Geszteréd

A Dél-Nyírség egyik szép kis települése Geszteréd, amelynek polgármestere már harmadik ciklus óta Bujdosó László. Az itt élő kétezer ember a rendszerváltozás óta eltel egy évtized alatt rájött arra, hogy a szűkebb környezet dolgaival és saját családjuk jólétének megteremtésével léphetnek előbbre. Mostanában az a tapasztalat, hogy a politikától elfordulnak. Nem tesz jót a közmegítélésnek az a sok visszás ügy, amelyet a tömegtájékoztatás jóvoltából naprakészen ismernek a helybeliek is.

Bujdosó László Geszteréden született 1947. március 3-án. Édesapja, Bujdosó Ferenc, a termelőszövetkezetben dolgozott, sajnos, már nem él. Édesanyja, lánykori nevén Molnár Magdolna, szintén a termelőszövetkezetben dolgozott. Ma már nyugdíjas. Három testvér osztozott a szülők szeretetén, Jolán Csepelen dolgozik, Katalin az Arany Szablya Szövetkezet Gyógyért raktárában tevékenykedik. A felesége, Kókán Anna, könyvtárosként, majd a közigazgatásban dolgozott. Évek hosszú során ápolták az idős, beteg szülőket.

A nagykállói Budai Nagy Antal Gimnáziumban ezerkilencszázhatvanötben érettségizett Bujdosó László. Utána két év katonaság következett, és nevezetes napon, 1967. november 7-én alhadnagyként szerelt le. Minden bizonnyal meghatározó öt esztendő következett az életében, mert a balkányi OTP-fiókban dolgozott. Itt megismerkedett a pénzforgalommal, a hitelkihelyezés szabályaival, és egy sor más, fontos kérdéssel. Ennek a tudásnak polgármesterként óriási hasznát veszi, mert szinte egyedülálló az a jelenség a települések között, hogy Geszteréd hitelfelvétel nélkül oldja meg feladatait!

Ezerkilencszázhetvenkettőben a geszterédi Virágzó Föld Mezőgazdasági Szakszövetkezetben majd a különböző szövetkezetek egyesülése után ezerkilencszáznyolcvannyolcig ezen a szakterületen fejtette ki a tudását. 1989. január elsejétől áthívták a geszterédi községházára. Időközben 1990 februárjától megválasztották tanácselnöknek. Néhány hónap múlva, a rendszerváltozás első választásán pedig a helybeliek rá szavaztak mint polgármesterre. Azóta folyamatosan Bujdosó László kapja a legnagyobb bizalmat.

Ez nem a véletlen műve, hisz soha nem fejlődött annyit a község, mint az elmúlt években. Megvalósították a gázberuházást, a távközlést, új egészségügyi központot avattak gyógyszertárral együtt. Tavaly lett kész az iskolabővítés, utakat, járdákat építettek. Még a városokkal összehasonlítva is kiemelkedő az az eredmény, hogy valamennyi utat szilárd burkolat fedi.

Még a munkahelyteremtés ad folyamatos gondot és elfoglaltságot. Számos próbálkozás után úgy tűnik, hogy az Arany Szablya Szövetkezet egy olasz partnert hoz a faluba. Ugyancsak derűlátásra ad okot, hogy a debreceni székhelyű Fabó Kft. mezőgazdasági és gyümölcsfeldolgozó üzemet hűtőtárolóval együtt telepít ide. A helyben megtermelt almát, meggyet, szilvát, bodzát dolgoznák fel, és a magasabb feldolgozottsági fokú terménynek bizonyára jobb piacot találnának.

A szántóföldi termesztésben korábban meghatározó szerepet játszó dohány visszaesett. Helyette fólia alatt paprikát, paradicsomot, uborkát termesztenek a gazdák. A primőr áruknak igen nagy a kereslete a városi piacokon.

Bujdosó László már utalt rá, hogy a politika iránti érdeklődés lanyhult. Bár a választásokon az arra jogosultak hatvan–hetven százaléka vesz részt, és ez az átlaghoz képest magas arány. Ám mégis az a tapasztalat, hogy kevesebben mennek el az országgyűlési képviselői fogadóórákra. A polgármester által tartott közmeghallgatáson előfordult, hogy kétszázan is elmondták gondjaikat, problémáikat. Az utóbbi időben hatvan–hetven ember jelenik meg. Ez persze felfogható úgy is, hogy a helybeliek elégedettek a település fejlődésével, egyéni problémáikat pedig hivatali úton tudják orvosolni, s ezért nem szükséges egyenesen a polgármesterhez fordulniuk.

Ciklusonként egyre nehezebb a közélet irányítása – ez a véleménye a polgármesternek. Nagyon sokat nyom a latban, hogy kiket választanak meg a helyi képviselő-testületbe, s azon belül is ki kap bizalmat az alpolgármesteri teendők ellátására. Bujdosó László azt az alapelvet fogalmazta meg magának, hogy folyamatosan megfeleljen az elvárásoknak. Ez alatt egyaránt érti a kormányzat, a törvény szabta kereteket és lehetőségeket, valamint a falubelieknek a vele szemben támasztott elvárásainak is meg akar felelni.

Szabadidejében is meglehetősen sokat dolgozik Bujdosó László. Számtalanszor viszi haza a megoldást sürgető iratokat, sok a szakirodalom, a jogszabálygyűjtemény, amelyet akár órára készen kell ismernie. Sokféle rendezvényt szerveznek az önkormányzatok tisztségviselői számára, ezek közül a legfontosabbakon mindenképpen részt akar venni. Mint mondja, az információhiány lemaradást jelentene akár egy pályázatról, akár bármi másról.

A szellemi fáradságot fizikai munkával piheni ki, ezerkétszáz négyszögöles kertjében szőlőt, gyümölcsöt termeszt.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)