Geszteréd

Aki szép és nehéz pályát választott, az pedagógus lett – mondja Molnár János, a Geszterédi Általános Iskola igazgatója. Hogy ez így van-e, vagy nem, nehéz lenne eldönteni. Az viszont tény, hogy nemcsak a korábbi évtizedekben érdemelte ki – joggal – a lámpás szerepet a tanító, hanem az újabb kor divatja szerint a civil szervezetekben, az önkormányzat bizottságaiban szintén sokféle feladat hárul rájuk.

Így tartotta ezt rendjén Molnár János, aki a geszterédi gazdálkodó Molnár János családjában második gyermekként született 1946. november 9-én. Édesanyja, lánykori nevén Halavács Julianna, aki a családi tűzhely ápolását, és a gyermekek felnevelését tartotta – divatos szóval élve – az önmegvalósítása eszközének. Az édesapa, Molnár János, gazdálkodóként teremtette elő a hattagú család mindennapi kenyerét. Négy fiú született, a legidősebb András, gépkocsivezető. János a második, Ferenc öccse belső ellenőrként ment nyugdíjba, László az egyik biztosítótársaság üzletkötője. Molnár János felesége, Dudás Magdolna, aki a közeli Hajdúsági Iparművekben dolgozott. Két fiú született a házasságukból. János mezőgazdasági gépész üzemmérnök, Tibor az apa nyomdokait követve, pedagógus lesz.

A patinás nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskolában érettségizett ezerkilencszázhatvanötben. Akkoriban a fiatalemberek még két évet szolgáltak sorkatonaként. Leszerelés után felvételizett a Bessenyei György Tanárképző Főiskola orosz–testnevelés szakára. Diplomáját ezerkilencszázhetvenháromban vette át. Természetesnek tűnt számára, hogy a szűkebb szülőföldre jön haza tanítani. Két évig a Balkányhoz tartozó Béketelepen állt a katedrán, majd ezután, éppen harmincegy évvel ezelőtt lépte át a geszterédi iskola kapuját. Előbb beosztott pedagógusként dolgozott. Öt éven át vezette az úttörőcsapatot is. Rövid ideig igazgatóhelyettesként, ötödik éve pedig kinevezett igazgatóként látja el a feladatait.

Az a tapasztalata, hogy a vidéki iskolások sportból általában jobbak, mint a városi társaik. Az indulásnál mindenképpen ezt lehet észrevenni. Geszterédet például a Nemzeti Atlétikai Program bázisiskolájának nevezték ki. Évente bejutnak a legjobbak több sportág megyei döntőjébe, sőt három alkalommal az országos versenyre is eljutottak. Még ma is emlegetik azt a diákjukat, a Zakariás fiút, akinek a nyíregyházi stadion atlétikai pályája kicsinek bizonyult a kislabdadobásnál: a száznégy méteres eredménnyel kirepült a labda a stadionból… Évente a megyei döntőben szerepelnek mind a lányok, mind a fiúk kézilabdában. Az igazgató úr, mint testnevelő állítja, a legjobb edzői program is hatástalan lenne, ha a gyerekek nem akarnák maximálisan a sikert, és nem tennének meg mindent az eredményért. Náluk természetes mindennap a testnevelés, ebből három a hivatalos óra, a közbülső napokon pedig lehetőséget találnak a testedzésre.

Az eredmények mögé pillantva egyértelmű, hogy a nevelőtestület törekvése, az egészséges életmódra nevelés itt már mérhető. Molnár János meggyőződése, hogy kiemelkedő eredményt csak kiváló fizikai és lelki kondíció mellett lehet elérni.

Az iskola szakmai és pedagógiai programjának hangsúlyos eleme az alapkészségek fejlesztése mellett az angol nyelv és a számítástechnika oktatása. Mindig, minden erejével azon volt és van, hogy iskolájuk minél szebb, otthonosabb legyen, és benne tanulók, nevelők örömmel és eredményesen dolgozzanak. Az utóbbi öt évben eddig soha nem látott mértékű fejlesztés következett be. Taneszközeiket újakkal bővítették. Kiemelkedő például: számítógépeik száma kettőről húszra nőtt.

– Tantermeink száma hárommal bővült. Tartalmi munkánk lényegesen javult, a tantárgyak tanítási eredményessége megyei szinten hatvan–hetven százalékos. Nevelőtestületünk hetven– nyolcvan százalékban igazi hivatástudattal és nagy szakértelemmel dolgozik, a siker közös. Mint megszállott vezető, gondolatban éjjel-nappal az iskolában van – mondja Molnár János.

Az igazgató úr a személyes példamutatást tartja a legfontosabb pedagógiai módszernek. Kartársai előtt az önképzés szerepét hangsúlyozza azzal, hogy például 2000 decemberében szerezte meg a Budapesti Műszaki Egyetemen közoktatás-vezetői diplomáját. Hamarosan ismét újra iskolapadba ül, hogy egyetemi diplomát szerezzen a pedagógia valamelyik ágából.

– Az élet alapja a sok tanulás, az állandó munka és az alkalmazkodás – mint mondja. – A pedagógiai eredményesség a tehetséges gyerekek és a jó pedagógusok függvénye. A pedagógia a végtelen türelemről, a jóságról és a szeretetről szól. Munkánk legnagyobb fizetsége, elismerése, ha a gyerekek szeretnek bennünket. Az élet követelménye: minél magasabb szinten megfelelni az egyre növekvő társadalmi elvárásoknak. Célom mindig ez volt és ez is lesz.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)