Horváth Károly

Alpolgármester, vállalkozó,

Nagykálló

Horváth Károly Nagykálló utóbbi harminc évének egyik ismert szereplője, akár a vállalkozói szférát, akár a közéletet nézzük. Ő volt az első magánzók egyike még a nyolcvanas évek elején, és a rendszerváltás óta nélküle nem zajlott kampány sem. Derülátó és tevékeny polgárként éberen figyeli a mai napig is, hogy ne történjenek olyan dolgok, amelyek szeretett szülővárosa, Kálló rovására mehetnének.

1953 februárjában hétgyermekes iparos családba érkezett. Édesapja a környék egyik legelismertebb kovácsmestere volt, mindennél többet mond, hogy a tizenhét fuvarosból kettő híján mindenki nála vasaltatott. Ugyanakkor nyíltan, vállaltan jobboldali ember is volt, akkori szavakkal „keményvonalas reakciós”, aki nem hajtotta igába a fejét. A jólét helyett inkább keményen megdolgozott a napi három kenyérért, amire a családnak szüksége volt, de nem lett sem tsz-tag, sem a párt embere. Innen az erős nemzeti érzület, ami Horváth Károlyt mai napig is elkíséri. S persze a munka szeretete, becsülete, hiszen már gyermekkorában is szorgalmasan dolgozott apja kovácsműhelyében. Az iparos vénát is örökölte: először géplakatosnak tanult, majd mezőgazdasági gépésztechnikus lett belőle. A gépek mellől egy érdekes szakmába irányította a sors: a magasfeszültségű távvezetékek építésében szerzett magának országos hírnevet. Először karbantartóként kezdte, majd az építő szekcióhoz került, később önálló technikus lett, és az ehhez kapcsolódó iskolában a diplomát is megszerezte levelező képzésben. Elismertségének jele, hogy a komolyabb, kiemelt projektekhez következetesen őt hívták: ő koordinálta a munkálatokat az alapozástól a vezetékhúzásig. Az egész országot bejárta, a technológia kiváló ismerője volt. Máig büszke rá, hogy a világon elsőként az ő felügyelete alatt húztak egyszerre hat vezetéket Vásárosnaménynál, nagy sajtóvisszhanggal.

Mivel párttag nem akart lenni, az Országos Villamos Távvezeték Vállalatnál nem gondolhatott kiteljesedő karrierre. Viszont kapott egy remek lehetőséget: a jordániai tender elnyerése kapcsán másfél évet dolgozhatott az arab országban. Mint mondja, élete legszebb időszaka volt. Megtanult angolul, és a helyi alvállalkozóktól arabul is. Emellett magába szívott egy más kultúrát, és a kemény munkából is ízelítőt kapott. Sokszor 47 fokban, úttalan, árnyéktalan helyeken kellett kiválóan teljesítenie. Nagy kihívás volt, ami a lelket is edzette távol a hazától. Jóleső érzéssel tölti el, hogy letette a névjegyét ott is. Itthon pedig az országban bárhol járva nagyfeszültségű vezetéket lát, szinte biztos, hogy őrzi a keze nyomát.

Hazajövetele után Balkányban, a Szabolcs Tsz-ben helyezkedett el mint anyagbeszerző, ahol hamar kiváló dolgozó lett, de közben már más járt a fejében. Szabad, független életre vágyott, s építette a saját büféjét. Ő volt 1981-ben Nagykállóban az első maszek  „kocsmáros”. Az elmúlt harminc évben ezen a területen is kiteljesedett: vágóhíd és élelmiszerboltok fűződnek cége nevéhez. Fontos szerepet tölt be Nagykálló élelmiszer-kiskereskedelmében. A siker nem véletlen: ott jártamkor szinte minden vevőhöz volt egy kedves szava, s kérdései alapján is látszott, hogy „képben” van a helyeik életében. Emellett a mezőgazdaságra is jut még némi ideje. Sokkal többet áldoz azonban a közélet oltárán. 1990 óta minden kampányban aktívan részt vesz, és 1994 óta folyamatosan tagja a helyi képviselő-testületnek, számos tisztséggel és funkcióval.

Kétszer kérték fel polgármester-jelöltségre, jelenleg pedig alpolgármesterként is segíti Nagykálló fejlődését. Úgy érzi, ebben a városban szerencsére mindig győzött a józan ész, és létrejött a konszenzus. Ennek is köszönhető, hogy a település fejlődő pályán van. Büszke arra, hogy nagykállói polgár lehet, és az életét a továbbiakban is itt tervezi. Sőt, a családjáét is. 1983-ban nősült, felesége, Bereczki Irén szintén az OVIT-cégnél volt korábban irodavezető, a vállalkozásukat azonban már közösen építik. Két gyermekük született: Róbert történelmet és pszichológiát tanul, Tibor a szálloda- és vendéglátó-főiskolai szak elvégzése után most a közgazdaságtanhoz vonzódik.

A terve az, hogy az ő helyét egyre inkább gyermekei veszik át. De nemcsak gazdasági alapokat ad majd nekik, hanem követendő mintát és elvárásokat is. Az ő hitvallása gyermekkorából fakad, hiszen már tizennégy éves kora óta aktívan munkában van a folyamatos tanulás mellett. Azt mondja: „meg kell dolgozni a pénzért, akkor van értéke”. S bár korát tekintve lassan a nyugdíj felé közelít, ez egyáltalán nem látszik rajta. Derülátó, jó kedélyű, és folyamatosan tervezi a jövőt, a fejlesztéseken gondolkodva. Ezt a mentalitást vitte át a közéleti pályára is, ahol egyetlen cél vezérli: minél többet tenni Nagykállóért.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése