Jaczkó Sándor

Szeretetotthon-vezető,

Balkány

Sok mindennek tudunk örülni, és nem tartjuk tehernek, ha tenni kell valamilyen cél érdekében – fogalmazza meg saját és az általa vezetett otthon ars poeticáját Jaczkó Sándor, a balkányi Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház vezetője. Ma már gyönyörű, modern épület emel fedelet a magatehetetlen idősek feje fölé, és nyújt oltalmat az átmenetileg nehéz helyzetbe került gyermekes anyukáknak. Az országban is egyedülálló, hogy két ilyen, eltérő típusú intézmény jött létre közös irányítás alatt, de az élet, mint a legnagyobb rendező, felvázolta eléjük azt a helyzetet, amelyben istenhitük és a segíteni akarás szándéka tettekre ösztönözte őt és feleségét. Az elhatározás, a konkrét cél olyan, mint a világítótorony, utat, irányt mutat azoknak, akiknek fontosak a másik ember céljai. Jaczkó Sándorék ebbe a csoportba tartoznak.

A családi tűzhely melegét hozta útravalóul az 1951. június 18-án született Jaczkó Sándor a szülei házából. Édesanyja, Kerti Erzsébet hetvenhárom éves, mindig is a szerettei boldogulását vélte legfontosabb földi feladatának. Édesapja, néhai Jaczkó József kovácsmester már nincs köztük. Négy testvér legidősebbjeként eszmélt a világra Sándor. Ketten a jogi, ketten a lelkészi pályát választották. Vilma húga a kisvárdai bíróság elnöke, György Szolnokon ökumenikus lelkész, József a Nemzeti Földalapnál dolgozik. Házastársat is a görög katolikusok közül választott, a nagy tekintélynek örvendő Mosolygó családból Évát vezette oltár elé. Házasságukat tíz gyermekkel áldotta meg az Isten. Éva jogász (gyermekei Zseyke és Huba), Sándor pap (Sándor és Mátyás a két fia), Ádám történelem és hitoktató szakos egyetemista, Dániel végzett teológus, Miklós szociálpedagógus és hitoktató, Benedek harmadéves a földrajz–környezettan szakon, Grácia első éves magyar–történelem szakos főiskolás, Mária Margaréta elsős gimnazista Hajdúdorogon, Benjámin nyolcadikos, Demeter ötödikes.

Esztergomban, a Ferenceseknél érettségizett Jaczkó Sándor, majd Nyíregyházán szerzett teológiai diplomát. Szolgált a nyírlövői, a jékei, a papi, a lövőpetri egyházközségekben. Porcsalmára helyezték (1982–88), majd Balkányban telepedtek le, úgy tűnik véglegesen. Elődjük itt az a Mohai Gábor atya volt, aki három évtizeden át szolgált a faluban. 1941-ben alakult meg a balkányi egyházközség. A településen 2250 a görög katolikusok, 2030 a római katolikusok és 1870 a reformátusok száma. Amikor idejött a családjával, albérletben kezdték, még a parókiát is akkor építették fel az egykori állami gazdaság és a hívek összehangolt munkájával. Később bővítették a templomot, amely tornyot is kapott, Abapusztán pedig kápolna épült. Négy helyen, Perkedpusztán, Abapusztán, Kocogh-tanyán és Tormáspusztán misézhettek. Ápolták a hagyományokat, vízkereszt után rendszeresek voltak a házszentelések. A mára kialakult helyzetről a tisztelendő úr azt mondja: látszik, hogy két generáció kimaradt a hitéletből. A környékbeli földbirtokosok általában a református vallást követték, és így a cselédek is ezt gyakorolták. A Balkányt övező tanyavilágban – egykor huszonhetet számláltak – továbbéltek a katolikus vallás hagyományai. Ezekben a családokban több gyermek született, s már természetesnek tűnt, hogy a törvény adta lehetőséggel élve 1992-ben visszaigényeljék az egy tantermes iskolát és a szolgálati lakást.

Épp a hasznosításon tanakodtak, ami­kor az élet és az Úr megmutatta az irányt: egy családjától kitaszított anya a gyermekével menedéket kért a paptól. Az évek óta üresen álló, gazdátlan épületet kínálták fel.

A többi már történelem. 1995 karácsonyán nyitotta meg a kapuit az ország egyetlen, ilyen profilú intézménye. Jelenleg negyvenöt idős embernek nyújtanak otthont, és negyvenen laknak az anya-gyermek épületben. A harminc dolgozót foglalkoztató intézmény a nagyobbak közé tartozik a dél-nyírségi kisvárosban. Jaczkó Sándor örömmel emlékszik vissza, mennyire meglepte őket a helybeliek szeretetteljes hozzáállása és segítsége a jótékonysági esteken.

Sokkal több ez a biztonságot nyújtó fedél az itt élőknek a puszta otthonnál. Közösen szervezik az egyházi ünnepek előtt a műsorokat, az időseknek unokapótló szerepet is betöltenek a gyerekek, míg az anya-gyerek részleg olyan mintát, életvezetést, gondolkodásmódot közvetít, amely a változni akaró csonka családoknak lehetőséget nyújt arra, hogy jobb emberekké váljanak. A programok változatosak: kirándulások, felolvasás, bibliakör, heti három alkalommal szentmise, sok-sok nótázás, hangszeres játék oldja a feszültséget. Kevesebb szorongásoldót ad az orvos az itt élőknek, ugyanis a szeretet cselekvő gyakorlása gyógyír a lélekre. Konyhakertet működtetnek nemcsak a költségek csökkentése végett, hanem munkaterápiás céllal is.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése