Balkány

Gyerekkorától vonzotta a jog világa dr. Szilágyi Zsoltot. A balkányi nagyközségi önkormányzat jegyzője a Dél-Nyírségben, Szakolyban született. Családi indíttatása révén a pedagógus pályát érezte közelebbinek. Mint annyi más fiatalra, a mezőgazdaság is gyakorolt rá valamilyen szintű vonzást. A megyében azon kevés jegyzők közé tartozik, akik a rendszerváltozás óta folyamatosan töltik be ezt a beosztást.

Szakolyban 1955. január 6-án született. Édesanyja, Fekésházy Adél, nyugdíjas tanár, ma Nyíregyházán él. Anyai nagyapja, Fekésházy János, református kántor–tanító volt, a Felvidékről, Kiskövesdről települtek ide. Édesapja, Szilágyi János szintén jegyzőként dolgozott 1946–49 között Kállósemjénben. Fivére, Attila kardiológus főorvos a megyei kórházban. Neje, Papp Anna, tanítónő. Három gyermekük született: Réka a Sárospataki Református Kollégiumban elsős – a dédnagyapa is ott végzett – Rita hetedikes, Zsolt ötödikes.

A nyíregyházi Kossuth-gimnáziumban 1973-ban érettségizett, a mezőgazdasági üzemek elektromos szerelését tanulta. Az érettségi után a Kossuth Szakszövetkezetben mint pénztáros dolgozott, majd a Szabolcs Termelőszövetkezetben folytatta munkáját. 1982 és ’87 között a miskolci egyetem nappali tagozatán jogi diplomát szerzett. Visszament a termelőszövetkezetbe mint jogi előadó. Ezerkilencszázkilencvenben kinevezték Balkány jegyzőjévé, határozatlan időre.

A reformkori magyar történelem, a forradalmi gondolkodás, a történelmi tárgyú művek mindig is lebilincselték. Azt tapasztalta, hogy a rendszerváltozás utáni első szabadon választott parlamentbe nagy számban kerültek be jogászok. Ez nem véletlen, mert a politikusok, az írók, a közélet kulcsszereplői gyakran rendelkeztek jogi diplomával. Az államigazgatásban dr. Szilágyi Zsolt úgy látja: sok jogi szakterülettel kerül kapcsolatba a jegyző.

Ars poeticaként azt fogalmazta meg: az ügyek mögött az embert akarja látni, akinek a problémái megoldásában akar segíteni. Számtalanszor adott már jogi tanácsot a helybelieknek. Hitvallása, hogy azt a jogi tudást, amit ő megszerzett, nem mindig lehet és szabad pénzre váltani.

Noha a jegyző a polgármesteri hivatal vezetője, azért ebből a székből is lehet eredményesen elősegíteni a település fejlődését. Márpedig Balkány nem kevesebbet tűzött célul, mint azt, hogy a választási ciklus végére elnyerje a városi rangot. Olyan menedzser típusú vezetés áll a nagyközség élén, amelynek tagjai nemcsak elkötelezettek a gyors fejlődés iránt, hanem a tőlük elvárhatótól többet igyekeznek tenni szűkebb szülőföldjük előbbre jutásáért.

A polgármester és a jegyző együttműködése lehetővé teszi, hogy a huszonhét tagú apparátus és az öt intézményben foglalkoztatott kétszáz dolgozó munkáját eredményesen hangolják össze. A menedzser szemléletű vezetés náluk nemcsak elmélet, hanem az elmúlt két hónapban tapasztaltak alapján a jegyző állítja: napi gyakorlattá vált.

A hivatalban 2003. január 6-ától működnek a teamek. Azért alakították meg az öt teamet, hogy a szakhatósági feladatokat gyorsabban, szakszerűbben, még hozzáértőbben lássák el az ügyintézők. A polgármesteri hivatalban a menedzsment – polgármester, alpolgármester, jegyző – igen szoros munkakapcsolatot alakított ki.

Jól tudják, hogy számíthatnak egymásra, és a hivatali munka napi gyakorlatában ugyanazt mondják egy kérdésről egymásnak és az ügyfeleknek is. Az együtt gondolkodás és az egy nyelven beszélés nemcsak a bizalom megnyilvánulása, hanem a komoly eredmények elérésének is az előfeltétele.

A jegyző a hivatal vezetője. Ebből a szerepből fakadó kötelezettsége, hogy a polgármesteri hivatalban dolgozó alkalmazottak minél pontosabban, a vonatkozó jogszabályok és rendeletek értelmében oldják meg az ügyeket.

Arra törekszenek, hogy a harmincnapos ügyintézési határidőn jóval belül, az ügyfél megelégedésére hozzák meg a döntést. Ez persze, nem jelenti azt, hogy mindenki elégedett lesz. Hisz melyik az az állampolgár, amelyik tapsol, ha megbírságolják, vagy szerinte több helyi adót fizet a kelleténél? Ha viszont pontos tájékoztatást és indoklást kapnak a döntés hátteréről, akkor azt valószínűleg megértéssel fogadják. Ebben tehet és tesz nagyon sokat dr. Szilágyi Zsolt.

A polgármesteri hivatal alkalmazottai és az állampolgárok egyaránt a jegyzőhöz fordulnak, ha valamilyen sérelem éri őket vagy szeretnének valamit elintézni.

Az elintézésről az a véleménye a jegyző úrnak, hogy csak akkor érdemes hozzá fordulnia bárkinek, ha törvényes, szabályos dolgot szeretne. Akkor viszont az ügyintézők, az előadók is megoldják az ügyeket. Az egyenlő mércével mérés elvét nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban, a tettek mezején is így gondolja a jegyző.

Szabadidejében sokat olvas, elsősorban történelmi tárgyú könyveket és klasszikus zenét hallgat. Úgy érzi, megtalálta a helyét, szolgálja övéit. Mind a családját, mind a települést.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)