Balkány

Marjánné Rinyu Ilona soha nem elégedett meg az elért eredményekkel, mindig többre törekedett. Sikeres vállalkozóként jól cseng a neve Debrecenben és Nyíregyházán, ahol a két megyeszékhely belvárosában igen elegáns parfümériákat hozott létre. Úgy gondolta, a vállalkozásával előmozdíthatja a vásárlók jó közérzetét, hogy a hölgyek és az urak ápoltnak, elégedettnek érezzék magukat. A 2002-es önkormányzati választáson Marjánné Rinyu Ilonát megválasztották Balkány polgármesterének.

A szomszédos Biriben született, de már huszonnégy éve Balkányban él. Férje, Marján János, mezőgazdasági nagyvállalkozó. Házasságukból egy fiúgyermek született: Gergő a Nyíregyházi Főiskola gazdasági szakán másodéves. Most ő is komoly megméretésben részesül, hisz amit vállalkozó szüleitől eddig látott, most a gyakorlatban is alkalmazhatja.

Édesanyja munkaideje teljes részét kitölti az önkormányzati feladat, illetve a megyei közgyűlésben is fontos tisztséget lát el. Így Gergő veszi át az illatbirodalmat. A karácsony előtti forgatagban debütált, és a jó szemű anyuka azonnal észrevette, hogy a fia a vevőkkel közvetlen stílust használ, és gyorsan beletanul a vállalkozás háttérmunkáiba is.

Vajon miért akart egy sikeres vállalkozó kilépni az üzleti élet keretei közül? Marjánné Rinyu Ilona teljesen természetesnek tartja, hogy lakhelyén is igyekezzen többet, jobbat elérni, és a közös sikereket előmozdítani.

Az utóbbi időben foglalkoztatta a gondolat, hogy még több emberről gondoskodjon, felelősségteljes döntéseket hozzon, akár kockázatot is vállaljon, s mindezt tegye őszintén, lelkiismeretesen. Ezt a törekvést felismerték és méltányolták a balkányiak, amikor őrá szavaztak legtöbben a polgármester-választáson.

Jó érzékkel észrevette, hogy az európai uniós tagsághoz közeledve a térségi programokat menedzselik a közös pénzből. Mint mondja, a Dél-Nyírség fehér foltnak számít az ország fejlesztési térképén.

A fontos kereskedelmi útvonalak, a vasutak, az autópálya egyelőre elkerüli, viszont az itt élő lakosság, a falvak, a tanyák jelentős erőt képviselnek. A Dél-nyírségi Kistérségi Társulás, amelynek elnöke Marjánné Rinyu Ilona lett, tizenegy település – köztük a Hajdú-Bihar megyéhez tartozó város, Nyíradony – fejlesztését igyekszik szervezett keretek közt megoldani. Bár a társulás székhelye Szakolyban található, a balkányi polgármester asszony ezt egyáltalán nem látja hátrányosnak. Úgy véli, minden település sajátos arculatot és lehetőséget kaphat a kistérségi társulásban. Az elgondolás szerint az okmányiroda és az építésügyi szakhatóság rendezkedik be.

A térségfejlesztésen gondolkodva jött az ötlet, a polgármester asszony meggyőződése, hogy Balkányt a ciklus végére várossá lehet fejleszteni. Az ötletet lázas cselekvés követte, Marjánné hozzálátott egy nagy ívű program felvázolásához. Mintegy hárommilliárd forintot akar szerezni a fejlesztési koncepcióhoz a különböző pályázatokon. Ebből a pénzből két év alatt Balkány elnyerheti az urbánus jogot. A városfejlesztési elgondolás fontos eleme, hogy a 7000 fős lakosság – mintegy 30–35 százalékuk tanyákon él – egészséges ivóvízhez, szilárd burkolatú úthoz, és telefonhoz jusson. A tanyai lakosság életkörülményeinek javítását is célul tűzte az önkormányzat. A belterületen az iskola bővítését, felújítását, egy új iskolaépület és sportcsarnok létesítését tervezik.

A tíz évre szóló településrendezési terv 2003 nyarára készül el, és ez lesz az alapja a benyújtandó pályázatoknak. Terveik között középszintű oktatás is szerepel. Itt szakképesítést szereznek, és idegen nyelvet tanulnak majd a diákok. Bővítik és javítják a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények számát és színvonalát, nyitnak egy piaccsarnokot. Mintegy 1000–1200 hektáron telepítettek vegyes gyümölcsöst, diót, almát, szilvát, bodzát. Hamarosan épülnek a hűtőházak ezek feldolgozására. A keleti piacok újbóli megnyílása exportlehetőségeket kínál ezeknek a termékeknek. Szerveződik a kistérségben a TÉSZ, amely a mezőgazdasággal foglalkozók összefogását jelenti. Terveik közt szerepel, hogy a szakképzés színvonalát emeljék, szeretnének minél több balkányi férfinak és nőnek szakmát adni.

Dióhéjban ennyi a fejlesztési program. A 21. század elején Marjánné Rinyu Ilona polgármester asszony azon fáradozik, hogy az Európai Unióban megbecsült helye legyen a hét hazai régió egyikeként a kistérségi társulásnak, és benne Balkány városának. Eltűnhet Magyarország térképéről az a fehér folt, amely korábban a Dél-Nyírséget jelentette. A mezőgazdaságáról ismert nagyközség, a tanyabokrokba tömörült lakosság jóval később jutott a komfortos mindennapokhoz, mint az ország más részén ez megszokott volt. A bepótolnivaló mellett nagy ívű, urbánus programnak lehetnek cselekvő részesei a balkányiak az elkövetkező években.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)