Virág Jánosné

Megbízott ápolási igazgató,

Nagykálló

szszb 23 tk Virág Jánosné3.jpgA határozott és reális elképzelésekkel rendelkező diplomás szakember 1966. június 24-én született Nagykállóban, Kiss Erzsébet néven anyakönyvezték. A három gyereket nevelő szülők tisztességes, becsületes, dolgos emberekké alakították csemetéiket. Erzsébet nővére óvónőnek tanult. Ma kétgyermekes édesanya. A fiatalabb testvér katonatiszt, aki jelenleg is tanulmányokat folytat.

Virág Jánosné „Életút-kiegészítés” címmel készített munkájában a továbbiakban így ír saját magáról: „Iskoláim végzésekor mindig maximálisan szerettem helytállni, melyet felnőtt koromban a munkámban is célként fogalmazok meg. Családi életem kiegyensúlyozott. Férjem a megyei Jósa András Oktató Kórház Sürgősségi Osztályán dolgozik, így maximálisan támogat az egészségügyi reform okozta nehézségek áthidalásában. Két fiam nevelésében az életre nevelést vállaltuk, amely a mai viszonyok között nem könnyű feladat. 23 éve dolgozom az egészségügyben, kisebb kitérők során a szociális terület nehézségeit is volt módomban megismerni.”

A nagykállói Svetits Katolikus Gimnáziumban megkezdett középiskolai tanulmányai után a Korányi Frigyes Gimnázium diákjaként érettségizett 1984-ben. Ezt követően Nyíregyházán általános ápoló és általános asszisztensi képesítést szerzett 1986-ban. Kezdőként – még az érettségi után – a Jósa András Megyei Kórház SBO-ápolójaként dolgozott. A szakképesítés megszerzése után került mai munkahelyére, a Nagykállói Egyesített Szociális Intézetbe. Itt különböző beosztásokban dolgozott egészen 2006 januárjáig, amikortól is megbízott ápolási igazgató lett. A mindennapi tevékenységek összetett volta, az élet hozta változások voltak azok, amelyek megkövetelték, hogy tovább tanuljon. Így az 1998 és 2002 közötti időszakban diplomás ápolói oklevelet és szakvizsgát is szerzett a Semmelweis Egyetem EFK, illetve a Debreceni Egyetem EFK keretein belül. Vezetői gyakorlatát a Megyei Pszichiátria Szakkórház gerontopszichiátriai részlegvezető főnővéreként szerezte meg.

Szakmai tevékenysége sokrétű éppúgy, mint a mindennapi munkája. Országos szakmai konferenciákon tartott előadásaival a „Hartman-díj” jutalmazottja, illetve 2003-ban Gyulán, a„Nívó-díj” birtokosa lett. A 2000-ben megjelent írásos publikációjában foglaltakat a mai napig alkalmazzák a gyakorlatban.

A 2003-ban alakult kutatási csoport tagjaként az idősellátásban dolgozó szakemberek tanácsait az ő aktív részvételével fogalmazták meg. Szakirányú pályázaton 2004–2005-ben vett részt. A „Mobil Geriátriai Tanácsadó Szolgálat” féléves munkájának szervezése, aktív részvétel és szakmai beszámoló készítése volt a téma.

Hivatásának mélységeiről így fogalmaz: „A 23 éves egészségügyi pályafutásom során tovább erősödött a hivatásomhoz való hűségem, hiszen a legszebb és legnemesebb feladat embertársaink segítése. Az ápolás egy művészet, melyet egy életen át tanulnunk kell, hogy e szép hivatás elismert művészei lehessünk. Az ápolás igazi művészi értékét csak a team képes megvalósítani. Fontos feladat tehát meghatározni azt, hogy kik vesznek részt a team munkájában. A résztvevők és egyben vállalók lelkesedését táplálni kell, biztonságot kell sugallni, hiszen akkor számíthatunk tényleges, hatékony, alkotómunkára. Mindezt úgy megvalósítva, hogy személyes példamutatásommal, korrektségemmel, szakmai és emberi hozzáállásommal az ápolás művelőinek munkája elismerése egyértelművé váljon. A feltétel nélküli elfogadás, az empátia, az etikus magatartás, a szakmai igényesség és elkötelezettség elengedhetetlen feltétele szakkórházunk ápolási munkájának. A pszichiátriai betegek ellátása nem nélkülözheti az előbb felsorolt jellemzőket az ápolókat tekintve. Feladatomként, fontos célként határoztam meg, hogy az ápolók személyiségét fejleszteni szükséges, hogy az előzőekben felsoroltak jellemezzék az ápolás gyakorlóit…”

A minden bizonnyal még sokáig folytatódó, negyedszázados tevékenysége valódi próbatételéről az alábbi sorokban megfogalmazottat írja le: „Az igazi kihívás számomra a beteg megfelelő ápolása, az emberi bánásmód, a munkahelyi morál, az etikus betegellátás, a megfelelő kommunikáció, vagyis az emberi élet. Maximalizmusom eredménye, hogy folyamatosan jobbítani szeretnék. Fontosnak tartom a bánásmódot a beteggel, munkatárssal egyaránt. A folyamatos tanulás, kutatás nélkül nem lehetne talpon maradni. Számtalan publikációm, az elért eredmények ismertetése hozzájárul a pszichiátriai ápolás elismeréséhez, mely egy folyamatos igény a pszichiátriával kapcsolatosan érezhető stigmával szemben.”

Riportalanyunk, akinek elhivatottsága nem kérdőjelezhető meg, nem szívesen említi elismeréseit, pedig nincs miért pirulnia: az ápolók nemzetközi napján kapott „Aktív munkaért” kitüntető címért, s a főigazgatói dicséretért sokat kellett dolgoznia.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése