Balkány

Nagy múltú, városiasodó települése megyénknek Balkány. A nagyközség több szempontból is egyedinek mondható szűkebb hazánkban. A település központja az árnyat adó fákkal, parkkal, a körforgalommal, a piac színes forgatagával érdekesnek és vonzónak mondható. A külterület, a jellegzetes szabolcsi tanyavilág külön figyelmet érdemel. Tanyán élni hosszú időn át hátrányokkal járt. Az utóbbi években ezekből a hátrányokból sokat sikerült lefaragni. Az ezredforduló táján, a motorizáció, a környezetszennyezés idején előnye is van a tanyának: csendben, természet közelben élhetnek itt az emberek. S a homokdombok hátán, a nádas tavacskák szélén jól megterem a burgonya, a dohány, a gyümölcs. Nos, ennek a tanyákkal körülölelt településnek a polgármestere, az ezredfordulón, a sokat tapasztalt ősz hajú Dankó József.

A nyár végén a település bemutatását azzal a jó hírrel kezdte, hogy körzeti mentőállomás építését kezdik el ősszel Balkányban. A Megyei Fejlesztési Tanács a legutóbbi ülésén 15,5 millió forintot szavazott meg az építkezéshez, az anyagi fedezet így már együtt áll.

A több mint hétezer lakosú Balkány 25 km átmérőjű hatalmas területen fekszik, 25 tanya tartozik a nagyközséghez. A település 2002-ben megpályázza a városi rangot. A tanyákon kívül eddig is volt vonzáskörzete Balkánynak, most is van. Szakoly, Bököny, Biri lakói számos ügyben átjárnak Balkányba. A városi rang elnyerése után a település még inkább gazdasági és kulturális központja lehet a kistérségnek.

Körzeti egészségügyi központ már 1989-től van Balkányban. A mentőállomás megépítése tíz éve húzódik. Végre minden együtt áll a megvalósításhoz – hangsúlyozta Dankó József. Az Egészségügyi Minisztérium 25 millió forintot adott az építkezéshez. A 10 millió forint saját erő is rendelkezésre áll. A beruházás tehát bő 50 millió forintba kerül. A már meglévő egészségügyi központ közvetlen közelében építik a háromkocsiállásos mentőállomást. Az említett összegből egy szolgálati lakás is épül a leendő mentőtisztnek.

A megyénk településeit, önkormányzatait röviden bemutató kiadványban ez olvasható: „A nagykállói statisztikai kistérség, és egyben a megye egyik legnagyobb lélekszámú községe, amelynek népessége 1997-ben tovább növekedett. 1998 elején több mint 6841 lelket számlált. Közigazgatási területe 90 négyzetkilométer. Népsűrűsége valamivel nagyobb, mint a megye községeinek átlaga. Vándorlási mérlege változatlanul jelentős nyereséget mutat. 1997-ben a település 52 lakással gazdagodott, de ezzel egyidejűleg tíz megszűnt, így lakásállománya 2432-re bővült 1998 elejére. Vezetékes gázt a háztartások 42 százalékában használnak, a távbeszélő fővonalak száma 789. Az itt élők egészségügyi ellátását négy háziorvos végzi. Az idősek otthonában ötven főről gondoskodnak. 220 férőhelyes az óvoda. A településen 64 pedagógus tevékenykedik. Az érdeklődőket 21 ezer könyvtári egység várja. 1998 elején Balkány 225 működő vállalkozás székhelye volt.”

A polgármester elmondta még a krónikásnak, hogy a rendszerváltás után mintegy 1500 mezőgazdaságban dolgozó vált munkanélkülivé. Egyre inkább úrrá lettek a gondokon, például ismét működik az egykori vasas üzem, amely hetven embernek ad munkát és kenyeret. ’99-ben száz ember vett részt a közmunka programban, a szennyvízhálózat kiépítésén dolgoztak. Az utóbbi években fejlődött, gyarapodott a község. Minden tanyán van már villany. A közvilágítás korszerűsítésére 40 millió forintot fordítottak. A tanyák többségére – újabban Abapusztára is – portalanított út vezet. A közelmúltban millenniumi emlékparkot avattak a balkányiak.

Külön figyelmet érdemel, hogy a rászoruló idősekről egyházi segítséggel gondoskodnak. Jaczkó Sándor esperestől tudjuk, hogy a Görög Katolikus Egyház hozta létre a nagyközségben a Szent Miklós Szeretetotthon és Menedékház intézményét. Ötven idős ember lelt itt meleg otthonra. A Családsegítő Szolgálatnál pedig 26 szociális munkás és két gépkocsi segíti a rászorulókat.

Ami pedig a múltat illeti: Dám László szerkesztésében 2000-ben könyv jelent meg Balkány történetéről. Ebből kiderül, hogy Balkány neve egy 650 évvel ezelőtti pápai tizedlajstromban már szerepelt. 1839-ben Perked pusztán már 34 dohánykertész lakott. 1900-ban a népességnek csak 35 százaléka volt kereső. A könyvből kimaradt a gazdasági krónika és az, hogy ötven évig híres állami gazdaság működött Balkányban.

Dankó Józsefnek nagy a szakmai múltja. Negyvenöt éve áll a közösség szolgálatában. Gazdag szakmai és emberi tapasztalatokat gyűjtött magába. Volt vb-titkár és tanácselnök is, 1996-tól tölti be a polgármesteri tisztet. Nős, négy gyermeke és három unokája van. Hogy milyennek szeretné Balkányt a következő évezred első éveiben? Így válaszolt: „Jó volna, ha a városunkban lakók nem vágynának el innen, az egykor elkerültek pedig hazavágynának.”

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)