Makár Ferenc

A Makár és Fia Pékség alapítója,

Nagykálló

A neve fogalommá vált: a tisztesség, a minőség, a pontosság garanciája lett. Nemcsak Nagykállóban, hanem a környékbeli településeken is szívesen fogyasztják az ötven dolgozónak munkát adó kisüzemből származó kenyeret, péksüteményt és leveles-vajas tésztát, sőt még Budapestről, Bajáról, de még Lengyelországból is kaptak árajánlatot. Feri bácsi, aki 68 éve (!) dolgozik a pékségben, azért utasít most már vissza megrendelést, mert még a bővített, sőt az újonnan épített, nagyobb kapacitású üzem sem tudna annyit gyártani, amennyit elvinnének. Ha pedig szállítási akadályok miatt nem jutna frissen a vevőhöz a termék, az a Makár Pékség hírnevét csorbítaná.

Megszolgált életút áll az 1925. február 7-én született pékmester mögött. Apja pékségében érték az első gyermekkori élmények. Számára a liszt, a cukor, a dió, a mák, az illatozó lekvár, a friss túró a természet ínycsiklandó ízét, zamatát hordozta. Édesapja, Makár Ferenc és édesanyja, Szabó Erzsébet nem sokat teketóriázott a kisfiú pályaválasztásával. Szíve szerint hentesnek ment volna, két gimnáziumot elvégzett, de a tanulás helyett mihamarabb a munka világába vágyott. Apja megengedte, hogy az üzemben a többi munkással együtt ugyanúgy dolgozzon. Ha lehet, vele még szigorúbb volt. 1937-ben már péksegédnek mondhatta magát, majd elvégezte az ipari iskolát. Mire kiteljesíthette volna szaktudását, közbejött a háború, a hadifogság. Sose felejti az Uralt, ahol május 10-én olvadt el a hó, és szeptember 23-án újra esett. Egy kolozsvári tanár Voronyezsben megtanította a könyvelésre, akkor még nem gondolta, hogy egykor ennek nagy hasznát veszi. Megtanult szójalisztből, árpából is kenyeret sütni, ma pedig a korszerű táplálkozásnak megfelelően újból előveszik ezeket az alapanyagokat. A hadifogságból hazakeveredve 1950. december 10-én a kapuban várták a pártbizottság dolgozói közül hatan. Január végéig naponta hívogatták, hogy önként adja át az üzemet, és kérelmezze, hogy fizikai munkásként állást kapjon a saját pékségében. Nem riadtak vissza attól sem, hogy a stráfkocsiról leszóródott lisztet beleszitálták a sütésre előkészítettbe.

Amikor Makár Feri bácsi tiltakozott a nyilvánvaló minőségrontás ellen, megjegyezték: a párt keze a sírig is elér. Végül kénytelen volt beadni a derekát, előbb az ÁFÉSZ, majd később a kenyérgyár vette át az üzemet. Lelke mélyén mindig ugyanazt a felelősséget érezte a vevők, a termékek, a munkásai iránt, mint azt fiatal pék korában megszokta. Amint lehetett, újból indította – immár nyugdíjasan – az üzemet. Éjt nappallá téve hajtotta magát, hogy összeszedje a pénzt egy új pékség felépítéséhez. A szemet gyönyörködtető, 300 négyzetméter alapterületű pékségben a legszigorúbb európai uniós szabványoknak megfelelően tárolják és készítik elő a gyártáshoz az alapanyagokat és a termékeket. Két boltot nyitott a kft. Nagykállóban, naponta akár többször is szállítanak Nyíregyházára, Geszterédre, Érpatakra, Kállósemjénbe. Egy műszak alatt 15 mázsa kenyeret tudnak sütni. Mint megtudom, kovászos technológiával dagasztják, majd sütik a kenyeret. A kivitelezésre és a minőségre minden körülmények közt nagyon vigyáznak.

A családja nagyra értékelte az édesapa lelkiismeretes munkáját, odaadását. Felesége, Földesi Gyöngyi szociális ügyintézőként dolgozott. Fia, Ferenc 43 éves, a pékséget működtető kft. ügyvezető igazgatója. Az ő felesége, Csontos Edit szintén a családi vállalkozásban keresi a kenyerét. Két gyermekük közül Edina Kereskedelmi Főiskolát végzett, spanyolul is beszél. Ferkó pedig Budapesten az Élelmiszeripari Főiskolán szerez diplomát. Az idősebb Makár Ferencék lánya, Gyöngyi más szakterület iránt érzett vonzódást. Úgy tűnik, a nagyapa álma valóra válik: ő már a második generációt képviseli a családi üzemben, az unokáit is számítva negyedíziglen öröklődik a pékség, a pékmunka szeretete. Hírük messze földön is eléri az alapanyaggyártókat. Jönnek a különböző árajánlatokkal. Feri bácsi csak pontos számítás után szerződik bárkivel, régi, hűséges partnereit megbecsüli. Személyesen irányítja a napi munkát. Úgy tervezi, még legalább 10 évet aktívan tölt a pékségben. Még ma is szívesen tanul, Svájcban például a croissant gyártását ismerte meg, Németországban egy kiállításon leste el az újdonságokat. Ha őhozzá jönnek, modern tárgyalóteremmel, konyhával és még szállással is várja az üzleti partnereket. A 81. évében járó Makár Feri bácsi nyugodtan letagadhatna legalább 15-20 esztendőt.

Önmagam előtt is restellem, hogy személyesen kerestem délelőtt, mondták, ledőlt egy félórára. Gondoltam, az idő eljár mindenki felett. Csakhogy Feri bácsi éjnek évadján, 1 órakor mindig személyesen rakja be a kelesztőbe a pozsonyi kiflit, a meggyes, az almás rácsost. Az idős pékmester munkáját még a szakminiszter is elismerte.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése