Obsitos Sándor

Vadásztársasági elnök,

Szakoly

A Dél-Nyírségi Önkormányzatok Vadásztársasága 1997 óta működik Szakoly székhellyel, miután a balkányi társaságból kiléptek. Obsitos Sándor tíz éve a társaság elnöke. Majd tőlük Nyírmihálydi önállósodott, így maradtak 24 taggal, két hivatásos vadásszal, Szakoly község és Nyírgelse határához tartozó 5000 ha vadászterülettel.

A szomszédos községek – Balkány, Nagykálló, Kállósemjén, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírmihálydi, Nyíradony – vadászterületei tartoznak hozzá, amelyeknek vezetőit jól ismeri Obsitos Sándor.

Lassan már az is ennek a vidéknek a történelméhez tartozik, amit a fiatal generáció bizonyára nem tud, hogy Bal­kánynak 27 tanyája volt az 50-es, 60-as években, és majdnem mindegyik­ben tszcs működött. Az 1957-ben Balkányban született Obsitos Sándor – a tősgyökeres szakolyi Obsitos Sándor és a Perked-pusztai Szabó Anna gyermekeként gyermekkori emlékei, későbbi dolgos évei és vadászkalandjai is szorosan kötődnek ezekhez a pusztákhoz. Sorolja is mindet sorra, de leginkább Perked-puszta, Cibak-tanya, Görény-puszta, Tormás-puszta és Balogh-tanya maradt meg emlékeiben. A balkányi gyermekévek után elkerült Mátészalkára, a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolába, majd ott 1975-ben képesítést szerezvén munkája a Balkányi Petőfi Mgtsz-be vezette. Szülei még a tsz világ előtt 30 hold földön gazdálkodtak, állatokat nevelgettek, így nem esett messze az alma a fájától. Innen ered föld- és állatszeretete. Obsitos Sándor az évek során megélt több tsz-egyesítést is a puszták elnéptelenedése során. Dolgozott a Balkányi Állami Gazdaságban sertéstelepvezető-helyettes beosztásban, majd a sors a tejiparhoz vezette. A rendszerváltás idején a ’90–91-es években önállósodni próbált. A tsz-ek és az állami gazdaságok megszűnése nem múlt el nyomtalanul felette, még ma is fájó pont, amiért és ahogyan ez megtörtént. Azok után, hogy a közöshöz majd a háztáji gazdaságban munkálkodó szorgalmas parasztemberek ragaszkodtak munkahelyükhöz. Elmondani is nehéz azt a sokféle mezőgazdasági munkát, amelyet a növénytermesztésben és az állattenyésztésben szüleivel ő saját maga is elvégzett, igyekezett. A változás vesztesei az egyszerű parasztembereken túl az sok-sok – 60 ezernél is több – mezőgazdasági szakember volt, mint amilyen ő is. Ma száz hektár földterületen gyümölcsös – főleg alma –, a többi szántó, kalászos és kukorica adja gazdálkodásának növényeit. „Nem olyan semmi már, mint régen, a mezőgazdaság a lehető legrizikósabb foglalkozási ág manapság. Őszinte leszek. A múlt rendszerben is nagyon sokat kellett dolgozni, de akkor sokkal biztonságosabb volt az élet. ’75-től ’88–89-ig tudtuk, ha valamit termeltünk, azt eladjuk, azért várhatjuk a pénzt. Az elmúlt 16 évet sok kudarc, sok sikertelenség kísérte.” A vadágazat – ami az ő hobbija, és kimondottan örömét leli benne – az felfutóban van. A vadászattal való találkozása nem mai keletű. A balkányi vadászmester, Karsai Sándor észrevette benne a huzalmat, el is csalták többször hajtónak, majd vadász lett belőle.

Kapásból sorolja vadászterületeik nevét. De sokáig tud – és milyen élvezettel – beszélni az izgalmas vadászkalandokról, esetekről, amelyekről már más újságokban is olvashattak. Mutatja vadászkönyveit, az őztrófeáit, amelyek nemcsak a vitrinjeit foglalják el, hanem a fal is, főleg az emeleti részen, végig trófeákkal van kirakva.

Amire legbüszkébb, egy 14-es páratlan szarvasbikaagancs, amit Somogyban lőtt. Nagy kalandja volt a vaddisznóval is, mutatja is vaddisznó harapta puskáját. Sok fényképet mutogat külföldi vadászismerőseivel, közülük sokan barátaik lettek. Minden évben visszajárnak, mint például Theo is Németországból. Focimúltjába is beavat, fiatalabb korában aktív tagja volt a Szakoly SE-nek, talán neki is van egy kis része abban, hogy Szakolyban volt NB III.-as csapat. Obsitos Sándor nyugodt, megfontolt ember, otthonában szeretett családja veszi körül. Igaz, hogy ’82-ben került Szakolyba, amikor benősült ide a községbe, így első házasságából született Norbert fia, aki vállalkozó. Erzsikével több mint 25 éve élnek szépen, két gyermekükkel, Sándorral, aki agrármérnök lesz, és vadgazdálkodást tanul. Lányuk, Erzsébet Ajna joghallgató. Szeretnék őket biztonsággal kitaníttatni. Klára testvére Debrecenben él családjával, vegyészmérnök. Legnagyobb meglepetés akkor ér, amikor kiderül, hogy ő nem szereti a vadhúst. Azt felesége a vendégeknek készíti el. Vannak esetek, hogy a vadásztársaság jó kis összejöveteleket, vadásznapokat tart. Együtt a csapat, akkor énekelgetnek, mint a szép vadászhimnuszt is. Most különböző pályázatok készítésével és beadásával is próbálkoznak, amelyeknek várhatóan eredménye is lesz. „Legnagyobb vágyam, hogy egyszer Afrikában vadászhassak. Természetesen mindez csak a jó egészség és egy biztonságos, kiszámíthatóbb jövő mellett valósulhatna meg.” Gyermekeinek is ugyanezeket kívánja, és boldog családi életet.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése