Szakoly

A minisztérium országos modellt keres a szociális földprogram megvalósítására és általában a szociális gondok enyhítésére. Az egyik országos modell lehet a szakolyi − mondta 1995 tavaszán Szakolyban a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára. Azóta az ország túlsó végéből, Nagyatádról és Csepregről is érdeklődtek a közhasznú társaság szabolcsi megvalósítása iránt.

Az itteni modellt igyekszik átvenni megyénk egyik fiatal városa, Tiszavasvári is. A program tehát példaértékű. E példa egyik megteremtője és továbbadója Győri András szakolyi jegyző, aki egyben a Dél-nyírségi Önkormányzatok Szociális, Gazdasági, Szolgáltató és Kereskedelmi Közhasznú Társaságának ügyvezető igazgatója.

Az ismert nótára utalva elmondható, hogy Szakoly híres város, Nyírgelsével és Nyírmihálydival határos. Ezek a települések hozták létre − hazánkban talán elsőként − az említett közhasznú társaságot. 1995. június 1-jén Balkány is csatlakozott. A balkányiak közreműködésével közösen üzemeltetik a vízművet és a szennyvízhálózatot. Jellemzésül elmondható erről a közhasznú társaságról, hogy nonprofit módon működik, de ettől az évtől kezdve a szolgáltatásokból egy kis nyereség is várható. A lényeg viszont az, hogy a társaság hozzájárul a munkanélküliek, a hátrányos helyzetűek megélhetéséhez. Többek közt azzal, hogy földet ad művelésre, anyagi segítséget állattartásra.

Az államtitkár-helyettes látogatásakor megfogalmazták: az önkormányzat, illetve a társaság nem halat, hanem hálót ad a rászorulóknak. Vagyis nem egyszeri, hanem hosszabban tartó segítségről van szó. Győri András a társaságban végzett tevékenységéért, de főleg a település fejlesztéséért végzett eredményes munkája elismeréseként 1994. december 14-én a belügyminisztertől átvehette a Magyar Köztársasági Érdemkereszt ezüst fokozatát. Megérdemli.

A közhasznú társaság létrejöttét és működtetését segítette és segíti Kovács Ibolya, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője.

Mérföldkövet jelent a település életében a most felépült aszaló üzem, melyet 1995. augusztus 20-án avattak fel ünnepélyes keretek között. Ez a feldolgozó üzem fontos szerepet tölthet majd be a társaság, sőt az egész település életében.

A jegyző úrtól, pontosabban az ügyvezető igazgatótól megtudtuk, hogy most tizennyolc főállású embert foglalkoztat a társaság. Az aszaló avatása után ötvenre növekedhet a főfoglalkozásúak létszáma. Ám ez az üzem, ha minden jól megy − miért ne menne jól −, ötszáz család életfeltételeit javítja majd.

Feldolgozhatják a környéken termett gyümölcs jelentős részét. S hogy mi lesz az aszalvánnyal, vajon lesz-e piaca? Természetesen erre is gondoltak az illetékesek. Az sem mellékes, s működés hatékonyságát fokozhatja, hogy magának a közhasznú társaságnak is van jogosítványa kereskedelmi tevékenységre. (Ez a cég nevéből is kiderül.)

Jó hír a jövőt illetően, hogy az aszaló nemcsak az alma és a szilva feldolgozására, másra is alkalmas. Aszal, szárít például gyógynövényeket is. A bodzavirágot és több gyógynövényt pedig ingyen adja a természet.

Szezonális munkát, jövedelemkiegészítést jelenthet tehát a gyógynövények gyűjtése és szárítása.

Külön figyelmet érdemel az ügyvezető igazgató következő mondata:

„Megkeresett bennünket dr. Lengyel Antal, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola docense és javasolta, hogy aszaljunk primőröket és zöldségféléket is.”

Ezek után vázoljuk fel Győri András portréját. Tősgyökeres szakolyi. Éppen negyed századdal ezelőtt Szakolyban kezdte az igazgatási munkát. Bejárta a lépcsőfokokat. Volt előadó, főelőadó.

A munka mellett, levelezőn végezte el az Államigazgatási Főiskolát. A szomszédos Balkányban egy darabig vb-titkárként dolgozott, úgy gyarapította a szakmai és emberi ismereteit.

1990 őszén jött vissza Szakolyba, jegyzőnek. Azóta közmegelégedésre látja el feladatait. Az egyéb közéleti munkából is alaposan kiveszi a részét.

A Közigazgatási Kamara megyei tagozatának 1991-től ő a vezetője. 1995 januárjától a kamara országos elnökségébe is beválasztották. A Tűzoltók Országos Szövetségének felügyelő bizottságába is beválasztották. Tíz környékbeli község és egy város 1993-ban megalakította a Dél-nyírségi Kistérségi Fejlesztési Társulást szakolyi székhellyel. Ennek ő a titkára és a térségmenedzsere.

Neje a helyi téeszben főkönyvelő, Brigitta lánya a polgármesteri hivatalban dolgozik, Szilárd fia autószerelő, Mariann lánya érettségizett és agráregyetemre készül.

Győri András annak is köszönheti munkasikereit, hogy jó családi háttere van.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)