Bököny

Van, aki a sportpályáról ismeri Jaksi Józsefet, ám a falubeliek inkább a polgármestert tisztelik benne. Harmadszor is őt választották meg a falu első emberének. A kisgazdapárt színeiben indult mindháromszor. Nem véletlenül esett a választása a vidék pártjának tartott FKGP-re. S hogy az országos pártvezetés is nagyra értékeli a munkáját, bizonyítja az a tény: a hivatalban lévő miniszterek közül eddig csupán Torgyán József pártelnök kereste fel Bökönyt.

– Én úgy érzem, a rendszerváltozással sikerült igazságot szolgáltatni sok kisembernek – magyarázza a polgármester úr. – Szinte mindenki azt a földdarabot kapta vissza, amit korábban apja, nagyapja, dédapja művelt. S már csak azért is jónak tartom a kisgazdák politikáját, mert termelést elősegítő pályázatokkal, gépszerzési lehetőségekkel támogatja a vidék mezőgazdaságának fejlesztését. Nyugodtan állíthatom, hogy a háromezer-ötszáz lakost számláló Bökönyben a helybeliek negyven százaléka kisgazda érzelmű. Egyébként az FKGP alapszervezetének nyolcvan tagja van a községben.

Jaksi József 1940. április 8-án született Balkányban. Édesanyja, lánykori nevén Sinka Ilona, a háztartást vezette és az ötgyermekes család mindennapi kenyerét kereste meg férjével, Jaksi József gazdálkodóval. A testvérek közül a legidősebb Mária háztartásbeli, Ilona szintén háztartásbeli, József a középső, Julianna a Fémmunkás Vállalattól ment nyugdíjba, Margit a Balkányi Állami Gazdaságban volt szakács, majd a szeretetotthonban dolgozott. Jaksi József felesége, Varga Judit, a helyi óvoda vezetője. Gyermekeik közül József géplakatosnak tanult, most autóbuszvezető. Már családos ember, két kislánya Evelin és Vivien. A másik gyermek Judit, vállalkozó, német–magyar érdekeltségű cégnél tevékenykedik.

Jaksi úr ezerkilencszázötvenhétben szerzett géplakatos szakmát, majd a Hajdúsági Iparművekben helyezkedett el. Mezőgazdasági gépésztechnikusnak is tanult, vezető beosztást töltött be a bökönyi Kossuth Termelőszövetkezetben. Volt műszaki vezető, főágazat-vezető. Dolgozott egy ideig a nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezetben.

Mindig is ambiciózus fiatalembernek ismerte a környezete. Három éven át dolgozott, tanult, sportolt egyszerre. A futballhoz nagy szerelem fűzte, Tégláson NB III-ban kergette a pettyest. Még negyvenegy éves korában is focizott a megyei bajnokságban. Ma is rendszeresen eljár a meccsekre, pár éve még focizgatott is.

A rendszerváltozás az ő életében is komoly fordulópontot jelentett. Az első demokratikus választáson a helybeliek bizalmából a legmagasabb helyi tisztséget töltheti be, immár harmadik ciklus óta. Jaksi József úgy látja, térségi összefogással a hozott hátrányokat jelentősen ledolgozhatják. Szép példa erre a szennyvízberuházás, amely három község összefogásával és számottevő központi támogatással oldható meg. Úgy számolják, hogy mintegy háromszázmillió forint saját erő szükséges a szennyvízhálózat kiépítéséhez.

 Igen sokat költöttek az elmúlt években az oktatás feltételeinek javítására. Legalább százmillió forintot fordítottak a jövő generációra. Ebből hetvenegymillió forintot tett ki az iskola megépítése, a régi rész felújítása tizenöt– húszmillió forintba került. Az iskolai étterem teljes modernizálására huszonkétmillió forintot költöttek.

– Hiába a látványos fejlesztés, én úgy érzem, – magyarázza a polgármester – hogy legalább két generáció kell a fejekben végbemenő rendszerváltásra. Tudvalevőleg a szemlélet átalakítása a legnehezebb. Ám ha a helybeliek városi szintű szolgáltatásokat élvezhetnek, bizonyára jobban értékelik a vidéki életmód előnyeit. Mert azt senki nem tagadhatja, hogy a csend, a nyugalom lényeges különbség a falu javára. Ugyanakkor a televízió, a videó, a számítógép, a műholdas adóvevő a nagyvilágot hozza közelebb hozzánk. S ha azt látják az emberek, hogy itt is megkaphatnak mindent, a gyermekeik tanulhatnak, akkor nem törekszenek a városba. Természetesen van még tennivaló, hisz további munkahelyek szerzése, nagy cégek helyi üzemeinek letelepítése nagy segítséget nyújthat a megélhetés feltételeinek javításában.

A munkamódszerekben is keresik az újat. Ilyennek számít az Általános Művelődési Központ létrehozása, amely egyesíti az iskolát, az óvodát és a művelődési házat. Az igazgatótanácsnak tagja minden intézményvezető, az iskolaszék, a szülői munkaközösség, a közalkalmazotti tanács, a szakszervezet vezetője, a diákönkormányzatot patronáló tanár. 2000. szeptember elsejétől vezették be ezt a rendszert. Tapasztalatot még nem szereztek, de úgy látják, hogy gazdálkodási szempontból előnyös ez az új szervezeti forma. A polgármester úr szerint sikerült feloldani néhány érdekellentétet, és a község szempontjából a legjobb döntéseket meghozni.

– Bökönyben azon munkálkodik a helyi önkormányzat, – hallottuk Jaksi Józseftől – hogy miként lehetne gyorsabb léptékkel behozni a történelmi hátrányt.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)