Gyirán Zoltán

Jegyző,

Biri

szszb_13-58_gyiran_zoltan.jpgBirisi. Így nevezik magukat a Biriben élők, hiába is próbálnák, másként nem jön a nyelvükre. Meg aztán, van ennek a szónak valamiféle különös íze-zamata, akár egy mézarany színű, érett birsalmának.

E szó kedves a község 34 éves jegyzőjének, Gyirán Zoltánnak is, aki a családjával a szomszédos Balkányban lakik, ám Biriben született, egészen pontosan: 1968. november 6-án. A világ nagyot változott: a falusi nótárius manapság számítógép előtt ül, s mert annak kiváló ismerője, szívesen eljátszik a billentyűzeten. A ma jegyzője elsősorban is közigazgatási szakember, a hivatali apparátus vezetője, de emellett nem árt, ha az adott település és az ott lakók természetének jó ismerője. Ezen felül, ha még van benne spiritusz, akár helytörténész is lehet, miként Biri községben Gyirán Zoltán. A lapszerkesztés, az újságírás pedig már tényleg csak ráadás: felelős szerkesztője a negyedévente megjelenő Biri Hírmondónak, amelyet a csak nekik és róluk szóló írások miatt megkedveltek a helybeliek.

Gyirán Zoltán ugyanakkor igen különös szenvedélyének hódolhat: családfakutatással is foglalkozik. A Gyirán családot Biriben kétszáz, míg anyai ágon a Márton családot száz évre tudta visszavezetni. A korfán a Gyiránok négyféle ragadványneve szerepel: nemzedékek során fekete, sárga, vörös és pöttyös jelzőkkel illették őket. Némelyikük esetében a hivatalos név részévé is vált. Gyirán Zoltán családja a Fekete ágba tartozónak vallhatja magát. Kiderítette azt is, hogy a Gyirán család örmény gyökerű, a név jelentése pedig: hitelt, kölcsönt adó, uzsorás. Megrajzolta nagyra becsült apósa, az erdélyi származású Baboss Csoma Sándor nyugdíjas iskolaigazgató és jó hírű méhész családfáját is.

– E kutatásokat nem is annyira a magam kedvéért, inkább a gyermekeimért és a majdani unokáimért teszem: tudják, kik is ők valójában – mondta.

A jegyző mindemellett a község helytörténetét tárja fel, az első írásos emléktől, azaz 1290-től napjainkig.

– Érdekesség, hogy – az egykori névírással – Byrben, a Kállay-család birtokán 1483-ban már egy kettőstornyú kőtemplom állt. Vajon Byr a XV. században egyházközponti szerepet töltött be, netalán ilyen szerepet szántak neki a Kállayak, amit aztán a török dúlás megsemmisített? – kérdezte mintegy magamagától.

Az elmondottak sok levéltári órát, kitartást és hozzáértést követeltek. A helytörténeti búvárkodáshoz dr. Németh Péter, megyei múzeumigazgató, korábban főiskolai tanár adott kedvet a történelem–népművelés szakos hallgatónak, amelyet aztán jó évtizede kitartóan végez. Gyirán Zoltán a tanári diploma mellett már családos emberként elvégezte az Államigazgatási Főiskolát is. Gyakran eszébe jut a már 1994 márciusában elhunyt, a család kenyerét szobafestő-mázolóként kereső édesapja intelme a legkamatozóbb befektetésről: a tanulásról.

Kérését mindkét fia megfogadta, hiszen Zoltán öccse, Gyirán Viktor sem elégedett a már megszerzett tudással, tanári diplomával a zsebében harmadéves joghallgató a Debreceni Egyetemen. Gyirán Zoltán az általános iskola után a nagykállói Korányi Frigyes Gimnáziumban tanult, majd az érettségit követően a Bessenyei György Tanárképző Főiskola történelem–népművelés szakára nyert felvételt. Időközben megnősült, és e nyomós ok miatt a nappali tagozatot levelezőre cserélte.

Feleségével, Gyiránné Baboss Edit Csillával, a Balkány-Béketelepi Általános Iskolában kezdtek el tanítani, ahol történetesen apósa volt az igazgató. A házasságukból három gyermek született: Gyirán Márton Áron 1994-ben, Gyirán Emese Róza 1996-ban és Gyirán Benedek Ábel 2001-ben. A kettős névadás tudatos volt, de meg is becsülik szép magyar neveiket a Gyirán csemeték. Az ifjú család a debreceni Nagyerdőn épült fészekben kezdhette volna az életet, ám mindketten hazavágytak.

Már itthon, Balkányban, Zoltán a szociális érzékenységét tehette naponta próbára mint a családsegítő szolgálat vezetője. Szerette e sokszínű, felelősségteljes munkát, elég, ha csupán a „Caritas” a Balkányi Családokért Alapítvány létrehozására gondolunk. Ám 1998 márciusában visszavárta a szülőföld, s ő Biriben igent mondott a jegyzői állásra. Kitűnően érzi magát mindkét otthonában. Balkányban önkormányzati képviselő és bizottsági tag, Biriben pedig a polgármesteri hivatal szakmai irányítója. Nincs ebben semmiféle ellentmondás, sőt egyik a másikat erősíti.

Gyirán Zoltán az óriási információáradatban, a pályázatokból építkező világban igyekszik naprakész lenni. Végtelen öröm számára, hogy évtized alatt évszázadokat fejlődött faluja, hiszen Biriben teljes az infrastruktúra. A helyi képviselők valódi lokálpatrióták. A jegyzőnek megnyugvást ad a szülői ház és édesanyja közelsége, míg Balkányban szép családja. Szívesen segít apósának a méhészkedésben. Az ilyen fullánkokra ugyanis felkészülhet az ember, és elviselhetők!

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)
Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló