Balkány

Soha nem vágyott reflektorfényre, soha nem szeretett a főnök szerepében tetszelegni Halmos János. Tette a dolgát csendben, szerényen, életének vezérlő elve a megbízhatóság és a pontosság volt. Ám hogy ezek a fontos, de kevésbé látványos tulajdonságok is lényegesek a közösség számára jól példázza: Halmos Jánost a 2002-es önkormányzati választáson helyi képviselővé választották a balkányiak, a testület tagjai pedig – a polgármester javaslatára – őt tették meg a nagyközség alpolgármesterének.

Pócspetriben született 1949. november 20-án. Édesanyja, Linzenbold Mária, háztartásbeliként gondoskodott a család összetartásáról. Édesapja, Halmos János, 1959-től a Balkányi Állami Gazdaságban a fatelepen dolgozott, mint fűrészgép-karbantartó. Nővére, Mária, ma már nyugdíjas. Felesége, Hajdú Judit, óvónő és szociálpedagógus, a balkányi gyermekotthon helyettes vezetője. Két gyermekük született: Beáta, tanítói szakon végzett a Nyíregyházi Főiskolán, már családot alapított, férje Pénzes Zsolt, rendőr, kislányuk Anna kétéves, Budapesten élnek. A másik lányuk Judit nyolcadikos.

A nyíregyházi Kossuth-gimnáziumban 1968-ban érettségizett, majd gépésztechnikusi képesítést szerzett a mezőgazdasági főiskolán. Közben már dolgozott, előbb a Volánnál, majd életének szép szakasza következett: követte édesapját a Balkányi Állami Gazdaságba. 1969 és ’97 között tevékenykedett a jó nevű munkahelyen. Előbb gépjármű villamossági szerelő, majd technikus, hamarosan a javítórészleg vezetője lett. Lelkileg nagyon nehezen élte meg, amikor szinte a szeme láttára ment tönkre az állami gazdaság. A reményt az utolsó pillanatig megőrizve, szinte a legvégén távozott. Néhány évig a balkányi kht.-nál az üzemeltetési ágazatot vezette.

Teljesen új korszak kezdődött az életében 2002. november 2-án. Amikor bekerült a 13 tagú testületbe, számára teljesen váratlanul csöppent az alpolgármesteri tisztségbe. A település rangját is jelzi, hogy főállásban látja el ezt a feladatkört. Halmos János arról beszél: menedzser típusú polgármester mellett ő teremtheti meg a pályázatokon és más forrásokból elnyert pénzek legésszerűbb elköltését és felhasználását. Szoros munkakapcsolatot alakított ki a polgármester, az alpolgármester és a jegyző. Az összehangolt fejlesztésre létrehozott team már az eltelt két hónap alatt is megmutatta, mire képes.

Csak néhány fontos feladatot emelt ki az elkövetkezendő évek programjából az alpolgármester. Nyolc tanteremmel bővítik az iskolát, megszervezik a középszintű oktatást, sportcsarnokot és tanuszodát építenek. Felújítják a kultúrházat, ebben alakítják ki a teleházat is. A jelenlegi kultúrház és mozi ugyanis méltatlan egy városi rangra aspiráló településhez. Már benyújtották három kilométernyi járdaépítésre a pályázatot. Jó néhány tanyán megszervezik az ivóvízellátást.

A sugaras közlekedésű tanyavilág fontosabb településeit ezentúl nemcsak Balkánnyal kötik össze, hanem egymással is, például Nádaspusztától Hajdúsámsonig nyolc kilométernyi utat építenek, és ezáltal kevesebb, mint 30 kilométerre lesz Debrecen Balkánytól. Perkedpuszta és Kállósemjén között 3 kilométeres útszakasz javítja a komfortérzést. Csiffitanyától két kilométer út vezet Bökönyhöz. Ma még kevesen tudják, hogy 150 éves mamutfenyő található Csiffitanyán, és ezt idegenforgalmi szempontból is reklámozni szükséges. Béketelepet és Abapusztát 3 kilométeres úton lehet majd megközelíteni. Szinte az önkormányzat még fel sem állt, amikor a halottak napja előtt rendbe tették az utakat, és a valamennyi tanyai településen megtalálható temetőket. A közműfejlesztésben további fontos célként jelölte meg az önkormányzat, hogy az eddigi 40 százalékos csatornázottságot 100 százalékosra növelik.

A piacozáshoz szokott kistermelőknek jelent segítséget a vásártér, vagy más szóval piactér komfortosítása. A településrendezési tervben nemcsak a kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátói, infrastrukturális fejlesztéseket határozzák meg, hanem Balkány arculatát a XXI. századhoz tervezik. Szinte egyedülálló ez a tanyás település a megyében, az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági árutermelés dominanciája mellett szinte senki nem gondolt arra, hogy Balkány egyszer város is lehet. Mint arról Halmos János szenvedélyesen és elkötelezetten beszél, a helybeli lakosság is azt szeretné érezni, hogy szűkebb szülőföldje dinamikusan fejlődik, szolgáltatásai bővülnek. Az összetartozást jelzi, hogy a 2002. év vége előtt először állítottak mindenki karácsonyfáját. A település központjában állították és díszítették fel a 7–8 magas fenyőt.

Két megyeszékhely, Nyíregyháza és Debrecen között félúton található Balkány. A megyei szerepkörből fakadóan elsősorban Nyíregyházára járnak a helybeliek dolgozni, gyerekeiket taníttatni. Nincs messze az idő, hogy Balkány múltjához méltó jelent és jövőt élvezhet.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)