Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Obsitos Sándor
Vadásztársasági elnök,
Szakoly
A Dél-Nyírségi Önkormányzatok Vadásztársasága 1997 óta működik Szakoly székhellyel, miután a balkányi társaságból kiléptek. Obsitos Sándor tíz éve a társaság elnöke. Majd tőlük Nyírmihálydi önállósodott, így maradtak 24 taggal, két hivatásos vadásszal, Szakoly község és Nyírgelse határához tartozó 5000 ha vadászterülettel.
A szomszédos községek – Balkány, Nagykálló, Kállósemjén, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírmihálydi, Nyíradony – vadászterületei tartoznak hozzá, amelyeknek vezetőit jól ismeri Obsitos Sándor.
Lassan már az is ennek a vidéknek a történelméhez tartozik, amit a fiatal generáció bizonyára nem tud, hogy Balkánynak 27 tanyája volt az 50-es, 60-as években, és majdnem mindegyikben tszcs működött. Az 1957-ben Balkányban született Obsitos Sándor – a tősgyökeres szakolyi Obsitos Sándor és a Perked-pusztai Szabó Anna gyermekeként gyermekkori emlékei, későbbi dolgos évei és vadászkalandjai is szorosan kötődnek ezekhez a pusztákhoz. Sorolja is mindet sorra, de leginkább Perked-puszta, Cibak-tanya, Görény-puszta, Tormás-puszta és Balogh-tanya maradt meg emlékeiben. A balkányi gyermekévek után elkerült Mátészalkára, a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolába, majd ott 1975-ben képesítést szerezvén munkája a Balkányi Petőfi Mgtsz-be vezette. Szülei még a tsz világ előtt 30 hold földön gazdálkodtak, állatokat nevelgettek, így nem esett messze az alma a fájától. Innen ered föld- és állatszeretete. Obsitos Sándor az évek során megélt több tsz-egyesítést is a puszták elnéptelenedése során. Dolgozott a Balkányi Állami Gazdaságban sertéstelepvezető-helyettes beosztásban, majd a sors a tejiparhoz vezette. A rendszerváltás idején a ’90–91-es években önállósodni próbált. A tsz-ek és az állami gazdaságok megszűnése nem múlt el nyomtalanul felette, még ma is fájó pont, amiért és ahogyan ez megtörtént. Azok után, hogy a közöshöz majd a háztáji gazdaságban munkálkodó szorgalmas parasztemberek ragaszkodtak munkahelyükhöz. Elmondani is nehéz azt a sokféle mezőgazdasági munkát, amelyet a növénytermesztésben és az állattenyésztésben szüleivel ő saját maga is elvégzett, igyekezett. A változás vesztesei az egyszerű parasztembereken túl az sok-sok – 60 ezernél is több – mezőgazdasági szakember volt, mint amilyen ő is. Ma száz hektár földterületen gyümölcsös – főleg alma –, a többi szántó, kalászos és kukorica adja gazdálkodásának növényeit. „Nem olyan semmi már, mint régen, a mezőgazdaság a lehető legrizikósabb foglalkozási ág manapság. Őszinte leszek. A múlt rendszerben is nagyon sokat kellett dolgozni, de akkor sokkal biztonságosabb volt az élet. ’75-től ’88–89-ig tudtuk, ha valamit termeltünk, azt eladjuk, azért várhatjuk a pénzt. Az elmúlt 16 évet sok kudarc, sok sikertelenség kísérte.” A vadágazat – ami az ő hobbija, és kimondottan örömét leli benne – az felfutóban van. A vadászattal való találkozása nem mai keletű. A balkányi vadászmester, Karsai Sándor észrevette benne a huzalmat, el is csalták többször hajtónak, majd vadász lett belőle.
Kapásból sorolja vadászterületeik nevét. De sokáig tud – és milyen élvezettel – beszélni az izgalmas vadászkalandokról, esetekről, amelyekről már más újságokban is olvashattak. Mutatja vadászkönyveit, az őztrófeáit, amelyek nemcsak a vitrinjeit foglalják el, hanem a fal is, főleg az emeleti részen, végig trófeákkal van kirakva.
Amire legbüszkébb, egy 14-es páratlan szarvasbikaagancs, amit Somogyban lőtt. Nagy kalandja volt a vaddisznóval is, mutatja is vaddisznó harapta puskáját. Sok fényképet mutogat külföldi vadászismerőseivel, közülük sokan barátaik lettek. Minden évben visszajárnak, mint például Theo is Németországból. Focimúltjába is beavat, fiatalabb korában aktív tagja volt a Szakoly SE-nek, talán neki is van egy kis része abban, hogy Szakolyban volt NB III.-as csapat. Obsitos Sándor nyugodt, megfontolt ember, otthonában szeretett családja veszi körül. Igaz, hogy ’82-ben került Szakolyba, amikor benősült ide a községbe, így első házasságából született Norbert fia, aki vállalkozó. Erzsikével több mint 25 éve élnek szépen, két gyermekükkel, Sándorral, aki agrármérnök lesz, és vadgazdálkodást tanul. Lányuk, Erzsébet Ajna joghallgató. Szeretnék őket biztonsággal kitaníttatni. Klára testvére Debrecenben él családjával, vegyészmérnök. Legnagyobb meglepetés akkor ér, amikor kiderül, hogy ő nem szereti a vadhúst. Azt felesége a vendégeknek készíti el. Vannak esetek, hogy a vadásztársaság jó kis összejöveteleket, vadásznapokat tart. Együtt a csapat, akkor énekelgetnek, mint a szép vadászhimnuszt is. Most különböző pályázatok készítésével és beadásával is próbálkoznak, amelyeknek várhatóan eredménye is lesz. „Legnagyobb vágyam, hogy egyszer Afrikában vadászhassak. Természetesen mindez csak a jó egészség és egy biztonságos, kiszámíthatóbb jövő mellett valósulhatna meg.” Gyermekeinek is ugyanezeket kívánja, és boldog családi életet.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése