is dolgozott.

A felesége pedagógus. Az egyik lánya jogi egyetemen, a másik a tanárképző főiskolán tanul. A jól képzett, tapasztalt polgármester jó családi háttérrel záloga lehet Nagykálló fejlődésének. A nagy múltú városnak jövője is van.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)