Trefán Jánosné

Alpolgármester, óvodapedagógus,

Nagykálló

szszb_21-154_trefan_janosne.jpgTrefán Jánosné, született Csányi Katalin külön kiemelte, hogy a neve mellé ne csak jelenlegi, közéletben betöltött pozícióját írjuk, hanem eredeti szakmáját is, amiben közel három évtizede dolgozik. Jól tudja, a megbízás négy esztendőre szól, s neki ugyanolyan fontos óvónői munkája most is, mint korábban.

1958-ban született Biriben, ahol hároméves koráig élt. Szülei köztiszteletben álló kereskedők, üzletvezetők voltak Nagykállóban. Öccse, András sofőr és autószerelő, két gyermek édesapja.

Az általános iskolában jó tanuló volt, az osztályára is szívesen emlékszik vissza. Noha felvették a Korányi Gimnáziumba, ám mivel akkor indult az óvóképzés a Budai Nagy Antal Szakközépiskolában, ő azt választotta.

Érettségi után egyből munkát vállalt, a nyíregyházi Vécsey közi óvodában dolgozott néhány hónapot, majd tizenkilenc évesen Biriben lett vezető óvónő.

Óriási megtiszteltetés volt ez egy pályakezdő számára, aki ezzel párhuzamosan végezte levelező képzésen Hajdúböszörményben a főiskolát.

Hamar beilleszkedett szülőfaluja közösségébe, ahol tíz esztendőt töltött, és ahol szerették, tisztelték. Mivel három gyermeke van, nehéz volt a bejárás megszervezése Nagykállóba, ezért nehéz szívvel bár, de elszakadt a munkahelyétől, és a városba költözött a család. A gyermekek mellett maradt azonban, hiszen beosztott óvónőként dolgozott tovább 1987-től a Szivárvány tagóvodában, mely jelenleg is a munkahelye.

Munkájában máig fontosnak tartja az ismeretbővítést, ezért az elmúlt évtizedek alatt számos tanfolyamon fejlesztette szakmaiságát.

Egyebek mellett 2001-ben egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakirányú végzettséget szerzett, majd 2003-ban eleget tett a pedagógus szakvizsga követelményeinek.

Közéleti szerepvállalása igazából a rendszerváltozás után kezdődött. Ennek előzménye, hogy a „birisi” időszakban szükségszerűen az MSZMP tagja volt, majd MSZP-szimpatizáns. A helyi szocialista szervezet munkáját a megalakulásától segítette, s aktívan bekapcsolódott az országos és helyi választási kampányba.

Mivel baráti körének nagy része a párthoz kötődött, ha kellett, plakátolt, agitált, sokszor vehemensebben, mint a párttagok.

1997-ben lett az I. számú alapszervezet tagja, majd három év múltán az alapszervezet elnökének választották. A 2002-es országgyűlési választások idején tagja volt a jelölt kampánystábjának.

Noha a választókerületben nem sikerült nyerniük, Nagykállóban magasan a legjobb eredményt érték el. Az ekkor szerzett tapasztalatok birtokában lett az önkormányzati választások idején a kampány vezetője. Ez fényes MSZP-sikert hozott, hiszen a polgármester mellett hét szocialista képviselője lett a településnek.

Ő egyéniben nem indult, hiszen a többiek segítése volt a feladata. Listáról azonban bekerült a testületbe, jóllehet azt mondja, ez nem volt meghatározó számára. Az akkori polgármester az alpolgármesterséget kínálta fel neki, amit ő társadalmi megbízatásként el is fogadott.

A munkahelye megtartásához azonban ragaszkodott. Egy hetet délelőtt, egy hetet délután dolgozik az oviban, ahol kiválóak a kollégák, és alkalmazkodnak az ő sokszor kiszámíthatatlan időbeosztásához.

Mint mondja, egy évig remekül együtt tudott dolgozni a polgármesterrel, majd frakcióvezetőként is érzékelte, hogy sokat esett a párt népszerűsége az akkori polgármester személye, valamint intézkedéssorozatai végett.

A város érdekét szem előtt tartva szembehelyezkedtek a polgármesterrel, ami a testület feloszlásához vezetett. A 2004-ben kiírt időközi választáson nem szerepeltek sikerrel, ám a tagság nem ítélte el őket. Újra elővették az eredeti programot, mely szerint félre kell tenni a pártpolitizálást a város érdekében.

Ebből következően az újabb felkérésre is igent mondva továbbra is alpolgármesterként folytathatja a munkát az MDF-es vezető mellett. Ami egyéb vállalásait illeti: a Nagykálló-Metzingen Baráti Kör Egyesület vezetőségi tagjaként a német testvérvárosi kapcsolatok erősítésében, ápolásában működik közre.

Tagja a Városvédő Egyesületnek, a Családvédő Egyesületnek és a helyi Nagycsaládosok Egyesületének.

Férjével, Trefán Jánossal, aki vállalkozó és foglalkozását tekintve növénytermesztő technikus, maguk is nagy családot alapítottak.

Három gyermekük közül a huszonöt esztendős Csilla agrármérnök, Nikoletta közgazdász, míg a húszéves János a szolnoki főiskola másodéves hallgatója.

Trefán Jánosné méltán büszke rájuk, mint ahogy arra is, hogy 2006-ban lesz harminc éve, hogy óvónőként mások gyermekeiért is felelősséget vállal.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése